HA NINCS NÖVEKEDÉS. A tőzsdei befektetők jellemzően kétféle indíttatásból vásárolhatnak részvényeket: vagy az osztalék, vagy az árfolyam növekedésébe vetett hit jegyében. Az osztalékpapírok olyan kiegyensúlyozott és komoly készpénztermelő képességgel rendelkező társaságok részvényei, amelyek a csekély növekedési lehetőségek miatt a megtermelt cash-flow többségét kifizetik a tulajdonosoknak.
NYERŐ HOZAMCSÖKKENÉS. Ahhoz, hogy ez megragadja a befektetők fantáziáját, az osztalék és árfolyam hányadosaként adódó osztalékhozamnak a 10 éves állampapír hozama körül kell mozognia. Osztalékpapírokon is lehet tetemes árfolyamnyereséget, illetve -veszteséget elérni. Ha az adott ország államkötvényeinek hozama emelkedik, akkor az osztalékrészvények árfolyama csökkenésnek indul, hiszen az egységnyi osztalék a befektetés összegére vetítve nagyobb hozamot kell, hogy biztosítson. Hozamcsökkenésnél felértékelődnek az osztalékpapírok.
CÉL AZ ÁRFOLYAMNYERESÉG. Növekedési részvénynek azon kétszámjegyű árbevétel- és profitbővüléssel rendelkező társaságok papírjai számítanak, amelyek osztalékkal nem nagyon kecsegtetik a részvényeseket, de árfolyamnyereség elérésével igen. A helyzet viszonylag egyszerű: ha egy adott papír jelen pillanatban 10-es P/E-rátán (árfolyam/nyereség) forog és az értékelési szintek nem változnak, akkor két év múlva egy 30 százalékkal magasabb profit ugyanennyivel magasabb árfolyamot indokol.