Státus, szimbólumok

Vasárnapi ebédekkor már nem téma a határon túliak körében a tavaly decemberi magyarországi népszavazás – meséli egy Budapesten élő, Marosvásárhelyről átköltözött huszonéves diplomás nő. „A többség nem lázadozik, tudomásul vette a helyzetet. A szüleim sem foglalkoznak politikával, annak örülnek, hogy nekem itt, Budapesten rendben mennek a dolgaim” – teszi hozzá. Arra a kérdésre viszont, hogy elégedett-e a határon túli magyarok érdekében tett eddigi kormányzati intézkedésekkel, azt feleli: szerinte inkább csak technikai könnyítésekre került sor. Például a jövőben a tartózkodási, letelepedési kérelmek benyújtásakor nem kell hatósági orvosi vizsgálatokon részt venni, amelyek több tízezer forintba kerülnek, így ezzel egy négytagú család már komoly összeget, mintegy 160 ezer forintot takaríthat meg. Ugyancsak könnyebbség, hogy nem kell állampolgársági vizsgát tenniük azoknak, akik magyar tannyelvű közoktatásban szereztek végzettséget. Kedvezményként értékeli, hogy rövidültek az eljárási határidők. Aki megkapta a letelepedési engedélyt, annak eddig egy évet kellett várnia, hogy benyújthassa az állampolgárság iránti kérelmét; jövő januártól nincs várakozási idő, azonnal folyamodhat az állampolgárságért, aki magyar felmenőkkel rendelkezik.

A  tartózkodási engedély meghosszabbítása és a letelepedési eljárás azonban ugyanolyan procedúra, mint volt. „Két és fél órán át ültem az adóhivatalban, hogy megkapjam a jövedelemigazolást, s akkor ez még csak egyetlen papír a sok közül” – mondta egy Kolozsvárról áttelepült, ugyancsak a húszas éveit taposó, bölcsész végzettségű nő. Keserű tapasztalata továbbá, hogy bár Erdélyben élő édesapjától kapott pénzt a lakása megvásárlásához, az ingatlan a férje nevére került, mert ő maga külföldinek minősül, s külön eljárásban kellett volna kérelmeznie, hogy ingatlant szerezhessen. Mivel az eladónak sürgős volt a tranzakció, nem volt idő a külön engedélyeztetésre, ezért a férjét jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba tulajdonosnak, s ő nyilatkozott a Bevándorlási Hivatalnak, hogy befogadja a feleségét. A tartózkodási engedélyhez ugyanis továbbra is igazolni kell, hogy biztosítottak a lakhatás és megélhetés feltételei. Arra a kérdésre, hogy a hivatal általában mekkora összegről szóló jövedelemigazolást fogad el, a Figyelőnek többen is úgy nyilatkoztak, havi 90-100 ezer forintos keresetet kell dokumentálni. Volt, aki bruttóban, volt, aki nettóban értette ezt a tételt.

A sok technikai módosítás ellenére fennmaradt adminisztratív akadályok is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a határon túli magyarok nem mondtak le az alanyi jogon járó magyar állampolgárság iránti igényükről. Ezt fogalmazta meg nemrégiben Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, amikor a Magyar Rádiónak azt nyilatkozta: szép-szép a nemzeti vízum, de a kettős állampolgárságot csak a kettős állampolgárság pótolhatja. Pedig e tekintetben hajthatatlan az MSZP-SZDSZ kormány. „Változatlan az álláspontunk, továbbra sem gondolkodunk abban, hogy letelepedés nélkül állampolgárságot biztosítsunk a határon túli magyaroknak – nyilatkozta a Figyelőnek Avarkeszi Dezső kormánymegbízott.

Avarkeszi szerint a kabinet 2005 végére – a határon túli magyarok státusának alkotmányban való rendezését kivéve – teljesítette a Nemzeti Felelősség Programja keretében vállalt kötelezettségeit. Egymilliárd forintos kerettel létrejött a Szülőföld Alap, a parlament megszavazta a Szülőföld Programot, amelynek keretében 25 milliárd forint kedvezményes hitel áll rendelkezésre a vállalkozások számára, hogy erősítsék gazdasági kapcsolataikat a szomszédos régiókban. Ezt az összeget a kabinet a múlt héten megtoldotta további 750 millió forinttal, amelyre a mikro, kis- és középvállalkozások pályázhatnak. A kormánymegbízott konkrét jogosítványként említette a nemzeti vízum bevezetését, amely 2006. január elsejétől él, s korlátlan számú beutazásra jogosítja fel a szomszédos országokban élő magyarokat (munkavállalásra és tanulmányi célú itt-tartózkodásra viszont nem).
A kabinet dolgozik azon is, hogy a szomszédos, nem uniós országokban élő magyarok számára az EU-tagállamokba szóló vízummentes beutazásra jogosító igazolványt adjon.

ELUTASÍTÁS. A határon túli magyarok közjogi státusának alkotmányos rendezése azonban még hátravan, ez azonban, úgy tűnik, inkább a „technikai módosítás” kategóriájába tartozik majd, már ha sikerül dűlőre jutni ezzel kapcsolatban a pártoknak. Az alaptörvénybe az a mondat kerülne be, hogy a határon túli magyar közösségek is részei a magyar nemzetnek mint kulturális, nyelvi, történelmi hagyományokkal rendelkező közösségnek, ezért a magyar állam a határon belül jogokat, a határokon túl pedig kedvezményeket biztosít számukra. A deklaratív módosítás hallatán az SZDSZ kerek perec kijelentette, nem partner a „szépészeti” változtatásokban. Horn Gábor koalíciós együttműködésért felelős államtitkár úgy fogalmazott, semmi értelme módosítani az alaptörvényt csak azért, hogy a kormány elmondhassa, csinált valamit. Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke, az Ország-gyűlés külügyi bizottságának elnöke pedig megspórolhatatlannak tartja, hogy a hazai politikai pártok a magyar állampolgársághoz köthető jogokat biztosítsanak a határon túli magyaroknak. Szerinte azt, hogy mennyit érnek a kabinet eddigi intézkedései, mutatja: a határon túli szervezetek eddig egyetlen fillért sem kaptak a Szülőföld Alapból.

Az alapot 2005 elején a Gyurcsány-kormány azzal a céllal hozta létre, hogy segítse a határon túli magyar közösségek gazdasági fejlődését, nemzeti önazonosságuk megőrzését. Az idei évre rendelkezésre álló 1 milliárd forintos keret az ígéretek szerint nem ragad benn, azt szétosztják, annak ellenére, hogy több hónapos csúszással alakult meg a Szülőföld Alap Tanácsa. „A december 8-i tanácsülésen a kollégiumok vezetői beszámolnak eddigi munkájukról” – nyilatkozta lapunknak Kiss Elemér, a Szülőföld Alap Tanácsának vezetője (a Medgyessy-kormány egykori kancelláriaminisztere, a Forgács & Kiss Ügyvédi Iroda egyik névadója), akit új tisztsége ellátására a határon túli magyar szervezetek javaslatára kértek fel.