Krimi-city

Budapest testvérvárosában, a másfél évtizede újraegyesült Berlinben tapasztalatom szerint 2005-ben is jobb a polgárok szubjektív biztonságérzete, mint a frissen az EU-hoz csatlakozott Duna-parti metropoliszban. Pedig Németország 3,4 millió lakosú régi-új fővárosában évről évre közel annyi bűncselekményről szerez tudomást a hatóság, mint a 10 milliós Magyarországon. Tavaly 500 ezernél is több friss ügy landolt a túlterhelt [...]



Budapest testvérvárosában, a másfél évtizede újraegyesült Berlinben tapasztalatom szerint 2005-ben is jobb a polgárok szubjektív biztonságérzete, mint a frissen az EU-hoz csatlakozott Duna-parti metropoliszban. Pedig Németország 3,4 millió lakosú régi-új fővárosában évről évre közel annyi bűncselekményről szerez tudomást a hatóság, mint a 10 milliós Magyarországon. Tavaly 500 ezernél is több friss ügy landolt a túlterhelt rendőrök, detektívek asztalán, s csupán 47 százalék körüli volt a felderítési arány, nem utolsósorban azért, mert a vizsgálat, a nyomozás átlag 8 hónapot (!) vesz igénybe. A berlini börtönök mégis túlzsúfoltak. Az 5300 szabadságvesztését töltő személy 97 százaléka férfi. Mivel a tartományi jogú fővároshoz hasonlóan más régiókban sem jobb a helyzet, csupán új büntetés-végrehajtó intézet építésével lehetne enyhíteni a hiányzó 250 cella gondján.

És itt a „kriminális kígyó” a saját farkába harap! A 18 százalékos munkanélküliséggel viaskodó világvárosban – ahol félmillióan élnek valamilyen segélyből és több tízezren hajléktalanok – egyre több rendőrt előnyugdíjaznak takarékossági okokból, miközben az alig 16 ezer egyenruhás és civil Polizei közalkalmazott rendszeresen túlórázik. (A 12 kerületre osztott Berlin közigazgatásában összesen 207 ezer ember keresi kenyerét.) Már a 2 millió fővárosi gépjármű-tulajdonos – a szabálytalankodók, tilosban parkolók, tankolás után fizetni „elfelejtők”, karambolozók – kordában tartása sem egyszerű feladat. S akkor még ott van a klasszikus bűnüldözés tarka palettája a heti 4-6 fővárosi halottat követelő drogbiznisztől a „sima” gyilkosságokig bezárólag.




Ezt az albumot „színesíti”, hogy közel 200 nemzet – javarészt persze törvénytisztelő – lánya, fia él Berlinben. A multikulturális, időnként bábeli városban a lakosság több mint 10 százaléka idegen ajkú: a legnépesebb, török/kurd kisebbség számát 150 ezerre becsülik. Jelentős a délszláv régióból, a szomszédos Lengyelországból és a hajdani Szovjetunió területéről érkezettek tábora is. Mi, magyarok, talán ha 5 ezren lakunk itt.

A nem német fiatalok körében 40 százalékos a munkanélküliség. A bűnügyi statisztikákban „előkelő szerepet” játszanak a Boszporuszon túlról származó harmadik generációs vagányok, és a főleg Kazahsztánból, német őseik révén a kilencvenes években az NSZK-ban új hazára lelt ex-szovjet ifjak… Az EU 2004. májusi bővítése, az öreg kontinens határainak nyitottabbá válása kedvez a nemzetközi bűnszövetkezeteknek. Így egyelőre tévesnek bizonyultak azok a prognózisok, hogy a terrorizmus elleni küzdelem „melléktermékeként” több embercsempész, kábítószer-kereskedő, pénzmosó akad majd a hatóságok horgára. Örömteli trend viszont, hogy az elmúlt hónapokban kevesebb gyilkosság, szexuális és más erőszakos bűncselekmény történt a Budapest területének másfélszeresén elterülő világvárosban. Csökkent az autólopások száma is, viszont továbbra is „kelendőek” a kerékpárok. Elvégre környezetbarát metropolisz Közép-Európa legnépesebb „faluja”!

Címkék: Hetilap: Plusz