Vigaszágon

Kerülő úton landol ugyan Ferihegyen a Hochtief, ám a fejlesztési kötelezettségeket nem kerülheti meg – állítják az Állami Pri­vatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt.-nél. Ugyanígy vélekednek a Budapest Airport (BA) Zrt. vezetői, sőt a német reptér-üzemeltetőhöz közel álló forrásaink is.

A Hochtief már a budapesti légikikötőt üzemeltető cég 75 százalék mínusz egyszavazatnyi részvénycsomagjának privatizációs pályázatán is indult, de azt a British Airports Authority (BAA) nyerte meg. Utóbbit időközben megvásárolta a spanyol reptér-üzemeltető Ferrovial, amely azonban a brit repülőterek okán tartotta vonzónak a BAA-t, annak budapesti érdekeltsége már nem kell neki. Az ily módon ismét áruba bocsátott ferihegyi reptér után a Hochtief erősen érdeklődik. Sokakban ez azt a félelmet keltette, hogy a német cég, amely 2005 végén alacsonyabb árat kínált a BAA-nál, most majd a vállalt beruházásokon próbál spórolni. Ám a magánosítás alapvető feltételeiről annak idején kormányhatározat rendelkezett, s ennek betartása érdekében a Ferrovial és a Hochtief szerződését a magyar kormánynak is jóvá kell majd hagynia. A privatizációs megállapodásban rögzítették, hogy erre egy esetleges tulajdonosváltásnál szükség lesz. Ráadásul a Hochtiefnek gazdasági érdeke sem fűződik a tervek módosításához, a BAA ugyanis náluk olcsóbban fejlesztett volna.

PÉNZÜGYI OPTIMUM. Szinte az első perctől, hogy a BAA a Ferrovial ellenőrzése alá került, a németek ugrásra készen várták, mikor ülhetnek tárgyalóasztalhoz. Szakmai körökben emlékeztetnek arra, hogy annak idején úgy tűnt, 390 milliárd forintos ajánlatukkal ők lesznek a privatizációs pályázat befutói. Az utolsó körben azonban a britek 464,5 milliárddal beelőztek. Az értékelésben 75 százalékos súlya volt a pénzügyi ajánlatnak, a fejlesztési elképzelések csak 20, a foglalkoztatási garanciák pedig mindössze 5 százalékkal szerepeltek. Ha a privatizációs ügynökségnél nem ezt az értékelési metódust követik, akkor is a megajánlott vételár döntötte volna el a kérdést, mert a befektetők tartalmában nagyon hasonló fejlesztési terveket tettek le az asztalra, értékben azonban akár több milliárd forintos eltérés is volt köztük. Ugyanazt a funkciót ugyanis a BAA takarékosabban oldotta meg a többieknél. Forrásaink szerint valamennyi befektető elképzelése igen távol állt a Budapest Airport által még a privatizáció előtt lefektetett – 2c és 3-as terminált, kereskedelmi egységeket, parkolóházat, szállodát és cargo bázist is tartalmazó – grandiózus tervektől. A britek a befektetés megtérülése érdekében az új terminál és a cargo bázis megépítését ugyan elkerülhetetlennek tartották, de a fejlesztéseket úgy akarták megvalósítani, hogy közben minimálisra csökkentik a kockázatokat, s a lehető legoptimálisabban használják ki az erőforrásokat. Kinyilvánították például, hogy nincs szükség új telkek megvásárlására, hiszen a már birtokukban lévő terület is bőven elegendő az építkezésekhez. Ugyanakkor – a foglalkoztatási garanciák tiszteletben tartása mellett – alaposan át akarták szabni a BA szervezetét.

A németeknek alighanem meg kell majd toldaniuk korábbi 390 milliárdos ajánlatukat, úgy tudni ugyanis, hogy a Ferrovial legalább annyit kér a Budapest Airportért, mint amennyiért a britek 2005-ben megvásárolták azt. E mellé jön még a fejlesztések költsége. A privatizációs szerződésben a BAA arra vállalt kötelezettséget, hogy 2011-ig összesen 261 millió eurót fektet be Ferihegyen. Ez a megállapodás a beruházások ütemezését is rögzíti, késés esetén a BAA-nak, illetve az új tulajdonosnak kötbért kell fizetnie az államnak. A Hochtiefnek persze nem kell a legapróbb részletekig átvennie a BAA által megfogalmazott terveket, de tartalmukban és mértékükben azokkal azonosaknak kell lenniük az új elképzeléseknek is. Figyelembe véve azonban, hogy a BAA olcsóbban hajtotta volna végre a fejlesztéseket, a Hochtief a koncepció átvételével még spórolhat is.

IDŐTÉNYEZŐ. A magyar kormány, illetve a privatizációs szervezet csak azt követően jut szerephez ismét, ha a spanyolok és a németek megállapodtak. Informális egyeztetések azonban már ma is folynak a kormány, az ÁPV Zrt., illetve a Ferrovial és a Hochtief között, hogy a kabinet elé kerülő szerződéstervezet valamennyi fél elvárásának megfeleljen. Azt nem tudni, meddig tarthat ez a tárgyalásos fázis, a folyamatot azonban felgyorsíthatja, hogy a németek a privatizációs pályázat idején alaposan átvilágították a BA-t, így most csak az utóbbi egy év fejleményeit kell megismerniük. Ez idő alatt például elkészült a 2-es terminál fejlesztési terve, amelynek értelmében évi 25 millió utas kiszolgálására tennék alkalmassá a létesítményt. Az építkezés engedélyeztetése is elkezdődött, csakúgy, mint a 2-es terminál elé tervezett többszintes parkolóházé. Így a németeknek most el kell dönteniük, hogy egy az egyben átveszik-e az angolok terveit, vagy újakat készítenek, utóbbi esetben azonban komoly időveszteséggel kell számolniuk.