Dacolva a reggeli hideggel, több száz kíváncsi fél órán át toporogva várt a nyitásra múlt kedden, a XI. kerületi Savoya Parkban. A „mágnes” az első 500 vevőnek járó 5 ezer forintos nyitási kedvezmény volt az Asko – törökül „szeretet” – bútoráruház részéről. A számoknak különleges jelentősége van a 7 ezer négyzetméteres áruházával a magyar piacra szinte hírverés nélkül betoppanó lánc üzletpolitikájában. Az Asko a nagy rivális Kikánál szűkebb választékkal, de vonzóbb árakkal igyekszik hatni a vevőkre: még árgaranciát is vállal arra, hogy nála ugyanaz a bútor olcsóbb. A nyitás utáni áruházi sétán azonban mintha e koncepciót még nem tükrözték volna az árcédulák.
A tervszámok még attraktívabbak. Az Asko három év alatt – 40 millió eurós beruházással – további 8 hasonló méretű áruházzal akar közel kerülni a magyar vevőkhöz (a második fővárosi üzlet építése hamarosan indul). A régióban is folytatódik a terjeszkedés: Csehországban a meglévő 9 mellé további 2, Szlovákiában az eddigi 2 után még 3 áruházat nyitnak majd.
Az Asko budapesti megnyitója. Globális beszerzés.
Penzinger Ákos kereskedelmi igazgató szerint Magyarországon 2010-ig akár a 10. Asko is felépülhet. A cég néhány év elteltével 25 százalékos részesedést akar elérni a magyar piacon; ez 55 milliárd forint körüli árbevétel lenne még akkor is, ha a tavalyelőtti 217 milliárdos bútorpiaci forgalommal számolunk. A Gyurcsány-csomag megszorításai utáni mély piaci apály ellenére az igazgató optimista. A magyarok eddig 20-25 évre vásároltak egy-egy bútort a lakásba. A jelenlegi „egy élet, egy bútor” helyett azonban szerinte nálunk is az uniós trend fog érvényesülni: rövidül a lecserélési időszak, bővül tehát a piac.
NÉMET FIASKÓ. A nyitás utáni rohamot látva van ok az optimizmusra, bár például Németországban nem jött be az Asko számítása. A Nezvat Boskurt török befektető által negyedszázada indított lánc az első 10 éve alatt ott elveszítette a harcot a Kikával szemben. Végül a cég három éve 22 németországi áruházból 16-ot eladott a Lutznak. A kelet-európai terjeszkedést 15 éve, Csehországban kezdte, és csak 2006-ban lépett a szlovák, majd most a magyar piacra.
A hazai bútorgyárak e lánctól sem remélhetnek sokat, mert a magyarországi beszerzés mindössze 7 százalék, és a ráta legfeljebb 10 százalékra gyarapodhat a tervek szerint. Az Asko üzletpolitikája a közvetlen és globális beszerzésre, a belga, román és főleg a távol-keleti szállítókra épít. A nagy bútoripari beszerzési társaságok igénybevétele helyett a négy országban jelen lévő Asko-csoport maga vásárol be.
Egy héttel a nyitás után persze még becsülni sem lehet, beválik-e az Asko koncepciója. Mindenesetre Miklós Zsolt, az Andante bőrbútorokat forgalmazó Kanizsa Trend ügyvezető igazgatója – a Gyurcsány-csomag, a reáljövedelmek csökkenése idején – nem osztja Penzinger Ákos optimizmusát. A fejenként 70-80 euróra becsült hazai lakberendezési költés töredéke a németországi 480 vagy a hollandiai 510 eurónak. Amúgy a piacon nagy átrendeződés zajlik, a hajdan 23 áruházból álló Domus-lánc 15 tagúra csökkent, a sorsa bizonytalan. Eközben vadonatúj szereplők jelennek meg, mint a Jysk, vagy a semmiből előlépő, magyar tulajdonú Retz, amely csaknem 20 tagúra bővítette az országos hálózatát. Miklós Zsolt mégis csak a következő választások előtti évben vár érdemi fellendülést a bútorpiacon.