Olajrizikó

Megint megjelent a politikai kockázat az olajárakban.

Ez évi csúcsára szökött fel a kőolaj ára, miután az Irán és a Nyugat közötti konfliktus egyre élesebbé válik. Irán az OPEC második, a világ negyedik legnagyobb kitermelője. Az olajpiaci aggodalmak azt követően erősödtek fel, hogy Irán elfogott 15 brit tengerészt, mondván: azok jogosulatlanul hajóztak be iráni vizekre. Tony Blair brit miniszterelnök ez utóbbit cáfolta, s „nagyon komolynak” nevezte a helyzetet. A hírek nyomán a Brent olaj barrelenkénti ára Londonban 64,41 dollárra szaladt fel.


A feszültség kiéleződésének nem szűnő alapot ad az iráni atomprogram. Az ENSZ a múlt héten újabb, szigorúbb szankciókat helyezett kilátásba Iránnal szemben, ha az nem hagy fel urándúsítási programjával. Olajpiaci elemzők szerint a befektetők az iraki helyzet törékenységét már megemésztették, ám az iráni szituáció ismét visszahozta a politikai kockázatot az árakba, mivel ellátási zavaroktól lehet tartani. A határidős árak tükrözik azt is, hogy az amerikai finomítók most töltik fel készleteiket a gázolaj-felhasználás nagy nyári felfutása előtt; az Egyesült Államok szabadságolási szezonja idején fél Amerika autóval indul útnak. Az áremelkedés nyomán a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) vezetője az OPEC-et kitermelése növelésére, a vásárlókat pedig fogyasztásuk csökkentésére szólította fel.

Az olaj- és a pénzpiacokra is érzékeny hatással lehet, hogy a kínai állami olajvállalat, amely a legnagyobb vásárlója az iráni olajnak, a dollár alapú elszámolásról áttért az euró alapú fizetésre. Irán arra törekszik, hogy elszakadjon a dollárelszámolástól. Ennek alapján iparági szakértők azt feltételezik, hogy következőként a japán finomítók térnek majd át a jen alapú elszámolásra. Az iráni kivitel 2,2 millió barrel naponta, japán cégek ebből 500 ezer, míg a kínai állami mamut 240 ezer, Kína pedig összesen 335 ezer barrellel részesedik. A Közel-Kelet országai a világ körülbelül 85 millió barreles napi nyersolaj igényének egyötödét szállítják.