Oszlopszentek

Magánszemélyek és civil szervezetek küzdenek egy élhetőbb Budapestért, miközben a hivatalok lassan ébrednek, a politikusok némelyike pedig önpromócióra használja fel a városszépítést.

Tegye a szívére a kezét mindenki, s válaszoljon! Észreveszi-e, ha az Andrássy úti megújított kandeláberek oszlopain hirdetések fityegnek? Felfedezi-e, hogy a József körúton a benzingőzben kornyadozó fák mellől ellopták a gyökérvédő rácsokat, a kapualjakat falfirkák csúfítják el, a homlokzatok zömét pedig sok évtizedes por borítja? Bántja-e a szemét, hogy hétvégéken a Margitszigeten kibuggyan a műanyagflakon- és pohár a szeméttartóból, s beteríti a környéket? Elszomorodik-e azon, hogy letörték a belvárosban frissen ültetett facsemeték ágait, a Dózsa György út mellé telepített örökzöldek pedig száradásnak indultak? Nos, néhány önkéntes városvédő nem csak észreveszi mindezt, de tesz is a rongálások ellen.


VADPLAKÁTOK. A VII. kerületben élő Moravcsik József, a Szeretem Budapestet Mozgalom titkára, néhány éve odaajándékozta nővérének az autóját, s azóta biciklivel közlekedik. Szemével pásztázza az utcákat, hol ragasztottak ki illegális plakátot, hol kell megmenteni egy fát, melyik belvárosi kapualj szorul azonnali renoválásra. Ha rendellenességet észlel, leszáll kerékpárjáról, előveszi zsebéből a papírkaparó eszközt, s akár maga takarítja le a villanypóznákat. Többször előfordult, hogy illegális plakátragasztókba ütközött, s amikor megkérte őket, hagyják abba a „munkát”, azok csak annyit mondtak: nyugodtan hívja a rendőrséget vagy a közterület-felügyeletet, Budapesten úgysem foglalkozik senki semmivel.

Moravcsik nem nyugodott bele abba, hogy a rendőrség és az illetékes önkormányzatok hátra sorolták a „vadplakátok” ügyét. Leveleket küldött minisztériumoknak, közhivata-
loknak, rendőrkapitányságoknak. Az eredmény: egy éve éjszakai ügyeletet működtet a közterület-felügyelet, s a rendőrség sem teszi le a telefont, ha valaki illegális plakátragasztásról tesz bejelentést. Moravcsik József, akit egyébként a Fővárosi Önkormányzat civil szakértőnek kért fel, most már csak azt várja, hogy rendeletbe iktassák, engedély nélkül senki nem ragaszthat, s akkor könnyebb lesz fellépni a jogsértők ellen.

Életminőségi kérdések

A Szonda Ipsos felmérést készített arról, mennyire érzik városukat élhetőnek a budapestiek.
● 10 emberből 9 úgy gondolja, a főváro-si életminőség nem javult az utóbbi években
● A leginkább kritikus pontok: dugók, parkolási helyzet, köztisztaság
● Számottevően rontja az életminőséget, hogy a közlekedési infrastruktúra „az elvárható szintet sem éri el”
● Az emberek elégedetlenek a szociális ellátórendszerrel is, és sürgetik a parkokban, aluljárókban megtelepedett hajléktalanok humánus elhelyezését
● Az elégedettségre leginkább okot adó területek: áram-, gáz- és vízellátás

Hasonló tapasztalatokról számolt be a Figyelőnek a világbajnok öttusázó, Hanzély Ákos is. Budán, a II. kerület egyik kis utcájában él, s ugyanolyan éberséggel szemléli környezetét, mint Moravcsik József. Barátaival 2003-ban alapították meg a Lát-Kép Egyesületet. Sportolóként bejárta a világot, s égbekiáltónak találta a különbséget a nyugat-európai városok és Budapest között. Az egyesület a megalakulása óta eltelt négy évben több tucatnyi társasházat hozott rendbe, szemétgyűjtési akciókat rendezett, megtisztította a graffitiktől a Testnevelési Egyetem és a Budai Irgalmas Rendi Kórház homlokzatát, hidakat takarított. A véletlen hozta össze a Fővárosi Igazságügyi Hivatal egyik hivatásos pártfogójával, aki azt kérdezte tőle, mit szólna ahhoz, ha graffitizésért elítélt fiatalok is részt vennének a homlokzat-tisztítási akciókban; azóta közérdekű munkára ítélteket is foglalkoztatnak. A szükséges alapanyagokra a pénzt pályázatokból, szponzoroktól szerzik be.

Az egyesület azt tartja szem előtt, hogy megszépüljön egy-egy negyed, némely politikus azonban kizárólag pr-célokat lát a városszépítésben. Történt ugyanis, hogy a Lát-Kép az egyik kerületben ingyenesen megtisztított öt társasházat. Az egyesület szerette volna, ha a kerületi újság hírt ad az eseményről, hogy a lakók is tudomást szerezzenek a változásról, s figyeljenek jobban környezetükre. A kerületi újság munkatársai azonban nem reagáltak a megkeresésre. Hetekkel később kiderült, miért: a polgármester is akciót szervezett ugyanis a falfirkák ellen. Meghirdetett egy tendert faltisztítással foglalkozó cégek számára, próbamosást végeztetett tucatnyi vállalkozással, amelyet azonos napra időzítettek, s az eseményre odacsődítették a média képviselőit. Az újságírókat busszal szállították körbe a helyszíneken, ahol a pár négyzetméteres próbamosások előtt a polgármester pózolt a fényképészeknek. A másnapi sajtó aztán be is számolt az „eseményről”, köztük legodaadóbb módon a kerületi újság, címlapján a polgármesterrel. A tenderből egyébként nem lett semmi, a próbamosás után az „ügy” elaludt.

A hivatalok hozzáállására másik példát is említett Hanzély: a XI. kerületi Goldmann György téren autók százai parkolnak, s teszik tönkre a füves területet. A Lát-Kép jelezte ezt a polgármesternek, amire azt a választ kapta: „Az Ön által jelzett helyszínt a jövő évben mindenképpen európaivá alakítjuk.” Az „európaivá” alakítás azt jelentette, hogy a zöld terület egy részét lebetonozták, a többi rész változatlanul lepusztult ugar-parkolóként szolgál. „Kulturális kérdés, hogy mit mutatunk magunkról, ki mennyit ad hozzá az utca- és városképhez”- hangsúlyozza az egykori sportoló, aki már tudomásul vette, évekbe telik, mire az emberek rádöbbennek, környezetük saját maguk tükörképe.


Moravcsik József akcióban. Önként kapar.

„A főváros fogadókész a civil kezdeményezésekre, azokat igyekszik figyelembe venni a döntéseknél, s gyakran a civilektől merít ötletet” – magyarázta a Figyelőnek Bojár Iván András városarculati tanácsnok.

MOTIVÁCIÓK. Bojár tisztában van a civilek problémáival, hiszen ő a Szeretem Budapestet Mozgalom alapítója és elnöke. „Ha annyira tudja, mit kellene csinálni, jöjjön és csinálja” – ez a megfontolás vezette Demszky Gábor főpolgármestert, amikor felkérte, álljon be csapatába. „Bosszantott, hogy ez az elképesztően jó adottságokkal rendelkező város milyen képet mutat” – avat be motivációiba Bojár. Most ő egyfajta előretolt ék a főváros vezetésében, s képviseli a városvédő, a város arculatán javítani kívánó civil terveket. „Nincsenek még látványos eredmények, az illegális plakátoktól megtisztított villanyoszlopokon például továbbra is ott a ragaszok nyoma, le kellene festeni azokat” – ismeri el, hogy a munka elején tartanak. Lassan-lassan mégis élhetőbb, szebb lesz a város, a megújult Szabadság téri, Szent István téri és Erzsébet téri park és a belvárosi sétautak összeérnek, rendezett európai városképet nyújtanak. Bojár Iván András örömmel számolt be arról, hogy civilek nyomására a Budapest2010 Európai Kulturális Fővárosa projekt egyes elemei is megvalósulnak. Új, izgalmas funkciót kap például a Közraktárak épületegyüttese; kortárs építészeti jelként Kas Oosterhuis holland sztárépítész tervei szerint a folyóparti épületeket látványos, cetet formázó, pikkelyszerű üveg-acél felület borítja majd.

Moravcsik József úgy véli, a felülről jövő kezdeményezések mellett némi gondolkodásformálásra is szükség van. Az első őszi kampány már el is indult: a Főpolgármesteri Hivatal legálisan kihelyezett plakátokon tüntet az illegálisan kihelyezett, a városképet romboló hirdetések ellen.