Pártja, a Fidesz a jövő szövetségeként indul neki a jövő évi választásoknak. Az, hogy a logóban elmarad az utalás a polgárokra, a megbékélés jele a panelprolikkal?
– A hivatalos név továbbra is Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, a bírósági bejegyzés szerint. A Fidesz is – ugyanúgy, mint egy cég – megpróbálja a saját képét megformálni. Egy szakaszt most lezártunk, ez volt a nemzeti konzultáció, amelynek a végén azt mondtuk: a Fidesz olyan szövetség lett, amely a meghallgatások, beszélgetések eredményével gyarapodott.
– A tartalom és a forma mindenesetre illeszkedik egymáshoz, hiszen a Fidesz gazdasági üzenetei is megnövekedett szociális érzékenységről tanúskodnak. Így a jövő évi költségvetésben azon területek kijelölése, amelyekhez többletforrásokat igényelnek: munkahelyteremtés, oktatás, egészségügy, család… Hol marad a versenyképesség?
– A versenyképesség-javuláshoz kisebb közterhek és jobb közszolgáltatások szükségesek. Az adócsökkentésről már februárban elmondtuk a véleményünket, de ezt olyannyira nem támogatta a jelenlegi kormányzat, hogy napirendre sem vették a parlamentben. Elmondtuk akkor is, hogy elsősorban a cégek, a vállalkozók tudnak piaci alapon munkahelyeket teremteni. Ehhez pedig arra van szükség, hogy többletforrásokhoz jussanak. Ennek eszköze az adócsökkentés. Erről tehát már korábban beszéltünk. A költségvetési viták többnyire a kiadási oldalra koncentrálnak.
– A választási programjukban a februári adócsökkentési javaslatok köszönnek majd vissza?
– Egyelőre ezeken a javaslatokon nincs mit változtatnunk, de egyre nehezebb helyzetbe kerülünk, mivel szűkülnek a lehetőségeink, azaz az ország lehetőségei. Nem jó irányba haladnak a dolgok. Ha az államháztartás tovább ontja a rossz híreket, növekvő hiányról és államadósságról, akkor – mint ahogyan erről a Financial Times is írt – pénzügyi válság fenyeget. Ez nem azt jelenti, hogy az állam nem tudja fizetni a béreket, hanem például csődök sorozatát, mivel a lakosság jelentős mértékben devizában adósodott el. Ha beszakad az árfolyam, és teszem fel 280 forintos eurónk lesz, akkor számos vállalkozás és magánszemély tönkremegy Magyarországon. Lehet erre legyinteni, s azt mondani, hogy az államháztartás mindig is rossz állapotban volt, de az ikerdeficit és az euró-bevezetés körüli vita azt jelzi: kritikus a helyzet, az ország pengeélen táncol. A befektetők ugyanis figyelnek, nézik a számokat. Sokáig elhiszik az ígéreteket, ám olyanok, mint a verebek. Egyikük felszáll, a többi pedig követi, mi pedig nézhetjük, hogyan fordul el a tőke Magyarországtól.
– Amit a lakossági eladósodásról mondott, abból az is következik, hogy választási győzelme esetén a Fidesz sem akar visszatérni a fogyasztás vezérelte gazdaságpolitikához?
– Aki figyelt, jól láthatta, hogyan reagáltunk a kormányzat adókoncepciójára. Rendben van, hogy adót csökkentünk – bár lehetne határozottabban és nagyobb arányban is -, de az már nem, hogy a keresletélénkítő javaslatokat hozzuk előre (mint az áfa vagy az szja csökkentése), míg a munkahelyteremtő lépések (mint az iparűzési adó megszüntetése, vagy a járulékcsökkentések) 2007-2008-ra tolódjanak. Értjük, hogy a kormány a választások előtt osztogatni szeretne, ám ebben a helyzetben munkahelyteremtő lépésekre volna szükség. Hétéves csúcson a munkanélküliség. Három és fél év úgy ment el, hogy a gazdaságpolitikában semmilyen olyan intézkedés nem történt, amely a versenyképességet javítaná, munkahelyeket teremtene.
– A rekord tőkebeáramlás azért nem éppen a munkahelyteremtés ellen ható tényező…
– Ez kevésbé látszik a foglalkoztatási adatokon. Az utóbbi egy évben 54 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma. Van olyan feltételezés, hogy a megnövekedett tőkebeáramlás jelentős része a megugrott államadósság finanszírozására érkezik az országba. Azt pedig, hogy (mint a Hankook esetében) 20 millió forintért hozzunk létre egy munkahelyet, nem ártana átgondolni. Ha a szlovákoknak 3 millió koronáért nem érte meg, akkor kérdés, hogy 20 millió forintért a magyar államnak megéri-e?
– Miből számolták ki ezt a 20 millió forintot?
– Mi ugyan több alkalommal rákérdeztünk a gazdasági miniszternél a támogatás mértékére, de Kóka János titkosította ezt. Csak 60 nap múlva tudjuk meg, mennyibe kerül a beruházás az adófizetőknek. Ennek ellenére – napilapok hírei szerint – a teljes állami támogatás 30 milliárd forint körül lehet. Ebből kiindulva, s a közölt 1500 munkahellyel számolva, 20 millió forint állami támogatás jön ki egy munkahelyre. Ha megkérdeznénk egy magyar vállalkozást, hogy mekkora összegből tudna egy munkahelyet létrehozni, úgy hiszem, kisebb összeget mondana. Ettől függetlenül kell a tőkebeáramlás, szükség van a tőkére, de szükség van arra is, hogy a munkavállalók kétharmadát foglalkoztató hazai kis- és középvállalkozói szektor is kapjon levegőt.
– Új Széchenyi Terv formájában? Egyáltalán mikorra várható, hogy a Fidesz előáll egy átfogó gazdasági programmal?
– A választási programok alapos munka után jönnek létre, de egyes ügyekben születnek döntések a négyéves parlamenti ciklus alatt is. Adókérdésben például volt olyan javaslatunk, hogy a kisvállalkozásoknál 100 millió forintos árbevételig legyen 16 helyett 8 százalékos adókulcs. Ebben a kérdésben rögzítettük az irányt, csökkenteni szeretnénk a hazai kisvállalkozások terheit. A választási programban nem lehet majd azt mondani, hogy ez a két évvel korábbi álláspontunk, most pedig más a véleményünk. Ezeket is be kell a programba rakni. A menetrend szerint december-január környékére lesz egyeztetett változat. Hogy ebből mit valósíthatunk meg, azon is múlik, mit találunk jövőre a kasszában. Nyilvánvaló, ha 2006-ban kormányváltás lesz, először leltárt kell csinálni: milyen kötelezettségvállalásokat örököltünk, az állami garanciák mire terjednek ki, a PPP-programoknál milyen feltételekkel kötöttek szerződéseket, mert ezeket ma nem ismerjük.
– Nem lepődnék meg, ha a Fidesz győzelme esetén jövő év végére sikerülne kihozniuk akár 10-12 százalék költségvetési hiányt is…
– Nem tudom, mennyi lesz, én is az elemzői, számvevőszéki és kutatói véleményeket olvasom. Abban egyetértés van, hogy a kormány hiányszáma irreálisan alacsony. A becslések 8-12 százalék között vannak.
– …elegendő csak bepakolni az állami garanciavállalásokat (például a MÁV és a BKV esetében) a büdzsébe, máris sikerül megdobni a deficitet. Ám minél magasabbra hozzák ki a 2006-os hiányt, a rákövetkező évben annál látványosabb eredményt lehet ehhez képest felmutatni. Ezt a trükköt már a Medgyessy-kormány is bedobta 2002-ben.
– Ez már akkor sem volt korrekt magatartás, hiszen 4,7-re volt beállítva a hiány a költségvetésben. A kormányváltás után ugyanaz a pénzügyminisztériumi apparátus számolta ki, aki korábban nekem is, hogy ennél 1 százalékponttal lesz majd nagyobb hiány, azaz 5,7 százalék. A végére lett 9,6. Olyan tételeket pakoltak bele, amelyek teljesülése reális volt: például önkormányzati garanciavállalásokat, amelyeknél nem állt fenn annak a veszélye, hogy nem tudják azokat visszafizetni. De volt ebben 1993-1995 közötti mezőgazdasági hitelek adósságátvállalása is. Szerintem a Fidesznek nem kell követnie a rossz példát. Nem hiszem, hogy megint 10-12 százalékos hiánnyal kellene számolnunk, bár látjuk, hogy a tényleges szám jóval magasabb lehet a 4,7 százalékos kormányzati tervezésnél. Hat százalék deficit már most megjósolható 2006-ra. Hogy ennél magasabb lesz-e, azon múlik, hogy jövő év első negyedévében a folyamatok milyen irányba indulnak el.
– A terveikben szerepel egy esetleges pótköltségvetés elkészítése?
– A mai tudásunk alapján jövő év tavaszán biztosan hozzá kell nyúlni a költségvetéshez. Azaz egyértelműen kell pótköltségvetés.
– Mindenesetre, ha a Fidesz által most felvetett módosítások irányába menne el a büdzsé, az még nagyobb gubancokat okozna kiadási oldalon, hiszen 156 milliárd forintot akarnak átcsoportosítani az egészségügynek, az oktatásnak, az önkormányzatoknak, a családoknak. Honnan vennék ezt el?
– A kiindulópontunk az volt, hogy a hiányt ne növeljük. Kármentő javaslataink vannak. Van négy-öt terület, ahol égetőek a gondok, ahová pénzt kell átcsoportosítani. Két forráshoz nyúlnánk: az egyik az állami bürokrácia, ezen belül a kommunikációs kiadások lefaragása, pénzelvonás a Miniszterelnöki Hivataltól (MeH). Ezekből 86 milliárd forint jött össze. Az átcsoportosítás másik része egyszerű kamatmegtakarítás lenne. Az infláció lassulása szempontjából 2006 jó év lehet. Ha nem üt be krach, arra is van remény, hogy a kamatok csökkenjenek Magyarországon, és akkor az államháztartás kamattörlesztésében is van lehetőség megtakarításra.
– A bürokrácia leépítése manapság rendkívül népszerűen hangzik, a MeH kiadásainak visszafogása még inkább. Csakhogy a jövő évi büdzsében a MeH költségvetése már így is több mint 10 százalékkal kisebb az ideinél, körülbelül 115 milliárd – az Önök által készített 2002-es büdzsében pedig még 140 milliárd körül volt. Meg lehet ezen fogni az említett 86 milliárd forint nagyobb részét?
– Először is 2002-ben volt egy szerkezetátalakítás, amikor kikerült például a MeH-ből az informatika. Az önálló informatikai tárca súlyos tízmilliárdokba kerül. Ez a számok különbözőségének alapvető oka. Hadd tegyem hozzá azt is, hogy nem feltétlenül értek egyet a divatos felfogással, miszerint az egészségügyben, az önkormányzatoknál és az oktatásban óriási tartalékok vannak. Végeztünk számításokat, hogy ha az önkormányzati testületek létszámát csökkentenénk – mint ahogy azt az egyik miniszter javasolja -, és megszűnne a megyerendszer, azon mennyit lehet megspórolni. Ezek nem óriási számok. A GDP-arányos egészségügyi kiadásaink is alatta vannak az EU átlagának. Lehet, hogy pazarló a rendszer több helyen, de nagyságrendi megtakarítások nehezen várhatók. Amit viszont joggal vet fel mindenki, az a bürokrácia mérete. A közszférában dolgozók száma 2002 és 2005 között 30 ezerrel nőtt, itt tehát lehetne megtakarításokat keresni.
– Ezen túlmenően melyik nagy elosztórendszer az, amelynek az átalakítására leginkább lehetőséget lát egy új parlament megalakulása után? Hol a legnagyobb a lépéskényszer?
– Talán az önkormányzati rendszer érett meg leginkább arra, hogy valami történjen. Jövőre 120 milliárddal kevesebb megy az önkormányzati szektorba, folyamatos vagyonfelélés és eladósodás van. Az önkormányzatoknak már nincs hova hátrálniuk. Egyre erőteljesebb az igény a szanálásra, az adósság-elengedésre, de ez csak a problémák újratermelődéséhez vezetne.
– És euró-ügyben van még hová hátrálni? 2010-nél is távolabbra?
– Ebben a kérdésben nem fideszes vagy MSZP-s álláspontok az irányadók, hanem hogy mit mondanak a szakemberek. Ez szakmai kérdés. Minden kutató, elemző, de cégvezetők is azt mondják, hogy a mielőbbi csatlakozás az ország érdeke. Ebben szakmai konszenzus van. Az elmúlt három évben a kormány három időpontot nevezett meg az euró bevezetésére. Minden bejelentéskor azt hittük: a gazdaság állapota alapján ez a reális. Gazdaságpolitikai hibák miatt viszont időt vesztettünk. Ma már a 2010 kapcsán is tanácstalanság van. Döntsék el végre, és ahhoz az időponthoz igazodjanak a kormányzati lépések.
– Világos, hogy ez kormányzati felelősség, de mi a Fidesz álláspontja? Hajlandók-e adott esetben azokat a megtakarításokat vállalni, amelyek a 2010-es bevezetéshez kellenek?
– Egyrészt attól függ, mi lesz az örökség. Mit találunk a kincsesládában…
– …azért olyan rettenetesen nagy meglepetés nem érheti a költségvetési bizottság elnökét…
– …továbbá az is nagy kérdés, hogy a világgazdaságban mi történik, az amerikai kamatok merre mozognak, és mindez hogyan befolyásolja a befektetéseinket, az ország finanszírozhatóságát. Ma egyre kisebb esélye látszik annak, hogy 2010-ben Magyarországon euró lesz. A 2006-os költségvetés biztos, hogy nem ennek érdekében készült. Gondoljunk bele: 2006 második fele, valamint a 2007-es év marad arra, hogy 1300 milliárd forint hiányt lefaragjunk. Érdemi változás nélkül mindez nem tűnik reális forgatókönyvnek.