Állásháló

Marketingasszisztenst keresett egy cég, s a hirdetést az egyik internetes állásoldalon helyeztek el. Négy nap alatt a megadott e-mailcímre 237 jelentkezés futott be. Ebből is látszik, hogy az online álláshirdetés egyik nagy előnye a gyorsaság: nyomdai átfutás nélkül, azonnal “napvilágot láthat” a felhívás, s a válaszok e-mailben akár pár órán belül záporozhatnak.

A 4 legfontosabb hirdetői elvárás az állásközvetítő oldalakkal szemben

1 Professzionális működés
2 Az oldal látogatottsága
3 A látogatók összetétele
4 Rugalmas alkalmazkodás
Forrás: Straketing, 2003.

Egy-két éve még csak a multik és a nagy magyar cégek éltek ezzel az eszközzel, mára azonban általános lett, s a kis és közepes cégek is közzéteszik a világhálón betöltendő pozícióikat. “Éttermi mosogatót azért még nem a neten toboroznak, az itt keresett munkaerő főleg közép- és felsőfokú végzettségű”- jegyzi meg Breitner Miklós, a Jobline oldalt működtető HVG Rt. kereskedelmi igazgatója. “A diplomás álláskeresők nagy része a neten is körülnéz” – mondja a másik oldalról Vári Gergely, a Professiont és a Jobmonitort birtokló e-Ventures Kft. ügyvezetője. (A Figyelő kiadója, a Sanoma nemrég együttműködési megállapodást kötött a Profession.hu-val, s internetes felületein közzéteszi a cég álláshirdetéseit.)

Zavaros piac

Magyarországon ma húsznál is több internetes oldal foglalkozik munkahely-közvetítéssel, emellett a személyzeti tanácsadó és fejvadász cégek is közzétesznek álláshirdetéseket honlapjukon, illetve más profilú oldalak is kínálnak állásajánlatokat. Az internetes közvetítők piaca sok szempontból áttekinthetetlen (Figyelő, 2003/31. szám). A becslések szerint a legnagyobb szereplők a CV Online, a Jobline, a Job4Smarts, a Jobpilot és a Profession, sorrendjükről azonban már eltérnek a vélemények. A CV Online, a Jobline és a Profession egyaránt saját magát nevezte meg piacvezetőnek. Saját bevallása szerint a Profession árbevétele tavaly 60 millió forint volt, a CV Online-é 312 ezer euró (ez 263 forintos árfolyammal számolva 82 millió forintot tesz ki). Breitner Miklós a Jobline bevételéről sejtelmesen csak annyit árult el, hogy az “85 és 100 millió forint között helyezkedik el”.

Az oldalak “naturális mutatószámait” tekintve sem könnyű a tisztánlátás. Kézenfekvő lenne a portálokat a közzétett állásajánlatok, illetve az elérhető önéletrajzok száma alapján osztályozni, a hirdető cégek számára releváns lehet a napi látogatottság is.

Ami az ajánlatok számát illeti, a cégek vádjai szerint egyes oldalak lejárt vagy betöltött pozíciókat is fennhagynak, így növelik a látszólagos kínálatot. A hirdetéseken belül is meg kell különböztetni a cégek közvetlen kereséseit és a személyzeti tanácsadók, fejvadászok felhívásait. “Az álláskereső szereti tudni, melyik céghez jelentkezik, sokszor a vállalat neve a vonzerő. Visszatart egy honlap látogatásától az is, ha pályázatára nem kap választ az érdeklődő, márpedig a fejvadászok kiírásánál ez gyakran előfordul” – sorolja a tanácsadók hirdetéseivel szembeni ellenérveket Batta Krisztina. A CV Online éppen ezért maximálja a fejvadászok hirdetéseinek számát az oldalán, de gyanúja szerint más cégek ingyen vagy igen kedvezményesen felteszik ezeket az ajánlatokat, hogy nagyobbnak tüntessék fel a kínálatot.

Az önéletrajz-adatbázissal szemben szintén gyakori kifogás, hogy ezek gazdái esetleg már régen elhelyezkedtek. Ezért a cégek külön mérik az “aktív” önéletrajzok számát, amelyet tulajdonosaik az elmúlt három hónapban frissítettek. A látogatottság mérését nehezíti, hogy nem minden oldal auditáltatja látogatói számát.

A Medián Webaudit honlapján csupán a Profession és a Jobinfo adatai láthatók: előbbi napi 9-10 ezer, utóbbi (mások hirdetéseit szemléző) oldal 8-9 látogatót vonz. A Jobline auditáltatja magát, ám adatait nem teszi közzé, saját közlése szerint napi 7-8 ezer látogatója van, a CV Online-nak pedig 5 ezer.

A szereplők azonban erőteljes növekedésben bíznak. “Magyarországon egyelőre a nyomtatott sajtó a domináns, de a példányszámok lassan csökkennek az internetes médiumok rovására. Az internetes penetráció növekedése is az online toborzók malmára hajtja a vizet” – jegyzi meg Vári Gergely. Nem szabad azonban elfeledkezni a hazai szokásokról: nálunk az állások felét ugyanis nem hirdetéssel, hanem személyes kapcsolatokon keresztül töltik be.

Az online munkahely-közvetítők tapasztalatai szerint a cégek főleg marketing, értékesítés, pénzügy, IT, műszaki és asszisztensi állásokat hirdetnek meg. Felső vezetőt azonban nem keresnek a neten, az ugyanis bizalmi kérdés is, ehhez inkább fejvadászokat vesznek igénybe. Egyes állásközvetítő oldalak emiatt a személyzeti tanácsadást is felvették tevékenységi körükbe, hogy megrendelőiknek teljes kiszolgálást nyújthassanak.

Lényeges tényező lehet a cégek számára az online megjelenés olcsósága a nyomtatott sajtó már “releváns méretű” hirdetéseihez képest. A Jobline például úgy szabta meg egy hirdetés árát, hogy a HVG legkisebb “még elfogadható méretű” (1/20-as) kockájával legyen egy szinten. Az interneten ráadásul nincs terjedelmi korlát: a cég több információt közölhet a pozícióról, s egy linkkel továbbküldheti az érdeklődőket saját honlapjára.

TALÁLATI ARÁNY. “Internetes jelentkezéseknél kisebb a nem-megfelelőségi arány, mint az újsághirdetéseknél. Hosszabb lehet a kiírás, így az érdeklődő alaposan felmérheti, megfelel-e a kívánt profilnak. Ezenkívül az internetezők végzettsége magasabb, és jobban meg tudják ítélni, alkalmasak-e a pozícióra” – számol be Belső Barnabás, a Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Hungária Kft. HR vezetője. A cég több állásközvetítő oldallal is kapcsolatban van, főleg műszaki, gazdasági és adminisztratív területekre toboroznak így dolgozókat. Egyes pozíciókat – például szoftverfejlesztő, CNC-programozó – csak a neten hirdetnek meg, hiszen a célcsoport úgyis számítógépen tájékozódik. Új állás kiírásánál okulnak a korábbi tapasztalatokból, és azon a honlapon hirdetik meg (esetleg nyomtatott sajtóval kombinálva), ahol korábban a legsikeresebb volt az adott szakterületen a toborzás. A “potyára jelentkezés” ellen a cégek úgy is védekezhetnek, hogy az önéletrajz mellé motivációs levelet kérnek. Egyes oldalak arra is lehetőséget adnak, hogy az önéletrajz mellett egy kitöltött kérdőívet is továbbíthasson a pályázó, ez is csökkenti a vaktában való pályázást. Vári Gergely szerint a jelentkezések 10-15 százaléka esik a selejt kategóriába, de a “pontosabb célzás” érdekében vállalják a pályázatok előszűrését is.

Ha egy vállalat online is szeretne közzétenni egy üres pozíciót, érdemes előbb tájékozódnia a különböző honlapokról. “Nézzék meg, mely cégek hirdetnek az adott honlapon, és milyen állásokat kínálnak, ez ugyanis megmutatja, milyen célcsoportot ér el az oldal. Kukkantsanak be az önéletrajzok adatbázisába is” – javasolja Batta Krisztina, a CV Online regionális üzletfejlesztési menedzsere. Magyarországon egyelőre kevés cég teszi közzé csak online az üres pozícióit. “Toborzásnál a nyomtatott és az írott sajtó jól kiegészíti egymást” – véli Breitner Miklós.

TITOKTARTÁS. Az álláskeresők számára az internet nyíltsága veszélyeket is hordozhat. Ha valakinek van munkája, s kíváncsiságtól vagy elégedetlenségtől hajtva bejelentkezik egy álláskereső honlapra, nyilván nem szeretné, hogy főnöke összefusson az önéletrajzával. A Jobline-nál az adatbázisban úgy keresgélhet a HR-es, hogy nem látja a jelentkező nevét, és ha az illető nem szeretné, akkor utolsó munkahelyét sem. A kiválasztott személyektől e-mailben kérnek engedélyt adataik kiadására, s ezután kapja meg elérhetőségüket a cég. A CV Online-nál a munkakereső kérhet passzív státuszt, ekkor csak e-mailben léphet vele kapcsolatba egy cég, úgy, hogy a címet sem látja, s egyes cégeket “feketelistára” tetethet: nekik böngészés közben egyáltalán nem jelenik meg az illető életrajza. Batta Krisztina arra hívja fel az álláskeresők figyelmét: aki mindenképpen szeretne elhelyezkedni, az egyenesen a cégek hirdetéseire válaszoljon. Ha csak nézelődik, akkor jelentkezhet fejvadászokhoz is, hiszen ők sokszor csak az adatbázisukba gyűjtenek neveket, így lehet, hogy csak később kap tényleges állásajánlatot a pályázó. Hazánkban a nagy oldalak még nem szakosodtak. Célzott elérést biztosítanak viszont a kisebb, speciális honlapok: például a Kreatív Online állásrovata, ahol marketing- és médiaterületeken kínálnak munkát. Ezen oldalak technikai kivitelezése egyszerűbb, viszont garantáltan csak a célcsoporthoz jutnak el.