Akár az egész világra kiterjedő járványt is okozhat az Ázsiában eddig soha nem látott méretekben tomboló madárinfluenza. Amennyiben az egyelőre szinte kizárólag madarakat megfertőző vírus a fajhatárt átugorva emberről emberre is terjedhetne, az katasztrofális következményekkel járna – írja a The Lancet című orvostudományi folyóirat.
Eddig Dél-Korea, Japán, Hongkong, Vietnam, Indonézia, Pakisztán, Kambodzsa, Laosz és Thaiföld egészségügyi hatóságai jelentették, hogy országaikban megjelent a madárinfluenza-vírus egy különösen veszélyes törzse. A fertőzött szárnyasokkal érintkezve – a nagy számok törvénye alapján – tucatnyi személy betegedett meg, aminek következtében legkevesebb húszan meghaltak. A betegeket ugyan az embert általában nehezen megtámadó eredeti madárinfluenza ölte meg, mivel azonban az ENSZ egészségügyi szervezete, a WHO szerint a vírust hordozó szárnyasok – elsősorban csirkék, galambok, kacsák – állománya óriási, a gyakori emberi fertőzés miatt fennáll annak a valószínűsége, hogy az emberre rendkívül veszélyes, de nehezen elkapható madárinfluenza vírusa a humán influenzával kereszteződve egyfajta halálos szupervírussá alakul. Ez ellen pedig nem létezik hatékony védelem: az influenza elleni védőoltások – bár minden ország jelentős tartalékkal rendelkezik belőlük – hatástalanok lennének, a még meg sem született hibridvírus ellen pedig értelemszerűen nem létezik vakcina. Sőt, az esetleges oltóanyagot a ma rendelkezésre álló módszerekkel nem is lehetne előállítani. Ma ugyanis tojásokban termeltetik az oltóanyag alapját, úgy, hogy a beléjük oltott influenzavírus ellen a fejlődő madár ellenanyagokat termel. A madárinfluenza viszont megöli az e rendszer alapját képező embriót.
A helyzetet csak súlyosbítja, hogy a betegség gyógyításához sem áll rendelkezésre megbízható vírusellenes anyag. Az egyetlen megoldás így a megelőzés lehet: a teljes fertőzött szárnyas állomány elpusztítása, karantén intézkedések és az élő állatokkal teli húspiacok felszámolása, ami viszont talán már most is késő, hiszen számos ország egészen mostanáig eltitkolta a fertőzéseket.
A Lancet szerkesztői jegyzete szerint mivel az új fertőző betegségek – például az AIDS, az ebola, vagy a SARS – kivétel nélkül állati gazdák kórjaira vezethetők vissza, a járványok megelőzését célzó kutatások támogatása során kitüntetett figyelmet érdemel az állatorvosok és az állati betegségek szakértőinek munkája.