Több száz izzólámpa fényénél tárgyaltak a fenntartható fejlődésről és az energiahatékonyság fontosságáról a közép- és kelet-európai amerikai kereskedelmi kamarák (AmCham) által szervezett Első Regionális Energia Fórum résztvevői a Parlamentben a múlt pénteken. A napfénynek súlyos kárpitok állták útját, ellentmondva a konferencia egyik fő üzenetének: takarékoskodni kellene az energiával. Igaz, a szakértők is úgy látják, hogy a szemléletváltozást csak a jelenleginél is magasabb árak kényszeríthetik ki.
Soros György a Parlamentben. Oroszország, Irán és Venezuela ma a legtipikusabb példái az olajvezérelt kamu-demokráciák terjedésének.
KAPACITÁSHIÁNY. Ezek azonban elkerülhetetlennek látszanak. Nemcsak az Európában általánosnak mondható erőművi kapacitáshiány miatt, hanem a megújuló energiaforrások részesedésének bővülése okán is, mivel ehhez egyelőre világszerte szükség van valamilyen támogatásra. Ma Magyarországon nagyjából kilowattóránként 20 fillérbe kerül a fogyasztóknak a megújuló források, illetve a kapcsolt hő és áramtermelés szubvenciója. A tisztább forrásoknak tehát egyelőre az adott ország fogyasztóinak teherbíró képessége szab határt. A dániai áramárakban például, már öt évvel ezelőtt is, majdnem 90 százalékos volt a megújulók támogatásának részesedése. „Az elején a fenntarthatóságnak nyilván megvan az ára” – ismerte el a Figyelő érdeklődésére Kiss Péter, a KPMG energia ügyekért felelős partnere a konferencia szünetében. A szél-, a nap-, a vízenergia, a biomassza felhasználását ráadásul nem csak az korlátozza egyelőre, hogy önmagukban nem versenyképesek a hagyományos energiaforrásokkal szemben. Természeti erőforrásokról lévén szó, ezekhez speciális ellátásbiztonsági kockázatok is kapcsolódnak. Az áramfogyasztási csúcsidőszakokban nem feltétlen fúj a szél, a vízerőművek is befagynak időnként, és ha az adott évben rossz a termés, esetleg nem lesz elegendő alapanyag a biodízelhez vagy bioetanolhoz.
Tévedés azt hinni, hogy a megújuló források képesek enyhíteni a globális energiaéhséget. A megújulók szegmensében hasonló folyamatok játszódnak le, mint az ezredforduló táján az e-bizniszben, és ugyanúgy ki is fog pukkadni a zöld lufi – véli Kiss Péter. Ennek az első jele – amint arra a konferencia több előadója is felhívta a figyelmet -, hogy egyre több uniós országban ismét szalonképesnek tartják a nukleáris energiatermelést. A konferencia résztvevői is szavazhattak az atomerőművek jövőjéről, és több mint 90 százalékuk szerint a klímavédelem és a hosszú távú ellátásbiztonság csak a nukleáris energia hasznosításával képzelhető el. „A megújuló források és az atomenergia együtt fog fejlődni, és nagyon hosszú ideig még mindkettő jelen lesz az európai energiamixben” – adott hangot meggyőződésének Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója, az MTA energetikai bizottságának elnöke.
KAMUDEMOKRÁCIÁK. Az energiaforrások diverzifikációja azért is halaszthatatlan, mert -miként Soros György, magyar származású, amerikai üzletember, úgy is, mint energiaipari befektető – jelezte, egyre inkább felértékelődnek azok a „kamudemokráciák” (példaként Venezuelát, Iránt és Oroszországot említette), amelyek a konvencionális energiahordozókból, kőolajból, földgázból tekintélyes készletekkel rendelkeznek. „A fosszilis energiahordozókat nem tudjuk kiváltani, de csökkenteni lehet a szén-dioxid-kibocsátást, ha megújuló üzemanyagokat viszünk be a rendszerbe” – tette ehhez hozzá az iparág szempontjait Mosonyi György, a Mol Zrt. vezérigazgatója, aki szerint a fenntartható fejlődés inkább egy újabb üzleti lehetőség az olajtársaságoknak, mint teher. Úgy vélte, hogy a motor- és az üzemanyag-fejlesztésben is rövidülnek a ciklusok, egy-két évtizeden belül új megoldásokkal fognak előjönni a cégek.