Nagy év végi hajrába kezdtek az európai intézmények, hogy teljesíteni tudják azt a kilenc, 2004-ben csatlakozott új uniós tagállamnak tett ígéretüket, hogy állampolgáraik karácsonykor már útlevél-ellenőrzés nélkül kelhetnek át a szomszédos tagországokkal közös határon. Ha minden a tervek szerint halad, december 20-áról 21-ére virradóra az osztrák-magyar, a szlovén-magyar és a szlovák-magyar határon eltűnnek a sorompók és az ellenőrző pontok, s a járművek utasainak, vagy épp a gyalogosoknak ettől kezdve szabad lesz az út. Közel 20 évvel a vasfüggöny lebontása után a schengeni övezet kibővülésével véglegesen leomlanak a fizikai határok Nyugat és Kelet között, befejeződik Európa újraegyesítése.
A magyar határőrség vadonatúj járműparkja. Uniós forrásból finanszírozva. Fotó: MTI
SZOROS MENETREND. Addig azonban szinte másodpercre be van osztva minden. Szakértők szerint elég, ha egyetlen ponton borul a menetrend, és a schengeni csatlakozás – szélsőséges esetben – akár hónapokat is csúszhat. Ciprus kivételével a kilenc új tagállam csatlakozásáról a schengeni értékelő csoport október 26-i ülése mondta ki a döntő szót, de a jóváhagyást követően a tagállamokból álló Tanácsnak is formalizálnia kell még a megállapodást. Ezt követően november folyamán az Európai Parlamentnek is véleményeznie kell a csatlakozást, mielőtt a bel- és igazságügyi miniszterek december 6-7-i ülésükön remélhetőleg egyhangúan szavaznak majd az ügyben. A döntést még aznap közzé kell tenni az EU Hivatalos Közlönyében, hogy az a közösségi jog által előírt kéthetes időszak lejártával hatályba léphessen.
Alapos támogatás
Magyarország és a másik 8 új tagállam az elmúlt években a Schengen Alapból kapott uniós támogatásokat a csatlakozáshoz elengedhetetlenül szükséges infrastrukturális és humánberuházásokra. Hazánk 2007 elejéig 168 millió eurót kötött le (ez a rendelke-zésére álló keret 99 százaléka), s ebből a különböző fejlesz-tésekre 147 millió eurót már ki is fizettek, a 29 millió eurós hazai társfinanszírozás mellett. Az alapból a legtöbb pénz éppen a külső határok őrizetével kapcsolatos fejlesztésekre – közúti, vízi, vasúti és légi határátkelő-helyekre, konzulátu-sokra, határrendészeti kirendeltségekre és eszközbeszerzésekre – jutott. A bácsalmási, az orosházi és a kiskunhalasi határ-őrizeti parancsnokság csak néhány azok közül, amelyek fejlesztése uniós támogatások bevonásával valósult meg.”
Természetesen nem dőlne össze a világ, ha a belső határellenőrzés megszüntetésére néhány nappal később kerülne sor a szárazföldi és a vízi határokon (a repülőtereken, a tavaszi menetrendre való átálláshoz igazodva, csak 2008. március 28-án vezetik be a schengeni rendszert). Ám az európai politikusok fontos jelzésnek, egyfajta karácsonyi ajándéknak szánják a schengeni csatlakozást az új tagállamok polgárainak, akik közül sokan a mai napig nem érzik az uniós tagság előnyeit. Sergio Carrera, a Centre for European Political Studies (CEPS) nevű brüsszeli kutatóintézet elemzője szerint a schengeni övezet bővítése kezdettől fogva elsősorban politikai projekt volt. Brüsszel számára szavahihetőségi kérdés, képes lesz-e minél előbb teljesíteni ígéretét. A Schengen-szakértő úgy véli, a bővítés logikusan illeszkedik bele az európai állampolgárság koncepciójába.
Nem sok híja volt egyébként, hogy a schengeni térség (a korábbi terveknél így is később bekövetkező) kiszélesítése még évekig elhúzódjék. Egy kreatív portugál ötlet mentette meg Európát a fiaskótól. A lisszaboni kormány, látván, milyen sokat késik az új generációs Schengeni Információs Rendszer (SIS II.) kifejlesztése, mentőötletként azt javasolta: átmenetileg próbálják meg felturbózni a régi SIS I. szisztémát, hogy az új tagállamoknak ne kelljen várakozniuk, ha különben a csatlakozás valamennyi feltételének eleget tettek. A SIS egy strasbourgi központú hatalmas számítógépes adatbázis, amelyre rácsatlakozva az EU külső határain szolgálatot teljesítő hivatalnokok egyetlen gombnyomással megállapíthatják, hogy az unió területére belépni szándékozó személy körözés alatt áll-e, nem hamis vagy másoktól eltulajdonított útlevelet használ-e, és nem lopott autón közlekedik-e. A dolgok jelenlegi állása szerint csak 2008 végére készül el a SIS II., amely – amellett, hogy megnövelt kapacitása révén az eddigi 15 helyett 30 ország adatait tárolja majd – többféle információt is lesz képes közölni, például eltűnt gyerekekről, kötvényekről és más ellopott értékpapírokról, de kisebb térfogatú motorokról és jachtokról is.
Bár a portugál elképzelést kezdetben több régi tagállam részéről is idegenkedéssel fogadták, az idén szeptember elsején végül átadták a régi információs rendszer új tagállamokra kiterjesztett verzióját. Erre előbb az összes nemzeti adatot fel kellett vinni, majd ezt követően rohamtempóban, mintegy két hét alatt fel kellett készíteni az új tagállamokban a személyzetet (csak hazánkban mintegy 20 ezer embert), akik mindennapi munkájuk során érintkezésbe lépnek az adatbázissal. A felkészülés utolsó szakaszában az EU ellenőrei azt vizsgálták, hogy az erre a feladatra kijelölt személyek képesek-e szakszerűen kezelni az adatbázist. Bár szakértők szerint, elsősorban a rövid felkészülési idő miatt, akadtak ugyan hiányosságok – a számítógép billentyűzetén például egyeseknek még gondot okoz a skandináv vagy a görög abc betűinek gyors megtalálása -, olyan súlyos problémákra nem derült fény, amelyek a csatlakozás elhalasztását indokolnák.
BIZALMI ALAP. Ha az uniós integráció valamelyik területére igaz, hogy a tagállamok közötti bizalomra épül, akkor ez a bel- és igazságügyi együttműködés, s azon belül is Schengen. Hellyel-közzel még ma is van némi kétkedés azzal kapcsolatban, hogy az újak képesek lesznek-e az elvárt magas színvonalon megvédeni az unió külső határait. A viszonylag gyors schengeni bővítéssel szembeni ellenállást azonban idővel inkább olyan praktikus szempontok diktálták, hogy mi legyen a feleslegessé váló határőrökkel. Ausztria például sokáig a jövő nyáron sorra kerülő futball Európa-bajnokságra hivatkozva próbálta elérni, hogy kitolhassa a határellenőrzés felszámolását, időt nyerve a felmerülő szociális problémák kezelésére. A schengeni szabályok ugyanis lehetőséget adnak arra, hogy az efféle tömegrendezvények idején a tagállamok ideiglenesen helyreállítsák a határellenőrzést (legalább egy héttel előre értesítve a partnereket). A „futball csel” azonban nem jött be az osztrákoknak, akik nyáron átmenetileg ugyan visszaállíthatják az ellenőrzéseket, de ezzel nem késleltethetik a szomszédos országok schengeni csatlakozását. Magyar szakértők szerint mindazonáltal fel kell készülni arra, hogy az osztrákok a karácsonyi nyitás után a szokásosnál gyakrabban fognak mélységi ellenőrzéseket tartani a magyar határtól számított mintegy 50 kilométeres sávban, hogy a sporteseményig fenntarthassák a megfelelő készültséget a határon. Ez azzal járhat, hogy az ország belsejébe tartó autókat a szokásosnál nagyobb gyakorisággal intik majd le a rendőrök, elkérve az úti okmányokat, s esetleg bepillantva a csomagtartóba is.
A schengeni csatlakozás a rendőrségek közötti együttműködésben is érdemi változásokat hoz majd. Fel kell készülni például arra, hogy szlovák egyenruhát viselő rendőrök forró nyomon a magyar hatóságok előzetes értesítése nélkül autóval átlépik a határt, hogy egy-egy menekülő bűnözőt elfogjanak. A legfeljebb 30 kilométeres mélységig folytatható üldözésre azért van szükség, nehogy a bűnözők a határok nyitottságát kihasználva egyik országból a másikba könnyedén kereket oldhassanak.
A belső határellenőrzés eltörlésének ugyanakkor az lesz az ára, hogy Magyarországnak szinte hermetikusan biztosítania kell majd egy olyan külső határszakaszt, amely sokak szerint a nemzetközi bűnözés – a drog és embercsempészet – egyik fő tranzitútvonalának számít Európában. „Ránk lesz bízva az Európai Unió 27 tagországában lakók élet- és vagyonvédelme” – érzékelteti a kihívást kissé fennkölten egy, a témával foglalkozó magyar illetékes. A brüsszeli szakértő ugyanakkor arra mutat rá, hogy az EU-ban talán túlzott elvárásokat támasztanak a külső határok őrizete apropóján az új tagállamokkal szemben. „És a déli tagállamok a schengeni rendszer tagjaként talán eredményesebben birkóznak meg az illegális bevándorlással?” – teszi fel a kérdést Sergio Carrera, a CEPS elemzője, aki szerint el kell gondolkozni azon, hogy Schengen önmagában mennyire alkalmas eszköz az illegális bevándorlás elleni harcban.
NEM LESZ VASFÜGGÖNY. Illetékesek határozottan cáfolják azt a közhiedelmet, hogy hazánk schengeni csatlakozását követően vasfüggöny ereszkedik majd le keleti és déli határainkra. Állítják, hogy a határon való átkelés semmivel sem vesz majd több időt igénybe, mint jelenleg. Az SIS-rendszerből a lekérdezési idő ugyanis átlagosan 1,11 másodperc, és mindent egybevetve percenként három-négy személyautó ellenőrzése is elvégezhető. Néhány szomszédos ország relációjában ugyanakkor új helyzet áll majd elő december végén. Ukrajna és Szerbia viszonylatában ugyanis megszűnik majd a speciális vízum, amit a schengeni vízum vált majd fel. Ez utóbbi beszerzése az ukránok és a szerbek többsége számára 35 euróba kerül majd, s alaphelyzetben hat hónapos időszakra szól, s azon belül 90 napos tartózkodásra jogosít fel. Ezt a keretet akár több részletben is ki lehet tölteni. Az Ukrajnában élő magyar kisebbség többsége számára ugyanakkor komoly könnyítést jelent majd az a kishatárforgalmi megállapodás, amelynek értelmében a közelben lakók egy 5 évre szóló, 20 euróba kerülő kishatár-átlépővel 50 kilométeres sávon belül külön vízum nélkül léphetnek be Magyarországra (ebbe a sávba beletartozik például Nyíregyháza is). És bár a szerb kormány érdeklődést mutatott egy, az ukránhoz hasonló kedvezmény megtárgyalására, a vajdasági magyarok politikai szervezetei végül nem tartottak igényt erre a lehetőségre, mert úgy vélték, az a nagyobb távolságok miatt eltérő helyzetbe hozná az ott lakó magyarokat.
Az EU-val a felvételéről még csak most tárgyaló Horvátország állampolgárai ugyanakkor a schengeni belépés után továbbra is személyi igazolvánnyal közlekedhetnek majd Magyarországra. Az uniós tagállamok ugyanis elfogadták azt a közös magyar-szlovén-olasz javaslatot, miszerint a horvát hatóságok a személyi igazolványhoz mellékeljenek egy betétlapot, amit a schengeni határok átlépésekor a határőrök lepecsételhetnek. A pecsételés fontos eszköz annak megelőzésére, hogy a „Schengen országba” belépő külföldiek ne élhessenek vissza az övezeten belüli korlátlan utazási szabadságukkal.
Végjáték a szlovák határ mentén
Már csak megbízott vezetője van a Balassagyarmati Határőr Igazgatóságnak, amely közel 300 kilométernyit, az egyik legnagyobb uniós belső határszakaszt ellenőrzi a december 21-i tervezett schengeni csatlakozásig. Az igazságügyi minisztériumból nézvést a dolgok rendben mennek. Elkészült az a 45 ezer fős állománytábla, amelynek alapján november elsején elkezdődnek majd a személyes elbeszélgetések arról, hogy a rendőrség és a határőrség összevonásával létrejövő új szervezetben kinek milyen munkát ajánlanak. A tárcánál úgy látják, senkitől sem kell megválniuk, minden jelenlegi határőrnek tudnak feladatot adni, és arra sem kerülhet sor, hogy valakinek mondjuk Nógrádból Békés megyébe kellene költöznie az integráció miatt.
Híd Esztergom és Párkány között. Átélhetővé válhat az európai állampolgárság.
Fotó: Arnolfini Archívum
A végeken másként látják mindezt. „Ez már a sokadik határidő és a sokadik állománytábla” – mondja egy neve elhallgatását kérő balassagyarmati határőr. Nem ő az egyetlen, aki nem szeretne névvel megszólalni ez ügyben, hiszen az emberek egyébként is veszélyben érzik egzisztenciájukat. A hivatalos állásponttal ellentétben a gyarmati határőrtisztek és tiszthelyettesek úgy számolnak, hogy az állomány felétől meg fognak válni, csak egyelőre senki sem vállalta még, hogy ezt közölje velük. A bizonytalanság miatt az elmúlt majd’ egy évben sokan elhagyták a testületet. Vagy maguktól átigazoltak a rendőrséghez, ahol a fiatal, jól képzett, nyelveket beszélő határőrtiszteket és tiszthelyetteseket egyébként egyelőre tárt karokkal fogadják, vagy pályát módosítottak. Aki tehette, nyugdíjba vonult. A valamikor nyolcszázegynéhány fős balassagyarmati igazgatóságon ma már csak fele annyian dolgoznak. „A határőrség barátságosabb” – indokolja az egyik harmincas határőr tiszthelyettes, miért nem igazolt még a másik csapatba, jóllehet lehetősége lett volna rá. Tapasztalt határvadászként biztosan volna helye a rendőrség állományában. Ha nem maradhat a zöld parolisoknál, biztosan pályát módosít. A helyzet a nyugati határszélen is hasonló, arrafelé sem látnak tisztábban, és ott is mindenki várja, hogy végre valami végleges információval szolgáljanak parancsnokaik.
A határőrség ingatlanjainak sorsáról sem született még végleges döntés. A laktanyák, őrsépületek sorsa akkor dőlhet el, amikor befejeződnek a személyes beszélgetések és kialakul a végleges szervezet. A balassagyarmati laktanyát várhatóan nem kell elhagyniuk a határőröknek, sőt a hírek szerint a városi rendőrkapitányság is odaköltözik. A jelenlegi rendőrlaktanyát ugyanis a várostól bérlik, ahol az új összevont állománnyal egyébként sem férnének el. A határőrkaszárnya bizonyos részeit már „leszerelték”, az épülettömb egyik végében ma már középiskolai kollégium működik. A határátkelőhelyeken lévő épületek tulajdonosa a Vám- és Pénzügyőrség, a határőrség csak bérlő volt. Egyelőre leszerelik a sorompókat, és minden olyan forgalomtechnikai eszközt is elbontanak, amely a forgalom lassítását volt hivatott szolgálni. Az épületek üresen maradnak, idővel nyilván elbontják majd azokat – mondták a Figyelőnek határőrök. Ennek az előjelei már ma is láthatók: az útlevélkezelők alumínium hullámlemezzel burkolt kalitkái üresen állnak, némelyikről már a légkondicionáló berendezést is leszerelték.
HLAVAY RICHÁRD