Csaknem 4,5 százalékkal növelik régiónk háztartásai fogyasztási kiadásaikat 2010-ig, s így a lakossági fogyasztás erősödése lehet az EU GDP-bővülésének legfőbb hajtóereje – derül ki a francia Cetelem kedden közzétett piacfigyelő tanulmányából.
A 12 európai, köztük négy közép- és kelet-európai (cseh, szlovák, lengyel, magyar) gazdaságot, valamint Oroszországot felölelő előrejelzés szerint a legerőteljesebb fogyasztásbővülés az ingatlanpiacon, ezen belül is a felújítások és az állagjavítások területén jelentkezik majd. Magyarországon például a felmérés szerint 99 százalékkal emelkedhetnek az ilyen típusú kiadások 2010-ig, de úgy tűnik Szlovákiában és Csehországban is van mit felújítani: az előbbiben 46, az utóbbiban 35 százalék bővülés várható. Ugyanebben az időszakban Nyugat-Európában csupán 5-23 százalékos kiadásnövekedésre lehet számítani.
Nagy különbségek várhatók Európai nyugati és keleti fele között az újautó-értékesítések területén is. A csaknem telített nyugat-európai piacokon 2-6 százaléknál nem nagyon lehet feljebb tornázni az eladásokat a következő négy évben. Rátaposnak viszont a gázra a lengyelek, ahol is 70 százalékos eladás-növekedésről szólnak a prognózisok. A 30 százalék körüli szlovák és cseh tempó mögött a magyar 12 százalék viszonylag szerénynek mondható.
Egyedül a háztartási berendezésekkel kapcsolatos várható kiadások között nem kiugróak a különbségek: az ebbéli költések Belgiumban például 11, Spanyolországban 16 százalékkal emelkedhetnek, míg – két végletként – Nagy-Britanniában 25 százalék, Németországban pedig 8 százalék lehet a növekedés. Magyarországon 21, Csehországban 13, Szlovákiában pedig 39 százalékos felfutással számolnak.
Nem állítható, hogy a közép- és kelet-európai országok már internet korszakukat élnék: 2010-ben a várakozások szerint a négy vizsgált országban a háztartások átlagosan 19 százaléka rendelkezik majd internet-hozzáféréssel; a 30 százalékra várt magyarországi penetráció kivételesnek számít a régióban. Az internet a jövőben is többnyire információszerzésre szolgál majd, a netes vásárlások elterjedtsége nem lesz számottevő.
A Cetelem telefonos és személyes megkeresésen alapuló, 2006 szeptemberében végzett vizsgálatát Magyarországon – kivételesen – november végén megismételték. Feltételezték ugyanis, hogy a 2006. őszi belpolitikai feszültség lényegesen módosíthatja a fogyasztási hajlandóságot, s ebben nem is csalatkoztak: az új megkérdezéskor komoly bizalomvesztést tükröztek az adatok.
Míg 2005-ben a 10-es skálán átlagosan 4,2-re értékelték a megkérdezettek az ország aktuális helyzetét, 2006 szeptemberében 4,9-es osztályzatot kapott a kormányzat, ám novemberre 3,4-re zuhant vissza a mutató. Ugyanakkor – szögezi le a felmérés összefoglalója – a krízis nyertese paradox módon maga a fogyasztás lehet, hiszen valószínűleg a bizonytalanságtól és az inflációtól való félelem miatt az egy évvel korábbi 79 százalékkal szemben a megkérdezettek 92 százaléka állította, hogy 2007-ben többet szeretne költeni, mint egy évvel korábban.