Génsebészettel állítana elő

a szívre és keringési rendszerre jótékony hatású „halolajat” tartalmazó takarmányokat egy uniós kutatási konzorcium.

A Lipgene nevű projekt során tengeri algából származó, omega-3 zsírsavakat kódoló géneket ültettek be sikeresen a repce és len sejtjeibe. Ezeket később baromfi- és szarvasmarha-takarmányába keverve a szívvédő olajok az ember szervezetében köthetnek ki.

A patagóniai foghal gyomrát vizsgálva
kutatják az óceánfenék kőzeteit orosz geológusok. A mirelit halfilék egyik alapanyagául szolgáló, az Antarktisz körüli vizekben élő átlagosan másfél méteres foghal ugyanis emésztésének elősegítéséhez grapefruit nagyságú köveket nyel le. Ezek olyan mélységekből származnak, ahonnan a tudósok más módszerekkel képtelenek kőzetmintákat szerezni.

Földigilisztákból állítanak elő baktériumölő
anyagokat kínai kutatók, mivel bebizonyították, hogy e férgek gyomrában elpusztul a legtöbb, az embert megbetegítő, és a talajban is honos mikroba. A baktériumokat legyőző vegyületeket később mesterségesen állítanák elő.

Lezárult a NASA „ágyban pihenéses”
vizsgálata, amelynek során a fekvés nőkre gyakorolt hatását vizsgálták. A kísérleti alanyok két hónapot töltöttek ágyban egyhuzamban. Kiderült: a fekhelyükön testmozgást nem végző személyek izomtömegük egyötödét elveszítették, szemben a speciális, fekvő tornát végzőkkel, akik teljes izomzatukat megtartották.