Az önkormányzati vállalatok eddig ciklusokon át rendre helyükön maradó vezetői értesüléseink szerint ezúttal nem várhatják nyugodtan a májust Budapesten. Csupán a részben már privatizált közműcégek – a csatornázási, víz- és gázművek – irányítói érezhetik magukat valamelyest biztonságban: náluk a külföldi tulajdonosoknak döntő beleszólásuk van a menedzsment összetételébe, az önkormányzatnak pedig általában csak vétójoga van a kinevezéseknél.
A legnagyobb fővárosi vállalat, a Budapesti Közlekedési Zrt. vezetéséről a főpolgármester még a vezérigazgató szerződésének lejárta előtt, tavaly év végén döntött: Aba Botondnak távoznia kellett, utódja január elsejétől Antal Attila lett. A fennmaradó, 100 százalékban a főváros tulajdonában lévő gazdasági társaságoknál május végéig dől el, maradnak-e az eddigi vezetők.
Ikvai-Szabó Imre és Hagyó Miklós. Közösen felügyelik a fõvárosi cégeket. Fotó: MTI
A Figyelő által megkérdezett koalíciós és ellenzéki városatyák egyöntetűen állították: nagytakarításról szólnak a hírek, a változások mozgatórugójaként pedig Hagyó Miklós főpolgármester-helyettest nevezték meg. „Jelenlegi és volt szocialista képviselők vannak a várományosok listáján” – mondta kérdésünkre név nélkül egy ellenzéki képviselő. Többen tudni vélik, hogy Vajda Pál volt főpolgármester-helyettes a várható befutó a Budapesti Távhőszolgáltató (Főtáv) Zrt. élén, ahonnan Uhri László nyugdíjba megy. Szintén nyugdíj vár feltehetőleg Hajdu Györgyre, a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. vezetőjére.
A gazdasági társaságok személyi ügyeit Ikvai-Szabó Imre és Hagyó Miklós főpolgármester-helyettesek közösen felügyelik, de kérdésünkre mindketten azt mondták, korai még az esetleges leváltásokról beszélni, az érintett cégek gazdasági beszámolói is csak egy-két hónapon belül várhatók.
Annyi mindenesetre biztos, hogy a cégvezetői kinevezésekben az eddiginél könnyebb dolga van a városvezetésnek. Míg ugyanis eddig ez a jogkör a közgyűlés kezében volt, egy nemrégiben hozott döntés értelmében erről ezentúl a gazdasági bizottság dönt. Steiner Pál, a fővárosi MSZP-frakció vezetője szerint ezzel semmi gond nincs; ő úgy véli, ahogyan egy iskolaigazgatót mindig is az oktatási bizottság nevezett ki, úgy ez a gazdasági társaságoknál is indokolt. Nem így látja a kérdést Bőhm András, az SZDSZ-frakció tagja, aki sokkal nyugodtabb lenne, ha ezek a kérdések a nagyobb nyilvánosság, azaz a közgyűlés előtt dőlnének el. Ikvai-Szabó Imre azzal nyugtatja a kedélyeket, hogy a váltásokról történő, először koalíciós, majd bizottsági szintű egyeztetések még csak most jönnek. Több érintett cég vezetőjét is megkerestük, de mindannyian azzal hárították el kérdésünket: ebben az ügyben a Fővárosi Önkormányzat dönt.
NEGATÍV SZALDÓ. Mindenesetre eddig szokatlanok voltak a vezetőcserék a főváros cégeinél. Egy-két nyugdíjazás, illetve privatizációs átalakulás miatti váltást leszámítva a cégvezetők több ciklus óta a helyükön vannak. Az általunk megkérdezett fővárosi képviselők egyike sem tudott szakmai indokot mondani a leváltásokról szóló találgatásokra, pedig a fővárosi cégek gazdasági helyzetén lenne mit javítani (Hitelváros – Figyelő, 2006/37. szám). Leginkább a BKV-nak van szégyellnivalója a nagyjából 10 milliárdos veszteségével, s ezen csak némileg enyhít a Fővárosi Csatornázási Művek és a Fővárosi Gázművek jó teljesítménye, hiszen ezeknél a vállalatoknál a profit zöme a külföldi tulajdonosoknál realizálódik. Említésre méltó még a FKF Zrt., illetve a Főtáv Zrt. eredménye, a többi cég csak szerényen muzsikál. A jó pár éve szünetelő privatizációk folytatásáról pedig egyelőre mélyen hallgat a városvezetés.