Elliott hullámelmélete

ELŐREJELZÉS. Az Elliott hullámelmélet annak megalkotójáról, Ralph Nelson Elliottról kapta a nevét, s lényege az, hogy a piacon jól meghatározható hullámmozgások tapasztalhatók, melyeknek a felismerésével és azonosításával előre jelezhetők a tőzsdei árfolyammozgások. Ezeknek a hullámoknak az elmélet szerint ismétlődő ritmusa van. CIKLIKUSSÁG. Elliott elméletét 1939-ben a Financial World című magazinban publikálta, s megfigyelésinek az eredménye [...]

ELŐREJELZÉS. Az Elliott hullámelmélet annak megalkotójáról, Ralph Nelson Elliottról kapta a nevét, s lényege az, hogy a piacon jól meghatározható hullámmozgások tapasztalhatók, melyeknek a felismerésével és azonosításával előre jelezhetők a tőzsdei árfolyammozgások. Ezeknek a hullámoknak az elmélet szerint ismétlődő ritmusa van.

CIKLIKUSSÁG. Elliott elméletét 1939-ben a Financial World című magazinban publikálta, s megfigyelésinek az eredménye az volt, hogy a részvényárfolyamokban bizonyos ciklikusságok figyelhetők meg, melyek a Fibonacci számok mentén helyezkednek el. Elliott hullámelméletében szereplő hullámok ezeknek a Fibonacci szinteknek a mentén találhatók, így a hullámok azonosítása, valamint a Fibonacci számok felhasználása segítséget nyújthat az árfolyammozgások előrejelzésében. Az árfolyamgrafikon középtávú emelkedő trendjein belül Elliott szerint minor trendek húzódnak meg; a felfelé irányuló minor trendet lökéshullámoknak, a lefele irányulókat korrekciós hullámoknak nevezzük.

ALKALMAZÁS. Elliott eredeti tanulmányát részvénypiaci indexekre alapozta, a technika azonban nem használható túl jól egyedi részvények és gyenge forgalmú instrumentumok elemzésére. Nagy forgalmú instrumentumok és likvid piacok (például határidős devizapiac, arany- vagy aktív határidős piacok) esetén Elliott hullámelmélete jól alkalmazható.