A holnapvédő

A 2008-ban munkába álló jövő nemzedékek ombudsmanja akár több milliárd forintos építkezéseket is blokkolhat majd.


A tubes látképe. Környezetvédelmi „forró témák” is landolhatnak a zöld ombudsman asztalán.

Bármilyen magántulajdonban lévő ingatlanra behatolhat, felfüggeszthet már kiadott építési engedélyeket, magán-, üzleti- és államtitokba is bepillanthat majd a januárban dolgozni kezdő jövő nemzedékek ombudsmanja. Így noha a titoktartás rá is vonatkozik (a nyilvánosságtól elzárt dokumentumokból kibányászott adatokat másokkal ő sem ismertetheti), kollégáinál erősebb eszközökkel küzdhet majd. Másfelől viszont az is igaz, komoly jogosultságai a nevében szereplő, meglehetősen tág területen belül csak a környezetvédelemben lesznek, elsősorban efféle panaszok, bejelentések kapcsán jár majd el. Ráadásul vizsgálódásai végén ő sem tehet mást, mint a többiek: ajánlást fogalmazhat meg a hozzá érkező panaszok ügyében az érintett feleknek. Mindazonáltal e biztos – megkeresésre – olyan átfogó, stratégiai döntéseket is véleményezhet, mint például a településfejlesztési tervek, a nyugdíjrendszer vagy az államadóssággal összefüggő ügyek, ám ezeket nem konkretizálta a posztot létrehozó jogszabály. Hatáskörét a beérkező panaszok is alakítják majd.

HÉT ÉVNYI LOBBI. Egy zöld szervezet, a Védegylet hétéves kemény lobbizása, mind terebélyesebb pártfogói bázisának közbenjárása után az Országgyűlés november végén fogadta el az ombudsmani törvény módosítását, amely ezentúl a jövő nemzedékek országgyűlési biztosáról is szól.



Nagy Boldizsár

A december 31-én lejáró adatvédelmi biztosi helyre az azt eddig is betöltő Péterfalvi Attilát, míg az új tisztségre Nagy Boldizsár nemzetközi jogászt jelölte az államfő. (A parlament lapzártánkig még nem döntött az ügyben.) A zöld ombudsmani hivatal a köztársasági elnöknek is szívügye volt, a törvényjavaslat kidolgozásában személyesen is szerepet vállalt. Jelöltje bemutatásakor Sólyom László kiemelte: Nagy Boldizsár hozta a jövő nemzedék országgyűlési biztosának eszméjét Magyarországra, részt vett a bős-nagymarosi vízlépcsőről szóló hágai perben, valamint a tiszai ciánszennyezést követő jogi eljárásban is.

A jelölt a Figyelőnek elmondta, szinte biztos abban, hogy a megválasztott ombudsman ajtaján a környezetvédelmi jogvédők azonnal kopogtatni fognak különböző panaszokkal, s ezekkel a konkrét beadványokkal kell majd először foglalkoznia. Csak ezt követően kerülhetnek terítékre egyéb, a társadalmat foglalkoztató forró témák. Ilyen lehet a szlovák-magyar határ túloldalára tervezett tőketerebesi széntüzelésű erőmű, vagy az örök gyúanyag, a Tubesre szánt NATO-radar ügye.

NAGY BOLDIZSÁR

■ 54 éves, végzettsége nemzetközi jogász. Harminc éve oktat, ma egyetemi adjunktus az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen.
■ Részt vett a hágai Nemzetközi Bíróság Bős-Nagymaros ügyében hozott, 1997. évi ítéletének végrehajtásáról folytatott magyar-szlovák kétoldalú tárgyalásokban, a Duna-medencei ökológiai egyezmény (1993) létrejöttében, az ózonréteget károsító anyagokra vonatkozó montreáli jegyzőkönyv alkalmazási bizottságának munkájában.
■ Menekültügyekben is járatos. Angolul és németül beszél.

SIKERFELTÉTELEK.

Mindenesetre a tisztség sikere nem csupán kemény, törvényi eszközein múlik majd. „Szerintem akkor lesz hatékony a biztos – nyilatkozta Nagy Boldizsár -, ha a környezetvédelmi gondolkodás beépül a köztudatba, ha két versenyző beruházás közül a környezetkímélőbb lesz a vonzóbb, s ha az emberek ráébrednek arra, a természetvédelem a mindennapokban nem nyűg, a környezetvédők pedig nem utópisták.”

Egyébként az egészséges környezet károsodásával kapcsolatos vizsgálatok között számos olyan akadt, amelyet az általános ombudsmani hivatal eddig is kiemelten kezelt. Két éve górcső alá vett ügy volt például, amikor egy vegyipari termékek gyártásával évtizedek óta foglalkozó szövetkezet működésébe az illetékes hatóságok a környéken lakók többszöri panasza ellenére sem avatkoztak be, holott a gyártás során a levegőbe durva vegyi anyagok kerültek és néhány gép is rendkívüli zajt csapott.

Az ombudsman egy másik panaszt követően, a balatonszárszói önkormányzat vélhető építési hatósági mulasztása miatt, a magaspart omlásával összefüggésben indított vizsgálatot. Ennek során kiderült, hogy a területen szabálytalanul építkeztek, és a balatonföldvári jegyző – mint elsőfokú építési hatóság – nem tett eleget ellenőrzési kötelezettségének. Szárszó polgármestere, illetve a hivatala sem kísérte figyelemmel a partfal állapotát befolyásoló építést, és a veszélyeztetett terület csapadékvíz-elvezetését sem oldották meg korábban. Mindezek megváltoztatására az általános biztos ajánlást fogalmazott meg, továbbá éves beszámolójában felhívta a figyelmet arra is: a magántulajdonban lévő magaspartok omlásveszélye fenyeget Budaörsön, Kaposváron, Gombán, Pusztafalun is, és az omlásokban a telektulajdonosoknak is szerepük van. Ám a magánszféra tevékenységét, az általános ombudsman behatóbban nem vizsgálhatta; erre a jövő nemzedékek biztosának több lehetősége lesz majd.

Az ombudsman

GYÖKEREK. Az ombudsman svéd szó; az intézményt elsőként az 1800-as évek elején Svédországban hozták létre. Idővel több európai ország, így Nagy-Britannia, Franciaország, Lengyelország és hazánk is átvette az intézményt.

HAZAI TÖRTÉNET. Magyarországon az ombudsmanok tevékenységét egy 1993-as törvény szabályozza. Hazánkban van állampolgári és a kisebbségi jogokat védő ombudsman, s van adatvédelmi biztos is. Az „állampolgári jogok biztosának általános helyettesi” tisztségét az Országgyűlés az idén megszüntette, és e helyett hozták létre 2008-tól a jövő nemzedékek biztosáét.

EURÓPAI SZINT. Létezik 1995-től egy európai ombudsman is, aki jogosult az Európai Unió bármely polgárától és társaságától hivatali visszásságokra vonatkozó panaszok átvételére. Jelenleg Nikiforosz Diamandurosz tölti be ezt a tisztséget.

FELADATOK, JOGOK. Az országgyűlési biztos olyan saját hivatallal rendelkező parlamenti megbízott, aki tevékenységében más állami szervektől független, és csak az őt megválasztó parlamentnek tartozik felelősséggel. Valamennyi állami szervnél – az igazságszolgáltatás kivételével – panasz alapján vizsgálatot indíthat, s képviselheti a panaszos jogait. A jogsértőnek talált gyakorlatról értesíti az érintett szervet, ám nem hozhat kötelező intézkedéseket, s nem alkalmazhat jogi szankciókat.


Magyar mezőny

Állampolgári jogok biztosa ● Gönczöl Katalin (1995-2001) ● Lenkovics Barnabás (2001-2007) ● Szabó Máté (2007-től)

Állampolgári biztos általános helyettese ● Polt Péter (1995-2000)
● Takács Albert (2001-2007; ekkortól a poszt megszűnt)

Adatvédelmi biztos ● Majtényi László (1995-2001) ● Péterfalvi Attila (2001-2007) ● Péterfalvi Attila (2008-tól; egye-
lőre csak jelölt)

Kisebbségi jogok biztosa ● Kaltenbach Jenő (1995-2007) ● Kállai Ernő (2007-től)

A jövő nemzedékek biztosa ● Nagy Boldizsár (2008-tól; egyelőre csak jelölt)