A fiskális válságból nincs könnyű kiút. Ismét fellángolt a vita a jegybank hétfőn közzétett, az eurózónához való konvergencia állásáról szóló elemzése kapcsán. Vészharangot kongat a Magyar Nemzeti Bank (MNB), s politikai hátsó szándékkal fest sanyarú képet a gazdaság helyzetéről, vagy éppen ellenkezőleg, a politikától mentes, szakmai véleményt nem képes megemészteni a fiskus költekezésért korgó gyomra? A Pénzügyminisztérium (PM) retorikája szerint a jövő évi költségvetés továbbra is feszes és tartható, s a tárca által emlegetett makroadatok – erős GDP, élénk export, kedvező import – által sugallt kép szöges ellentétben áll a jegybank véleményével. Az előrejelzések (elsősorban az államháztartási hiányra vonatkozó prognózisok) teljesülése eddig nem a PM álláspontját igazolta.
Az MNB úgy véli, a 2010-es euródátum tartásához 2008-ig a GDP arányában mérve 5,0-5,7 százalékos költségvetési kiigazítás lenne szükséges. A jegybank közgazdászai szerint az EU-nak tavaly benyújtott – s decemberben valószínűleg felülvizsgálandó – konvergencia-jelentéshez képest tavaly a GDP 2 százalékát, az idén pedig akár 3 százalékát is elérő túlszaladás következik be. A jelentés tanúsága szerint Magyarország az egyetlen a tíz új EU-tagállam közül, amely ez idáig az eurózóna-csatlakozáshoz szükséges kritériumok egyikét sem teljesítette, s a nyugdíjkorrekciót figyelembe véve is csak az államadósság tekintetében produkál jobb adatot a referenciaértéknél (lásd a táblázatot).
A központi bank egyáltalán nem tartja még érettnek a magyar gazdaságot arra, hogy az eurózóna előszobájának számító ERM II elnevezéssel illetett árfolyamrendszerbe belépjen. A dezinflációs folyamat hátralévő része, a gazdaság külső és belső egyensúlyi problémákból fakadó kockázatai, s ebből következően az esetleges külső sokkokra való fokozottabb érzékenység azt követelik meg, hogy a jegybank árfolyam-politikájának mozgástere ne szűküljön. Az MNB felhívja a figyelmet arra – és sajnos erre, úgy látszik, újra és újra emlékeztetni kell -, hogy az államháztartási hiányra vonatkozó követelmény teljesen független az euró bevezetésétől. Az összes tagországra érvényes stabilitási és növekedési paktum célként az egyensúly közeli költségvetési hiányt írja elő. A tavaly óta tag tíz ország 2008-ig, a négyéves konvergencia-ciklus végéig kapott haladékot arra, hogy 3 százalék alá mérsékelje a hiányt.
Az MNB szerint a jövő évi költségvetés sem visz közelebb a konvergencia-programhoz. A kormány által bejelentett adóváltozások és a hosszabb távra az adózásban tervezett módosítások „farnehezek”, vagyis a folyamat végére helyezik a költségvetés számára terhet jelentő kiigazítást. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az „orrnehéz”, a terheket a kiigazítás elejére koncentráló, a kiadások mielőbbi csökkentését szem előtt tartó programok bizonyulnak sikeresnek.
További egyenlegjavító lépések hiányában, jegybanki becslések szerint, az EU szabványai alapján számolt ESA hiány 2008-ra elérheti a GDP 9-10 százalékát, így a konvergencia-programban vállaltakhoz képest további 5-6 százalékpontnyi megszorító intézkedés lenne szükséges.
„A magyar költségvetés nagyon súlyos strukturális problémákkal küzd, melyből nincs könnyű kiút” – fogalmaz a jelentés. A költségvetési beruházások további lefaragásának erős korlátai vannak, hiszen az EU strukturális alapjaiból származó támogatások csak a büdzsé társfinanszírozásával vehetők igénybe. Ugyanakkor a szükséges fiskális kiigazítás már akkora mértékű, hogy önmagában nem elegendő az államapparátus működési kiadásainak csökkentése sem, szükséges a bevételek, elsősorban az adók növelése is.