Ápol és eltakar

Robbie Williams, a modern pop Frank Sinatrája, a legnagyobb „luxusprofittal” dolgozó európai popsztár. Százharmincmillió font pihen a bankszámláján, de számára a tini lányok visítása és több tízezer egyszerre vakuzó kamerás mobil mindennél többet ér, ezért nem ült a babérjain, hanem újabb lemezt publikált. Robbie nem a csajozásért zenél (állítólag csak a Spice Girlsből négy lányt [...]

Robbie Williams, a modern pop Frank Sinatrája, a legnagyobb „luxusprofittal” dolgozó európai popsztár. Százharmincmillió font pihen a bankszámláján, de számára a tini lányok visítása és több tízezer egyszerre vakuzó kamerás mobil mindennél többet ér, ezért nem ült a babérjain, hanem újabb lemezt publikált. Robbie nem a csajozásért zenél (állítólag csak a Spice Girlsből négy lányt navigált annak idején az ágyába), a Take That egykori táncos-komikusának nyilván orvos írja elő, hogy hány órát kell egy évben színpadon lennie, hogy ne essen mániás depresszióba.


Az Intensive Care bár tartalmaz négy világvevő slágert (Tripping, Make Me Pure, The Trouble with Me, A Place to Crash), de mire végére ér a lemez, kimegy a divatból. A ficsúros mosolyú Robbie új csínytevése sajnos csak intenzív középszer. Állítólag az EMI presszionálta, hogy mennél hamarabb (értsd: a karácsonyi piacra) jelentesse meg a lemezt, hogy a kiadói zárszámadásnál jobb legyen az összkép. Ebben lehet is valami, figyelembe véve a globális poppiac válságát (letöltések, másolások, blablabla).

Az album a középtájon beálló általános ellaposodás ellenére hasznos gyógyászati segédeszköz, kimondottan korrekt szakmunka, de a maga módján kísérletező-újító Robbie-tól izgalmasabb, előremutatóbb lemezt várt mindenki. Ja, és persze legalább öt-hat meggyőző slágert is, mert Robbie-val kapcsolatban mindenki telhetetlen. Talán ha az első kislemezre kimásolt Tripping reggae-be oltott esztrád-popja lett volna a fő csapásirány, izgalmasabb lett volna a végeredmény.

Mivel nagyvonalúan kirúgta korábbi zenei rendezőjét, Guy Chamberst (mert az másoknak is akart dalokat írni), most elmaradtak a jellegzetesen érzelmes, de mégis dinamikus karakterű számok. Az új producer, Stephen Duffy slágerérzékenysége közel sem olyan kifinomult, mint a nagy elődé, ugyanakkor a James Bond-fixációban szenvedő Robbie Williams egyik legnagyobb mobilszolgáltatóval kötött szerződése értelmében élő egyenes adásban, telefonon nézhetőek a koncertjei, így a tömeghisztéria ezúttal is garantált lesz. Európa nagy szívrablójának lemezében nincs semmi különös, mégis azt kell mondjuk, hogy pont ettől olyan érdekes.

Robbie Williams: Intensive Care • EMI • 53 perc, 12 szám. Poptőzsdei árfolyam: ***

Címkék: Hetilap: Plusz