A szélerőművek maximális hatékonyságának kulcsa így az, miként osztják el és tárolják az általuk befogott energiát. E probléma egy lehetséges megoldásán dolgozik a Night Wind (Éjszakai Szél) nevű európai uniós konzorcium; a spanyol, dán, holland és bolgár kutatókból álló team célja, hogy a villamosenergia-hálózatok megterhelése nélkül használhassák ki a nagy éjszakai szélkapacitásokat.
Tavaly 20 százalékkal nőtt a szélerőművek által megtermelt energia mennyisége az Európai Unióban, és a szakértők szerint a piac bővülését a jövőben nem a szelek hiánya, hanem inkább a villamosenergia-hálózatok befogadóképességének határai korlátozzák. A nem megfelelő rendszerekben a szélerőművek megjósolhatatlan ingadozásokat okozhatnak, ha pedig túlságosan nagy arányban támaszkodnak a szélenergiára, tartalékkapacitások híján a hirtelen fellépő igényeket nehéz kielégíteni. A szélerőművek változó termelését balanszírozó egyik módszer, ha víztározókat töltenek fel az olcsó éjszakai árammal, de ugyanezt gyorsan ki- és bekapcsolható gázerőműkkel is el lehet érni; e megoldások azonban költségesek, szennyezik a környezetet, ráadásul az előbbi nem jöhet szóba ott, ahol hiányoznak az efféle pufferelő vízerőművek. A Night Wind konzorcium szerint ezért érdemes a szélenergiát óriási hűtőházakban tárolni: e már meglévő, így külön befektetés nélkül rendelkezésre álló létesítmények a kutatók szerint óriási akkumulátoroknak is tekinthetők. A hűtőházak állandó fogyasztók, amelyek nappal és éjszaka is igénylik az energiát, és a hálózatról lekapcsolva akár órákig is működhetnek – vagyis kiválóan alkalmasak az ingadozások kiegyenlítésére. Okos rendszertervezéssel így olcsón elérhető, hogy a környezetbarát szélenergia maximálisan hasznosuljon.