Füstszűrő

Három héttel a megszokott időpont előtt tartották az idei Forma-1-es Magyar Nagydíjat, így az idén még nem vonatkozott a versenyre a dohányreklámok hirdetését szigorító, éppen július 31-én életbe lépett EU-jogszabály. A szervezők szerint a két dolognak nincs köze egymáshoz, csupán az idén debütáló török nagydíj miatt tették korábbra a magyarországi futamot.

Raikkönen hétvégi győzelme. A McLaren autói ezentúl cigaretta helyett whiskyt reklámoznak.

FAPADOS JEGYÁRAK. A Magyarországon immár huszadik alkalommal megrendezett esemény más tekintetben is hozott újdonságot: például a pénteki szabadedzést „erősen kedvezményes”, 20 forintos jeggyel is meg lehetett tekinteni a helyszínen. Dávid Sándor, a Hungaroring Sport Rt. sajtófőnöke 20-30 ezerre teszi azok számát, akik éltek ezzel a lehetőséggel. A rendezők célja az volt, hogy a huszadik nagydíjra a korábbi éveknél több magyar látogasson ki. Ha az összesen mintegy 210 ezer nézőt, továbbá a box utcát bejáró mintegy 45 ezer kíváncsit vesszük alapul, akkor sikeresnek nevezhető a kezdeményezés. Ám ha abból indulunk ki, hogy ebből 120 ezren a pénteki szabadedzést tekintették csak meg, úgy már a hét elején, a pontosabb adatok ismerete nélkül is megjósolható volt, hogy a rekordlátogatottság nem tükröződik a jegyár-bevételeken. Ezekre kedvezőtlenül hatott, hogy a korábbi évekhez képest kevesebb német és finn jött Mogyoródra. Így vagy úgy, az elmúlt évek nézőszám-visszaesése inkább illeszkedik az európai tendenciába, mint a mostani, mesterségesen felduzzasztott érdeklődés. Egyre többen nézik a versenyeket a televízióban, egyre kevesebben a helyszínen. A Forma-1 vezérkara is érzékeli ezt a folyamatot, ezért került be a versenynaptárba a malajziai, bahreini, kínai és a török nagydíj, ahol még tülekednek a nézők a helyszíneken.

A versenyek Európán kívülre telepítésének azonban van egy másik magyarázata is: sokak szerint a sportág az EU dohányreklámok elleni hadjárata miatt terjeszkedik a fejlődő világban. Július 31-én az egész Európai Unióban hatályba lépett az a jogszabály, amely tiltja a dohányáruk hirdetését és reklámozását a rádión és a televízión túl az írott sajtóban és az interneten, továbbá a tagállamokban tartott nemzetközi sportversenyeken és kulturális rendezvényeken. Az irányelv – amelyet eredeti, szigorúbb formájában egyszer már visszadobott az Európai Bíróság – kizárólag a több országot érintő eseményekhez kapcsolódó reklámokra és szponzorálására vonatkozik. „Az irányelv életeket fog megmenteni és csökkenti azoknak a számát Európában, akik dohányzással összefüggő betegségben szenvednek” – jelentette ki Markosz Kiprianu, az egészség- és fogyasztóvédelemért felelős uniós biztos. (Az EU-ban évente mintegy 650 ezer ember hal meg a dohányzásra visszavezethető betegségekben. Egy világbanki tanulmány szerint a reklámtilalmak akár 7 százalékkal is csökkenthetik a dohányzók számát.)

BRÜSSZEL NEM ENGED. A magyar reklámtörvény ugyanakkor kibúvót adott a Forma -1 számára: a nagydíjat a hazai szabályok értelmében továbbra is szponzorálhatják a nagy dohánygyárak. Csakhogy Philip Todd, Kiprianu szóvivője megerősítette a Figyelőnek, hogy a tiltás valamennyi, több országot érintő sportversenyre vonatkozik, így minden kétséget kizáróan a Forma-1-es futamokra is. Brüsszel egyébként nem kapta meg a július 31-i határidőig Magyarországtól a hivatalos értesítést a dohányreklám-tilalomról szóló direktíva átvételéről, de ha ez meglesz, alaposan górcső alá veszi majd a vonatkozó magyar jogszabályt. Todd szerint az Európai Bizottság ősztől módszeresen áttekinti majd a helyzetet minden tagállamban, és ha elégedetlen lesz az irányelv honosításával, haladéktalanul megindítja majd a szabálysértési eljárás első szakaszát, amelyben figyelmeztetik az érintett tagállamot a mulasztásra, és magyarázatot kérnek tőle.

Bizottsági illetékeseknek egyébként tudomásuk van arról, hogy az olaszok is olyan törvényt fogadtak el, amely mentesíti a Forma-1 monzai futamát a dohányreklámozás tilalma alól. Mivel Róma már értesítette a jogszabály átvételéről Brüsszelt, ezért vélhetően az arról születő döntés a magyar rendelkezés elbírálására nézve is mérvadó lesz.

Tovább árnyalja a képet, hogy évekkel ezelőtt a Nemzetközi Autómobil Szövetség (FIA) kötött egy megállapodást Brüsszellel, amelyben vállalta, hogy a csapatok a jelenlegi szponzorszerződések lejárta után nem kötnek új megállapodást dohánygyártókkal – mondja Dávid Sándor, ezúttal Forma-1 szakírói minőségében. Ennek jegyében a Williams csapat már lecserélte dohányszponzorát egy számítástechnikai cégre, a McLaren pedig éppen a Magyar Nagydíjra „festette át” a kocsijait. Ők a cigarettát egy ismert whiskey-márkára cserélték.

Úgy tűnik tehát, ennek a vitának jóval nagyobb a füstje, mint a lángja. Annál érdekesebb kérdés, hogy megéri-e az országnak a futam megrendezése? Az állam az idén 3 milliárd forinttal támogatta a nagydíjat. Ennek nagy része a licencdíjra megy, amelynek konkrét összege üzleti titok, a Menedzser Magazin értesülése szerint az idén 10,285 millió dollár volt. A kérdés objektív megítélését szinte a lehetetlenségig nehezíti a titkolódzás. A Magyar Nagydíj tehát nemcsak a dohányreklámok kapcsán igyekszik „törvényen kívüli” helyzetbe kerülni, hanem az átláthatóság terén is. Mindenesetre érdemes egy pillantást vetni az állami támogatásra – míg 1998 és 2001 között 400 és 450 millió forint között volt, 2002-ben felszökött majdnem 3 milliárdra, és azóta is a 2,5-3 milliárdos sávban lebeg. Ez az emelés volt az ára annak, hogy 2001-ben a kormány Magyarországon tudta tartani a futamot újabb öt évre. Nagyon úgy tűnik, hogy sem a jobb, sem a baloldal nem meri felvállalni annak ódiumát, hogy az ő kormányzásuk alatt vonuljon ki Magyarországról a száguldó cirkusz.

Palik László, a Hungaroring Sport Rt. elnöke egy korábbi nyilatkozatában úgy számolt, hogy önmagában az autós turisták magyarországi tankolása – az áfán és a jövedéki adón keresztül – behozza az állam kiadásait. A gond csak az, hogy a futam húszéves története alatt egyetlen olyan tanulmány sem készült, amely tételesen forintosította volna az előnyöket.