Ötéves terv
Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára úgy számol: a GDP-arányos összesített adó- és járulékterhelés a 2005. évi 37,9 százalékról jövőre 36,3 százalékra csökken, ami megközelítőleg 330 milliárd forint.
Az adóváltoztatások egy része nemcsak 2006-ra, hanem a következő öt évre vonatkozik, mivel a gazdasági élet szereplői nem kormányzati, hanem gazdasági ciklusokban gondolkodnak – jelentette ki Katona Tamás. Hozzátette: ez az alsó személyijövedelemadó-kulcs értékhatárának fokozatos emelését, és a munkáltatók által fizetendő tb-járulék fokozatos mérséklését jelenti.
Új számla-követelmények
Az áfatörvény előírásai szerint a magyar adóalanyok számára ezentúl lehetőség nyílik arra, hogy kizárólag idegen nyelvű számlákat állítsanak ki, azonban a könyvekben történő rögzítés előtt a kulcsinformációkat magyarul is fel kell tüntetni a bizonylaton. Az adóhatóság kérésére az idegen nyelvű számláról, illetve bizonylatról hiteles másolatot is kell készíteni.
Mint minden évben, idén is változik a számvitel rendjéről szóló törvény is. Változás, hogy az adóhatósági ellenőrzés határidejébe nem számít bele az az időtartam, amíg a megkeresett külföldi adóhatóság válaszára várnak.
Mint minden évben, jövőre is jelentős változás előtt áll az adórendszer. A 2005-ös év talán annyiban fordulópont a korábbiakhoz képest, hogy idén már év elején a politikai diskurzus fősodrába kerültek az adóváltozások.
Kezdődött minden a február elején – hazai adószakértői elitből – felállított Adóreform Bizottsággal, amely két hónapos munka után április elején tett le az asztalra egy adórendszer-átalakító javaslatcsomagot. A születésekor felette bábáskodó kormányzati politikusok a grémium céljának az adórendszer teljes strukturális átalakítását tűzték ki. Azonban politikai nyomásra csak kisebb kozmetikázások következtek, s végül a benyújtott javaslatnak is csak a töredéke került a döntéshozók asztalára.
A bizottsági javaslatok néhány elemét átvéve a kormányfő ötéves adóreformot hirdetett. A júniusi bejelentést tett követte, s az adózási koncepcióváltásnak meg is született az eredménye, majd november elején elfogadták a 2006-os adótörvényeket.
Az alábbiakban ismertetjük a változások néhány főbb területét.
Áfa
Leglényegesebb, s minden magyarországi végfelhasználó számára érzékelhető változást a forgalmi adó kulcsának 5 százalékpontos csökkenése jelenti. Október elején ennek a folyamatnak a kezdetét tapasztalhatta meg az ország, amikor az áfacsökkentés dátumát előrehozva 5 százalékponttal leszállították az üzemanyag forgalmi adóját. Mindez egyszeri és látványos árzuhanást, de a forgalmazók szerint csekélyke többletforgalmat jelentett a kutaknál.
Az áfacsökkentés egyébként sokak szerint egy elpufogtatott csodafegyver, amit inkább az eurózónához csatlakozás előtti időkre kellett volna tartogatni. Mindenesetre, ha a kormány ígérete teljesül, s a kereskedők ténylegesen csökkentik áraikat, akkor az a ma élők szemében szinte felfoghatatlan mértékűre, 2 százalék alá csökkenti az árszínvonal-emelkedés szintjét.
Öt százalékra csökken a napilapok és időszaki – évente legalább egyszer megjelenő – kiadványok forgalmi adója. A forgalmiadó-törvény egy másik jelentős módosítása, hogy megszűnik az állami támogatásban részesülők áfaarányosítási kötelezettsége.
Szja
A személyi jövedelemadó terén is számíthatunk változásokra, bár az ötéves adórendszer-változtató törekvések a jelentősebb módosulásokat itt is csak későbbre tartogatják. Módosul az adótábla, s az eddigi 38 helyett 36 százalék lesz a felső adókulcs, illetve 50 ezer forinttal 1,550 millió forintra ugrik a felső adósáv határa. 2007-től tovább emelkedik a 18 százalékos adósáv szintje, s 2010-ben eléri a 3 millió forintot.
A munkavállalók számára kedvezőtlen lépés, hogy a jogszabály korlátozza a béren kívüli juttatások adómentesen nyújtható mértékét. Ezek szerint a munkaadó legfeljebb 400 ezer forint értékben adhat adó-, illetve járulékmentesen juttatásokat a dolgozónak.
Ezt a munkaadó – a munkavállalóval egy háztartásban élő házastárs után, illetve a családi pótlékra jogosult gyerekek számától függően – további 10-10 százalékos juttatással fejelheti meg, de évenként legfeljebb fejenként 72 ezer forinttal. Az összesített juttatás így sem haladhatja meg az 500 ezer forintot. A keret átlépése esetén a 44 százalékos szja terheli a limit feletti juttatást.
Ekho
Ugyan nem az szja-törvény szabályozza, de a személyi jövedelem kérdését érinti az egyszerűsített közteherviselésről szóló jogszabály jövő évi bevezetése. Ezek szerint egy sajátos megosztási mechanizmuson keresztül néhány nevesített szakma képviselői új adózási nemet választhatnak.
Az eredeti, nyáron napvilágot látott tervezettel ellentétben könnyítést is hozott a törvény. Ugyanis ekhózhat az egyszerűsített vállalkozói adót fizető egyéni vállalkozó. Az ekho éves határa 25 millió forint, annak mértéke pedig összesen 35 százalék. Ebből 15 százalékot a magánszemély, 20 százalékot pedig a kifizető fizet meg.
Tb
A társadalombiztosítási járulék mértéke jövőre nem változik (marad 29 százalék), azonban 2007-től 26 százalékra, majd 2009-től 24 százalékra csökken. Megszűnik a kisvállalkozások által utalt egészségügyi hozzájárulás novembertől 1950 forintos összege is – igaz, csak 2006 novemberétől.
Kiegészül a járulékalapot képező jövedelmek köre, ugyanis a béren kívüli juttatások adóalapként megállapított értéke után 29 százalék tb-t is fizetni kell.
Jövedéki adó
Néhány terméknél emelkedik a jövedéki adó mértéke. Mindez természetesen az érintett csoportok ellenkezését is kiváltotta, de a kormány nem engedett. Így például a cigaretta jövedéki adója 7,5 százalékkal emelkedik, míg az egyes szeszipari termékekre kivetett adó 15 százalékkal is nőhet.
Regisztrációs adó
Az eredeti elképzeléseknél is nagyobb változás elé néz jövőre a regisztrációs adót szabályozó törvény. Az eddigi két kategóriával szemben ugyanis háromba sorolhatók a külföldről behozott autók, valamint az eddigi ambivalens helyzetet orvosolandó, a jogszabályalkotók egy módosító javaslattal az avultatást is figyelembe vették. A jogszabály különbséget tesz a közösségen belüli és a közösségen kívüli országból származó import között.
Az unión kívülről érkező járművek esetén a jogszabály a forgalmi adóval növelt értékből számítja, és ehhez adja hozzá a regisztrációs adót. Az uniós országokból érkező autók esetén viszont egy 1,25-ös szorzóval számolt értékre – mivel ebben az esetben nincs szó elszámolható áfáról – kulcsolja rá ugyanezt (a jövő évi áfacsökkentés nyomán ez a szorzó 1,2-re változik).
Az uniós jogszabály-értelmezők szerint ez negatívan diszkriminálja az uniós tagországokból érkező terméket, azonban a magyar állam szerint ennek pont az ellenkezője történik, mivel így nincsenek megkülönböztetve a közösségen kívüli termékek. A vita egyelőre nem eldöntött, s valószínűleg hamarosan nem is dől el, ugyanis a bújtatott áfa kérdése még uniós vizsgálatra vár. Ebből az adónemből a költségvetés – az emelésnek köszönhetően – az idei 60 milliárd helyett jövőre 80-90 milliárd forintos bevételre tehet szert.
Luxusadó
Külön előterjesztésben nyújtotta be a kormány a luxusadónak nevezett ingatlanadó tervezetét. Ez a 100 millió forintot meghaladó forgalmi értékű ingatlanok, 100 millió forint fölé eső részének 0,5 százaléka. A jogszabályban többé-kevésbé meghatározták a lakások négyzetméterárát, de a végső paramétereket az önkormányzatok definiálják majd.
Az ingatlan értékét a fekvése szerinti települési önkormányzat a törvénytervezethez csatolt mellékletben meghatározott forgalmi értékhatárok keretei között – a helyben kialakult ingatlanforgalomra és értékviszonyokra figyelemmel – határozza meg. A települési, településrészi átlagértékeket és az értékövezeteket az önkormányzat a rendeletalkotás évében kialakult értékviszonyokra figyelemmel két adóévre határozza meg.
Ha a település egyes részein jelentősen eltérő értékviszonyok alakultak ki, az önkormányzat értékövezeteket jelöl ki, és az így elkülönített értékövezetekben településrészi átlagértékeket állapít meg, ingatlanfajtánként. Ha a településen kialakult értékviszonyok lakásonként, üdülőnként eltérő értékövezetek kialakítását teszik szükségessé, akkor az önkormányzat lakóingatlan-fajtánként állapíthatja meg az értékövezeteket, ilyenkor az értékövezetekre állapítja meg a településrészi átlagértéket.