E spekulációk persze nem adnak választ az élet keletkezésének mikéntjére, csupán máshová helyezik a problémát. Ha beigazolódnak, mégis segíthetnek az élet keletkezésére vonatkozó teóriák kidolgozásában. A németországi Fraunhofer Institut mérnökei szerint a kezdetleges életformák meteoritok belsejében kerülhettek a Földre, e kövek pedig akár a Naprendszerből – például a Marsról -, akár azon kívülről is származhattak. Amikor ugyanis egy kisbolygó az esetleg életet hordozó planétába csapódik, az ütközés következtében a felszínről baktériummal fertőzött törmelék szökhet a világűrbe. Onnan pedig néhány évmillió alatt egy másik bolygóra is utazhatnak az élőlények.
A kutatók mesterséges meteoritot szerkesztettek annak igazolására, hogy a baktériumok a burokként szolgáló kőzetekben kibírják a becsapódások következtében kialakuló óriási nyomást és hőmérsékletet, valamint a bolygóközi utazást is. Az extrém körülményeket egy diszkosz alakú fémöntvény felrobbantásával modellezték, amelynek közepén helyezték el a baktériumokat is tartalmazó műmeteoritot. A kísérletet zárt tartályban hajtották végre, amelyben a robbanás következtében óriási, a légköri nyomás négyszázezerszeresét is meghaladó lökéshullámok keletkeztek, és amelyek áthaladtak a mesterséges meteoritokon is. A rendszer elemzése után kiderült: bár a fémdiszkosz darabokra tört, a mintában elhelyezett baktériumok sértetlenül vészelték át a viszontagságokat. Mindez igazolja, hogy a becsapódást igenis túlélhetik a parányok a kőzetek belsejében.