1. Mi tette szükségessé a vezetőváltást?
Vodafone » Míg korábban látványosan hozta be a T-Mobile és a Pannon hatéves előnyét a harmadik mobilszolgáltató, addig az utóbbi két esztendőben már nem módosultak érdemben a piaci részesedések. (Szeptemberben a T-Mobile az előfizetések 44,1 százalékát, a Pannon a 34,8 százalékát, míg a Vodafone a 21,1 százalékát mondhatta magáénak.) A Vodafone alapvető problémája, hogy az elmúlt időszakban rengeteg költséget, megfeszített tempójú technikai fejlesztést és óriási ügyfélkedvezményeket igényelt az itteni felzárkózás, s közben a szervezet és a szolgáltatások fejlesztésére kevesebb idő jutott.
Hewlett-Packard » Az elmúlt évek során a HP piacvezetővé vált a magyar informatikában, és a sok siker közben a szervezet kissé beállt, ideje volt „felrázni”.
DRAJKÓ LÁSZLÓ, MICROSOFT. A új elsõ ember aligha úszhatja meg a személycseréket, de azt ígéri, nem fognak komplett menedzsment-sorok közlekedni a piacon.
Microsoft » A hét éven át regnáló – s továbbra is budapesti székhellyel, de immár regionális munkát végző – Vityi Péter rendkívül elfogadott volt a cégnél és a tervszámokat is mindig hozta. Úgy tudjuk, a regionális vezetés legfeljebb azt kritizálta, hogy a magyar társaság nem használta ki mindig a növekedési lehetőségeket. A jövőben ambiciózusabb elképzeléseket, „agresszivitást” vár a központ a tervezésben.
2. Kinek a helyére és honnan jött az új menedzser?
Vodafone » Tavaly, egészen júniusig, nem volt kinevezett főállású vezetője a társaságnak; a második félévben Babis Mazarakissal az élen sikeres munka és komoly stratégiai gondolkodás folyt. A vezérigazgatói széket az idén januárban Beck György foglalta el, aki a Hewlett-Packardtól érkezett. Úgy érezte, a sötétbe ugrott, hiszen nemcsak céget, de iparágat is váltott, így tíz hónapra volt szüksége, hogy érdemben hozzányúljon a vállalathoz.
Hewlett-Packard » Hegedüs Gábor, a HP Magyarország május 8-ától regnáló új country managere iparágat nem, csak céget váltott, hiszen a Sun Microsystemstől érkezett. Hegedüst márciusban csábították el a Sun éléről, miután elődje, Beck György januártól a Vodafone vezére lett.
Microsoft » A szoftvercégnél bevett gyakorlat, hogy a munkavállalók mindig újabb és újabb feladatokat kapnak; az volt a rendkívüli, hogy Vityi Péter hét éven át állhatott a cég élén. „Stabilitást hozott egy ingatag periódusban, ezért is kapott hosszabb időt, amúgy jellemzőbb a 3-5 év, nekem is ennyi jut majd” – mondja Drajkó László, a szeptember 15-étől kinevezett új ügyvezető, aki azelőtt a Graphisoft nemzetközi értékesítési igazgatója volt.
3. Mit talált az új vezető a cégnél, s mivel indított?
Vodafone » Beck Györgyöt kellemes és kellemetlen meglepetés egyaránt érte, amikor a múlt év végén ismerkedni kezdett a vállalattal. A vártnál nagyobb helyi szabadságfokkal találkozott, ugyanakkor nem hitte volna, hogy a sok hosszú távú szerződés miatt ennyire merev lett a mobilpiac. Munkatársai szerint azon is megdöbbent, hogy – a másik két szolgáltatóval ellentétben – lakhelyén, Cegléden nem tudott volna egy kétéves Vodafone-előfizetést meghosszabbítani, emiatt még két hónapja is Kecskemétre vagy Budapestre kellett volna utaznia. A Nemzeti Hírközlési Hatóság adatai is azt igazolták, hogy például a minőségi panaszok kivizsgálásának idejében (amely tavaly átlagosan 27 órát igényelt, szemben a versenytársak 1-2 órájával), vagy éppen a hatósági elmarasztalások tekintetében (37 ilyen döntés, szemben a T-Mobile és a Pannon 1-2 esetével) a Vodafone gyengébben teljesített versenytársainál. Október elején Beck György két menetben mutatta be a munkatársaknak az új stratégiát a Papp László Sportarénában, ahol az amerikai típusú lelkesítésen Kemény Dénes, a vízipóló-válogatott szövetségi kapitánya is segített „felrázni” a Vodafone stábját. A két „nulladik nap” után az ügyfélkiszolgálás fejlődött, ám hogy ez a versenyben mire lesz elég középtávon, még nem látható.
HEGEDÜS GÁBOR, HP. Az új country manager új embereket is hozott, de alapvetõen a meglévõ szervezet, illetve a folyamatok átfazonírozásával foglalkozott.
Hewlett-Packard » Az új vezetőt egy kissé elkényelmesedett szervezet fogadta, amelyet ideje volt felrázni. „Sok értéket találtam a HP-nél, igaz, egyesekben túl erős volt a komfortérzet” – meséli Hegedüs. Kiderült, elsősorban a nagyvállalati szegmenst kell egy kifejezetten álmos év után beindítani. Az új menedzsernek azzal is meg kell küzdenie, hogy elődjének legendás volt a lobbiereje. Hegedüs az első hat hónapban a nagyvállalati sales-csapat megerősítésére törekedett, új embereket is hozott, de alapvetően a meglévő szervezet, illetve a folyamatok átfazonírozásával foglalkozott. A gyenge hazai gazdasági növekedés, a kormányzat visszafogott beruházásai miatt pocsék volt az informatikai vállalkozások környezete, elsősorban a nagyobb projektek hiányoztak. Most azonban mindenki a kormányzati vásárlások, az EU-pénzek eddig akadozó lehívásának felgyorsulásában bízik. Hegedüs Gábor is, aki szerint a verseny óriási lesz, hiszen az iparág cégei ki vannak éheztetve, nem volt elég feladat, így most minden projektért sokan fognak tülekedni.
Microsoft » Drajkó László a Microsoftnál már két hónap után rögtön egy komoly lobbiharc közepén találta magát. Nagy csata dúl ugyanis a háttérben a 2008 márciusában lejáró, úgynevezett tisztaszoftver-szerződések meghosszabbításáról. Ez a szerződés az állam és a társaság szoftver-legalizációs alkuja. A Microsoft írországi leánycége áfával együtt évi 1,7 milliárd forintot kap a gazdasági tárcától, cserébe többszázezer közép- és felsőfokú hallgató, illetve tanár ingyen használhat legálisan szoftvereket. A szerződést eddig azért támadták, mert egyrészt nem volt nyilvános, másrészt a konkurensek kifogásolták, hogy az állam miért száz százalékban a Microsofttal szerződött. Abban a cég vezetői is kompromisszumkésznek tűnnek, hogy ne kizárólagos legyen a szerepük, szerintük viszont, ha a fizetős piacon 90 százalék a vállalat részesedése, jogos, hogy az oktatási piacon is ilyen arányt állapítsanak meg. A cég szeretne gőzerővel dolgozni az IT-kultúra fejlesztésén, hiszen a Microsoft is profitál abból, ha sikerül áthidalni a digitális szakadékot, s újabb egymillió számítógép-használó, vagy egymillió netpolgár lép a fogyasztók körébe.
4. Milyen személyi változásokra volt szükség?
Vodafone » A társaság a korábbi funkcionális alapú divíziófelosztás helyett a fogyasztók szerint szervezi át a cégstruktúrát. A lakossági és a nagyvállalati ágazat létrehozása közben sok korábbi menedzsertől is megváltak. Távozott Németh Attila kereskedelmi igazgató (a sors iróniája, hogy Beck György tőle már a Compaqnál is megvált egyszer), illetve elment a pénzügyi igazgató, a hr-vezető, s több változás volt a kommunikációs posztokon is. A Vodafone jelenleg is 80 pozícióra keres embert, a helyeket folyamatosan töltik fel. Leginkább belülről, ha ez nem sikerül, akkor a nemzetközi hálózatból, illetve ha kell, kívülről. „Ennek is van előnye, sokszor jó az új lendület, a látásmód” – mutat rá a Beck.
Hewlett-Packard » A csapat néhány tagja már itt is kicserélődött. A csúcsvezetői széket májusban Horváth Gábor kereskedelmi igazgató is megpályázta, ő az új vezér kinevezése után távozott. Utódja Mohai Gábor ugyanúgy a vezérigazgató korábbi vállalatától, vagyis a Suntól érkezett, mint az államigazgatási (Szkurka János), a távközlési (Gombár György), illetve a vállalati kommunikációs (Kristóf Judit) vezető. A gyors cserék néhány régi kollégában természetes ellenérzést váltottak ki. Szerintük jól megkülönböztethető a régi szervezet és az új emberek csoportja, a kettő nemigen keveredik egymással. A menedzsment szerint mindez az eddig eltelt idő rövidségével magyarázható, s oldani kívánják az elkülönülést. Hegedüs nem tagadja, az új emberek kiválasztásakor fontos szempont volt, ha valakivel korábban már jól tudott együtt dolgozni, de így is minden menedzser többfordulós választási procedúra után került a céghez.
Microsoft » Vélhetően a Microsoftnál nem véletlenül érkezett kívülről az új country manager; a csapat nem működött tökéletesen, így biztosan várhatók személyi mozgások, s feltörnek majd bizonyos begyepesedett struktúrákat. „A Microsoft agilisan mozgatja embereit, lesznek változások, de sokkal inkább házon belül, nem fognak komplett menedzsment-sorok közlekedni a piacon” – véli erről Drajkó László.
5. Mit vár el az anyacég, s miféle jövőkép formálódik a vállalatnál?
BECK GYÖRGY, VODAFONE. Az új vezérigazgató nemcsak céget, de iparágat is váltott, így tíz hónapra volt szüksége, hogy érdemben hozzányúljon a vállalathoz.
Vodafone » Jóllehet, az ügyfélszám még nő a mobilpiacon, a díjak intenzív csökkenése miatt a forgalom terén már inkább csak a szinten tartás lehet a reális cél, a profit pedig esik. „Összességében elfogadják az anyavállalati központban is, hogy nehéz a felzárkózás” – mondja Beck György. Nem mindig ilyen megértő azonban az anyacég, hiszen bár vannak még olyan nemzeti piacok, ahol a lokális érdekeltség csak harmadik helyezett, alapvetően csak az első két hely elfogadható. Beck György szerint azért nem mindenben harmadik a Vodafone, például az egy ügyfélre jutó árbevételben már első. Ám a cég prioritásában a legfontosabb az árbevétel, a második az aktív előfizetők száma (vagyis akik az aktuálisan legutóbbi három hónapban árbevételt is termeltek), és csak harmadsorban fontos a teljes előfizetőszám. Az árbevétel-növekedés egyik motorja a szélessávú szolgáltatások elterjedése lehet. A Pannon és a T-Mobile 10-10 milliárd forintért 7,5 évvel meghosszabbította 2008-ban lejáró 900 megahertzes koncesszióját. A Vodafoné csak 2014-ben jár le, így a fejlesztésekben szabadsága van, de biztosan nem engedi meg, hogy a két nagy teljesen elhúzzon.
Hewlett-Packard » Mivel a cég november elsején kezdődő üzleti évvel működik, a 2007/2008-as esztendőt már az új menedzsment tervezhette. A számok nem publikusak, de Hegedüs Gábor annyit elárult: 10 százalékos forgalombővülést remél. Az összesített számok mögött azonban három, szinte teljesen különálló profitcentrum áll. Bár Hegedüs a teljes hazai cég eredményéért felel, közvetlenül csak a legfontosabb üzletágat vezeti, vagyis a TSG-t (technológiai megoldások divíziója), illetve a TSG alá sorolt Services (szolgáltatások) csoportot. Önállóan működnek viszont a főleg viszonteladókon keresztül értékesítő kisebb ágazatok, amelyek saját regionális központnak jelentenek. A növekedés a HP esetében nehezen kiszámítható, hiszen például a rendkívül erős iparági konszolidáció is befolyásolja a számokat. Ha az évente tucatnyi vállalkozást felvásárló anyavállalat olyan céget vesz, amely mérhető hazai részesedéssel bír, organikus növekedés nélkül is bővül piaci részesedése. Lesznek kiemelkedő szegmensek is: Hegedüs szerint a lakosság számítógép-használati szokásainak átrendeződése miatt notebook-ból szinte nem is lehet eleget gyártani, akkora a kereslet.
Microsoft » Információink szerint 11 százalékos növekedést tervez a Microsoft Magyarország a 2008. június 30-ig tartó üzleti évre; elsősorban a kis- és középvállalati szegmens lehet a húzóerő. Ez a bővülés a 18 országból álló közép- és kelet-európai régióban az alsó negyedbe tartozik. Abban a kisebb egységben, amelyben a magyar cég mellett a cseh, a lengyel, a görög és a román található, a legalacsonyabb. Drajkó László szerint a régióvezetés pontosan tudja, hogy az országok eltérő növekedésre képesek, és igen különbözőek a piacméretek. A magyar vállalat hatékonyságának ezért inkább olyan mutatói vannak, mint az egy PC-eladáshoz tartozó szoftver-árbevétel. A Microsoft Corporation tőzsdei cégként nagyon ügyel arra, hogy semmilyen országszintű adatot ne publikáljon, így a vállalat forgalmáról, tervszámairól inkább csak áttételesen lehet információt szerezni. A cégbírósági árbevétel-adatok csalókák, mert a Microsoft alapvetően viszonteladókon keresztül értékesít, és a licencdíj-bevételek a Microsoft Irelandnél landolnak. Ugyanakkor a független IDC kutatócég szerint a teljes hazai Microsoft-közösség 199 milliárd forintos forgalmat tudhat magáénak, és minden egyes közvetlen Microsoft-forintbevétel után 6,4 forint forgalom keletkezik a partnervállalatoknál, vagyis közvetlenül a cég számára 26-27 milliárd forintos lehet a magyar piac. Ami pedig a növekedési lehetőségeket illeti, bár sokan vélik úgy, hogy az informatikai költések egy holtpont után nálunk is felgyorsulnak, Drajkó óvatosabb. „Azt, hogy most valóban egy gödör mélyén vagyunk-e, majd csak egy év múlva tudjuk meg, addig nem szeretnék túl optimista lenni.”