Butaságok története

Egy jó kislányt, és néhány rossz fiút feleltetünk. A jó kislány szépen felmondta a memoritert, és ez nem esett nehezére - már tíz éve énekli ugyanazokat a számokat. A rosszfiúk megint hangoskodtak, ráadásul káromolták istent.














A jó kislány Natalie Imbruglia, a cukiság fogalmának megtestesülése: kikerekedett őzike szemeivel, szomszédfiús lazaságával simán hozta volna Hello Kittyt a farsangi bálon. A lányok szívesen fésülnék a haját, amúgy barátnősen, a fiúk pedig inkább összekócolnák. Kockázatmentes rock and roll csínytevései egyáltalán nem kellemetlenek, ugyanakkor az ember nem érez ingert arra, hogy naponta meghallgassa kedves kis csacsiságait. Létezik a bizonytalanul körülírható „vállalható pop” tartománya, amelybe a Texastól a Cranberriesen át KT Tunstallig sok minden belefér. A Big Mistake és a Wishing I was There pedig egészen jó kis dalok, ha karcosabbak lennének a hangszereléseik, bármelyik indie-zenekar eljátszhatná ezeket.















A Slayer természetesen egészen más eset – a Christ Illusion dalait nyilvánvalóan szögbelövő pisztolyra és ütvefúrókra hangszerelték. A metál napkeleti bölcsei arany, tömjén és mirha helyett vasat, lőport és szegecselt csuklópántot hoztak. A Slayer – véletlen, ám annál sorsszerűbb történelmi egybeesés – 2001. szeptember 11-én publikálta legutóbbi nagylemezét, a God Hates Us All (Isten utál mindannyiunkat) címűt, szóval, nem kapkodták el az új albumot. S persze, amit csak lehet, a lemez mindent kihoz a műfajból. A progresszív metáltól a trash és black metál hatásokon át a punk-hardcore témákig van itt minden, amitől megbillen a bekeretezett elsőáldozási, avagy a bérmálási emléklap az előszoba falán. A metál talán legjobb ritmusszekciója (Tom Araya – basszus, Dave Lombardo – dob) olyat produkál, hogy talkshow-ban is mutogatni lehetne a virtuóz összjátékot. A műfaj napkeleti bölcsei ezúttal sem okoztak csalódást, még ha hat év után tőlük legalább is egy a metált megújító lemezt vártunk volna. Csúcslemezük, a God Hates… után már nem voltak motiváltak, hiszen azóta már biztos a belépőjük a Pokolba, ahol ugyanúgy fognak üvöltözni, mint e legújabb korongjukon.

Natalie Imbruglia: Glorious – The Singles 97-07 › Sony/BMG › 57 perc 14 szám › Poptőzsdei árfolyam: ***

Slayer: Christ Illusion › Sony/BMG › 42 perc 11 szám › Poptőzsdei árfolyam: ****