Emiatt a kőolajat már a finomítókban kéntelenítik, s ahol csak lehet, a származékait felhasználó motorokban katalizátorokkal kénmentesítik a kipufogógázt is. A katalizátorként általánosan alkalmazott egyik vegyület a molibdén-diszulfát. Erről már kiderült, hogy leginkább nanoméretű szemcsék formájában hatékony. Az egyre jobb katalizátorok fejlesztésére irányuló kutatások során ezért elsősorban a szemcseméretre koncentráltak a kutatók, és megpróbáltak minél finomabb testecskékből álló molibdén-diszulfidot készíteni. A drezdai Technische Universität mérnökei azonban most arra jöttek rá, hogy e katalizátor esetében nem a szemcsék nagysága, hanem inkább azok alakja befolyásolja a kéntelenítési teljesítményt.
A molibdén-diszulfát olyan vegyület, amelynek kristályrácsában a molibdén- és a kénatomok párhuzamos síkokban rendezve foglalnak helyet. Emiatt ez az anyag egyszerre mutat félvezető és vezető tulajdonságokat. Márpedig a katalízis mindig inkább a fémes, vezető gócokban zajlik. Ilyenek pedig nagy számban eddig csak a rendkívül finom, és drága eljárással készíthető nanoméretű lemezkékben álltak elő. Most azonban egyszerűbben gyártható porral is sikerült ezekhez hasonló katalitikus hatást elérni: ez pedig, mint az elektronmikroszkópos felvételek megmutatták, sajátos oktaéder alakú kristályszemcsékből áll (képünkön). A kettős piramisok nagyságrendekkel nagyobbak, mint a korábbi nanoporok, így, mivel kevesebb energiát kell fordítani az aprításra, felhasználásukkal olcsóbb katalizátor gyártható.