Sajátos humorral átitatott mondattal foglalta össze egy, az egészségügy, s ezen belül is a gyógyszerkassza gazdálkodását jól ismerő szakember a vonatkozó 2006-os tervszámokat: az idén a jövő évre tervezett kiadás a tavalyi tényt sem éri el.
Évről évre szinte axiómaszerűen magasodik a többi vitatott pont fölé a mindenkori büdzsé kritikusainak konszenzusa: a gyógyszerkassza alul van tervezve. Veres János pénzügyminiszter lapunknak adott interjújában (Figyelő, 2005/42. szám) most magabiztosan jelentette ki, hogy a kassza hiánya jövőre nem szállhat el, köszönhetően a gyógyszergyártók 22,5 milliárdos befizetésének, valamint a gyógyító-megelőző ellátásokból szükség esetén átcsoportosítandó 14,6 milliárd forintnak.
|
MAGAS BÁZIS. A kép azonban korántsem ennyire rózsás. A kasszafúrás legérzékenyebb pontja továbbra is az idei (a vártnál nagyobb támogatási összeg által teremtett) magasabb bázis lehet. Az idei évre 284 milliárd forintos kiadást terveztek be, az első nyolc hónapban ennek már a 80 százaléka teljesült. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) becslése szerint 330-340 milliárd forint, a GKI Egészségügy-kutató Intézetének várakozásai szerint 350 milliárd forint lesz az év végén a kiadás. A jövő évi gyógyszerkeret terve 313 milliárd forint, azaz 20-40 milliárddal marad el az idei várható tényleges kiadástól. „Ilyen jelentős megtakarítás elérését még akkor sem tartjuk reális célnak, ha elismerjük, hogy a kiadások megfékezésére az eddigieknél több és konkrétabb intézkedést tervez a kormány” – áll az ÁSZ költségvetési törvényjavaslatról készített elemzésében.
A kiadások kordában tartásának egyik leghatékonyabb eszköze lehet a generikus program bevezetése, valamint a hatóanyag alapú, fix összegű támogatások körének kiterjesztése. Ez utóbbi annyit jelent, hogy az adott hatóanyagra vonatkozó fix összegű támogatást a piacon lévő legolcsóbb készítményhez igazítják. A generikus program lényege pedig az lenne, hogy a készítményeket csupán hatóanyaguk megjelölésével hoznák forgalomba a lejárt szabadalmú gyógyszereket előállító, úgynevezett generikus gyártók. Így azok lényegesen olcsóbban kerülhetnének a patikákba. Az ágazatot ismerő forrásaink szerint azonban az innovatív gyártók – amelyek maguk fejlesztik és szabadalmaztatják készítményeiket – a gyógyszerár-megállapodás fejében hatékonynak bizonyuló módon lobbiznak a számukra jelentős piaci veszteséggel fenyegető program ellen.
Skultéty László, a GKI Egészségügy-kutató Intézetének vezetője mindenesetre nem sok változásra számít. Szerinte jövőre is az ideihez hasonló tendenciák érvényesülnek majd a gyógyszerkasszánál. A szakember a veszélyforrások között említette, hogy felpuhult az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) támogatotti körbe való befogadási gyakorlata; nagyobb számban kerülnek be ide gyógyszerek, mint az előző két évben. Márpedig ennek keresletbővítő hatása lesz. Egy példa a régióból: Lengyelországban, amikor keményen vissza akarták fogni a gyógyszertámogatásokat, hat évig egyetlen új terméket sem fogadtak be.
ÁLDATLAN ÁLLAPOTOK. Az ÁSZ jelentése a tervezés szokásos hiányosságaira is rámutat; alulkalkulált kiadási, felültervezett bevételi oldal. Az Egészségbiztosítási Alap költségvetési törvényben szereplő bevételi előirányzata például csaknem 37 milliárd forinttal haladja meg az OEP által korábban tervezett összeget. Az eltérés a munkáltatói és az egyéni járulékbevételeknél jelentkezik. A gyógyszerkassza körüli áldatlan állapotok ismét felvetik annak kérdését, vajon mikor lesz képes a magyar politika nekifogni az egészségügy átalakításának. A költségvetés hiánya folyamatosan nő, a közigazgatás létszáma az elmúlt évhez képest 6 százalékkal csökkent, ugyanakkor a nagy ellátó rendszerekre fordított kiadások aránya gyakorlatilag változatlan marad. Magyarul: egyre többe kerül az egyre kevésbé hatékony rendszer finanszírozása.