Lassú kínlódás

Összefüggés van a büdzsé hiánya és a demokráciával való elégedettség között.

Részben a társadalmi viszonyokban kell keresni az európai rekordnak számító hazai költségvetési hiány okait – derült ki egy neves közgazdászprofesszorokat felvonultató debreceni konferencián. Vannak-e „tudatalattik” a gazdaságpolitikában? – tették fel a kérdést az előadóknak a Muraközy László tanszékvezető által szervezett tanácskozáson. Melyek azok a folyamatok, amelyek nem engedik kibillenteni a gazdaságot az évtizedek óta tartó osztogatás-megszorítás ördögi köréből?

Bokros Lajos, a Közép-Európai Egyetem (CEU) vezérigazgatója és professzora szerint a magyar államgazdaság az etatista örökség foglya. Miközben a reálszféra világszínvonalon működik, az állam rossz szerkezetben rossz minőségű szolgáltatásokat nyújt. A túlburjánzó állam strukturális munkanélküliséget okoz, újratermeli a társadalmi igazságtalanságokat és visszaveti az ország versenyképességét.


Vajon a jelenlegi gazdaságpolitikai bajok – vagy ahogy Antal László, a reformközgazdász nemzedék legendás alakja, a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) tanácsadója fogalmazott: a „lassú kínlódás” – mennyire köthetők az államszocializmus évtizedeihez? Csaba László, a CEU, a Debreceni Egyetem és a Corvinus Egyetem professzora szerint a jelenlegi gondok már nem, vagy alig indokolhatók az átmenettel („nem lehet mindig a muhi csatával magyarázni a sikertelenséget”), hiszen a nagy elosztó rendszerek átalakítása (illetve át nem alakítása) nyomán keletkezett feszültségek hasonlítanak a nyugat-európai jóléti államok betegségeihez.

És hogy mi a kiút? Bokros szerint a szakértelem előtérbe kerülése a kormányzati munkában, illetve a (politikai híján) legalább közgazdász-szakmai konszenzus helyreállítása egy lépést jelenthetnének a kibontakozás felé. A volt pénzügyminiszter úgy véli, hogy a pénzpiacok gyakorolhatják a legnagyobb fegyelmező erőt a magyar gazdaságpolitikára, hiszen ha a tőke – akár külső okok miatt is – elfordul Magyarországtól, az drámai erővel mutatna rá az ország sebezhetőségére, a reformok elodázhatatlanságára. Török Ádám akadémikus szerint még mielőtt arról vitatkoznánk, hogy milyen kapitalizmust szeretnénk, a növekedés néhány éve elapadt forrásait kell felszabadítani. Minden előadó egyetértett Csaba Lászlóval abban, hogy a gazdaság mélyreható szerkezeti problémák és gazdaságpolitikai hibák miatt képtelen kilépni a mókuskerékből. Győrffy Dóra, a Debreceni Egyetem adjunktusa nyugat-európai országokat vizsgálva jutott arra a következtetésre, hogy összefüggés (korreláció) mutatható ki a büdzsé hiánya és a demokráciával való elégedettség között. Ahol alacsony bizalmi szinten működik a társadalom, ott magas az államháztartás deficitje. Nem túl jó perspektíva…