Még nem zárult le a vitánk az unióval a mezőgazdasági géptámogatás részleteiről – Gráf József agrárminiszter így tájékoztatta a hallgatóságát brüsszeli csatáiról egy közelmúltbeli konferencián. A szűkszavú megfogalmazás persze nem részletezte, miként kerekedett el a brüsszeli illetékesek szeme a különc magyar géptámogatási modell láttán, miközben még a hazai kukoricafelesleg miatt kiéleződött gabonaintervenciós konfliktust sem sikerült megemészteniük.
AMBÍCIÓK. Agrárszakértők szerint tény, hogy nagy traktorok és kombájnok vásárlására az unióban sehol sem adnak pénzt közösségi forrásokból. Gráf József azonban eltökélt. Mint hangsúlyozza, a következő tíz évben 30 százalékkal kívánja növelni a mezőgazdaság termelését az agrárkormányzat, főleg az uniós piacokra kacsingatva. Gráf szerint történelmi lehetőség kínálkozik az ágazat versenyképességének javítására, bár a kockázat sem lebecsülendő. Az érdeklődőknek annak tudatában kell jelentkezniük a pályázatra, hogy végül esetleg mégsem kapnak támogatást. Elképzelhető, hogy a szántóföldi nagy traktorok, kombájnok támogatását végül nem engedélyezi az EU (míg az állattenyésztési és kertészeti gépeket feltehetőleg nem vétózza meg). A hazai programmal kapcsolatos 12 támogatási rendelet tervezete ugyan már olvasható a tárca honlapján – s februárban el is küldték azokat Brüsszelbe -, a végleges jóváhagyás csak augusztusra várható. Addig minden kétesélyes.
„A brüsszeli illetékesek már többször jelezték, hogy a magyar támogatási tervezet bizonyos részei ebben a formában nem lesznek támogathatóak” – értesült Raskó György agrár-nagyvállalkozó, szakközgazdász. Fennáll a veszélye tehát annak, hogy uniós pénzek nélkül, nemzeti költségvetésből kell finanszíroznia a magyar tárcának az egész géptámogatási programot. Ezt ilyen nagyságrendben nem tervezték be a büdzsébe. A szakértő meggyőződése, hogy a gépvásárlás támogatását a gépkereskedők lobbizták ki.
A gazdaszervezetek megosztottak a géptámogatás megítélésében. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségében a tagok ugyan szükségesnek tartják a növénytermesztési géprendszerek korszerűsítését, de azt sem tagadják, hogy az állattenyésztési épületek és technológiák megújítása még sürgősebb lenne. Ám a gépek támogatásához egyszerűbb, gyorsabb hozzájutni, mint a környezetvédelmi beruházások szubvenciójához. A forrás pedig jól jön, bármilyen csatornán érkezzék is.
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségben viszont eleve elhibázottnak tartják a koncepciót. Budai Gyula szövetségi igazgató szerint az agrárium versenyképességét a vidéken élő gazdák helyzetének jobbításával kellene erősíteni, nem úgy, hogy az egyik nagy részvénytársaság a másiktól támogatással gépsorokat szerez be. A családi gazdaságok, gazdák – elegendő saját forrás híján, az egyes jogcímekre rendelkezésre álló néhány hetes jelentkezési határidő alatt – ráadásul aligha élhetnek a pályázati lehetőségekkel. Budai ezért is sérelmezi, hogy az Új Magyarország program keretében az 1300 milliárd forintos, 7 évre szóló EU-támogatási keret 47 százalékát akarja a kormány az „első tengelynek” nevezett géptámogatásra fordítani (ennek része a vitatott szántóföldi gépek beszerzése is), ahelyett, hogy a vidékfejlesztésre hivatott másodikra, illetve a helyi erőforrások kihasználására, fejlesztésére szolgáló harmadikra áldozna többet. Az igazgató úgy tudja, az unió is legfeljebb 25 százalékot javasol az „első tengelyre”.
SIETSÉG. Brüsszeli értesüléseink szerint a bizottság alapjában elfogadható támogatási jogcímnek véli a technológia korszerűsítését, bár például a környezetvédelmi főigazgatóság okkal kifogásolhatja majd, hogy túl sok pénz megy erre a célra, az agrár-környezetvédelem erősítése helyett. Az egyeztetések végleges lezárulta előtt mindenesetre kockázatos lehet a pályázatok meghirdetése, márpedig a gazdák várhatóan már április 10-étől benyújthatják majd igényeiket a mezőgépek (sokéves szünet után újrainduló) támogatására. Az elbírálás gyorsnak ígérkezik, a beruházás akár már a pályázat befogadásától indulhat. Az is sietségre ösztönöz, hogy a felhasználható éves keret az idei 35 milliárdról 2009-re fokozatosan 10 milliárd forintra csökken. Már amennyiben a programra végül Brüsszel is rábólint.