Idegesebben reagál a kis- és középvállalkozási (kkv) szektor a gazdaságpolitikai változásokra, mint a gazdaság egésze, viszont utána képes a korrekcióra. Jól mutatja ezt, hogy tavaly nyáron, a megszorító intézkedések bejelentése után e cégcsoport konjunktúra indexe nagyot esett, majd októberre, a következő felmérés idejére már megtörtént a korrekció.
A cégek a stabilizációs csomag hatásait belső átcsoportosításokkal, a hatékonyság javításával és a bérnövekedés visszafogásával tervezik kivédeni. „Így például a januári felmérés szerint 2007-re a kkv-k 5,4 százalék bruttó béremelkedést várnak az elmúlt évi 5,9 százalék után” – mondta lapunknak Tóth István János, az MTA KTI tudományos főmunkatársa, az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) ügyvezető igazgatója.
Az idén januári adatfelvétel konjunkturális szempontból vegyes képet mutat. A kkv-k üzleti helyzete javult a múlt év utolsó negyedévében, azonban ezzel párhuzamosan nőtt a várakozások körüli bizonytalanság. A kapacitáskihasználtság különösen magas, átlagosan 80 százalékos volt 2006 utolsó negyedében. A javuló tendencia azonban nem egyértelmű és nem minden esetben figyelhető meg. A kkv szektor exportra termelő részében várhatóan megmarad – legalábbis az első félévben – a konjunktúra. A második félév folyamatait a német gazdaság import kereslete határozza majd meg. Az exportálókkal szemben a belföldre termelőknél minden bizonnyal érezteti hatását a hazai lakossági kereslet visszaesése.
A várható beruházási aktivitás megítélése nagymértékben romlott az utóbbi hónapokban. A kkv-k részben beruházásaik visszafogásával reagálnak a makrogazdasági stabilizációs intézkedésekre. A cégek 40 százaléka nem tervez beruházást – legutóbb 30 százalék volt ez az arány. A fékezés az építőipari cégeknél lehet a legerősebb.
Az árakra továbbra is a stabilitás jellemző. A szegmens vállalkozásainak árnövelési szándékai nyár óta változatlanok. A belföldi értékesítési árakat a cégek 12 százaléka a várható inflációnál jobban növelné, míg 40 százalékuk tervez a becsült pénzromlás mértékének megfelelően emelni. A cégek 29 százaléka nem kíván változtatni árain, ami a felmérések történetében legalacsonyabb januári arány.
A felmérésről
A Figyelő, az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) és a Volksbank Rt. 2005 januárjában közös kutatást indított a kis- és középvállalkozások üzleti helyzetének, rövid távú kilátásainak feltárására és e cégcsoport üzleti helyzetét befolyásoló gazdasági és intézményi tényezők és hatások felmérésére. A felmérésben negyedévente, összesen 300, a feldolgozóiparba, az építőiparba és a szolgáltatásokba sorolt cég vesz részt.
A kormányzati intézkedések vállalkozásokra gyakorolt hatása a várnál kevésbé volt drasztikus. A vállalkozások által kilátásba helyezett, illetve ténylegesen megvalósított intézkedések között jókora különbségek vannak. Míg júliusban 16 százalékuk tervezte, hogy az adóterhek súlyosbodása miatt elhalasztja a béremeléseket, addig csupán 3,5 százalékuk nyúlt ehhez az eszközhöz. A kkv-k 12 százaléka válaszolta 2006 nyarán azt, hogy várhatóan beszünteti veszteséges üzletágait, de végül ezt csak 2 százalékuk tette meg.
Mindent összevetve, tavaly júliusban a kkv-k 52 százaléka állította azt, hogy a megszavazott adóemelések és adóterhet növelő intézkedések érezhetően rontani fogják a 2006. évi eredményességet, s a megkérdezett vállalkozások 47 százaléka szerint ez így is történt. Ugyanakkor kevesebben számoltak be jelentősebb, és többen enyhébb romlásról, mint amennyien erre számítottak.
Tavaly szeptembertől a minimálbér duplája, vagyis 125 ezer forint után kell fizetni a tb-, a munkavállalói, illetve az egészség- és nyugdíjbiztosítási járulékot. Amennyiben a vállalkozás bejelenti az adóhivatalnál, hogy a dolgozó bére nem éri el ezt az összeget, akkor csak az alkalmazott tényleges bére után kell a járulékokat fizetni, ugyanakkor a bejelentés valóságtartalmát a hatóság vizsgálhatja. A múlt év júliusában az érintettek 89 százaléka válaszolta azt, hogy élni fog a bejelentés lehetőségével; a legfrissebb, januári felmérés visszaigazolta ezt, a cégek 85 százaléka jelentette be alkalmazottja tényleges bérét.
„Ez a kormányzati intézkedés éppen fordítva működik, mint ahogy az természetes lenne. A normális logika feltételezi, hogy minden cég jogkövető, s az ellenőrzések során derülhet ki, hogy melyik nem az. Ehelyett azt feltételezik, hogy mindenki adót csal, kivéve aki bejelenti alkalmazottainak fizetését” – mutatott rá Tóth István János.
A dolog logikájából egyébként pont az következik, hogy ha elég sokan bejelentik alkalmazottaik keresetét, akkor a többi cég is követi ezeket, mert így egyre kisebbé válik az adóhivatali ellenőrzés valószínűsége. A bejelentéstől egyébként feltehetően sokakat tartott vissza az a pletyka is, hogy a dupla minimálbérnél ténylegesen alacsonyabb járandóság bejelentése automatikusan adóhatósági vizsgálatot von maga után.
A kkv-k az eredményesség számottevő romlására számítanak az idén a megszorító csomag következtében. A felmérés szerint az elmúlt évben a nyereségesség nagyobb vagy jelentős mértékű romlásáról az építőipari, illetve az 50-99 fős vállalkozások számoltak be. Az idei eredményességet a vállalkozások 30 százaléka szerint a 2007. január elsején életbe lépett, az adózást érintő intézkedések rontják érdemben; leginkább a feldolgozóipari és építőipari, az exportáló és a nagyobb vállalkozások borúlátóak.