Sikeresen zajlott le az év első devizakötvény-kibocsátása.
Mindig is jó adósok voltunk. A makrogazdasági problémák, úgy tetszik, nem akadályozták a magyar állam újabb eurókötvény-kibocsátását. Kérdésünkre Búzás László, az Államadósság Kezelő Központ Rt. vezérigazgató-helyettese a kedvező hozamfelárat és azt emelte ki, hogy sikerült további piacokon megjelenni, illetve még egyenletesebbé tenni a – hagyomá-nyosan német orientációjú – kötvénypiaci megjelenést.
A 10 éves lejáratú, 1 milliárd euró összértékű papír 4,5 százalék fix kamatot fizet. A kibocsátáskor elért felár a 10 éves német kötvény (a Bund) hozamát 41, az átlagos irányadó európai hozamot (midswaps) pedig 29 bázisponttal haladja meg. (Egy éve, a hasonló feltételekkel és mennyiségben felkínált eurókötvény esetében a hozamfelár a Bunddal szemben 45,5, a midswaps-szel szemben pedig 27 bázispont volt.) Az eladásban Németország részesedése a kibocsátáson belül az egy évvel korábbi 50-ről 36 százalékra csökkent; Franciaország 16 százalékkal “őrzi” korábbi pozícióját, és sikerült a papírok 6 százalékát Görögországban, 4 százalékát Portugáliában értékesíteni.
A múlt héten két fontos hitelminősítő cég is nyilatkozott a magyar hitelképességről. A Fitch Ratings és a Standard & Poor (S&P) egyaránt megerősítette az eddigi besorolást, ám teljesen más hangsúllyal. Az S&P szerint a “hitelmegítélés tükrözi a kormányzat elkötelezettségét az államháztartási hiány csökkentésére”, a Fitch viszont felhívja a figyelmet: ha kudarcot vall a makrogazdasági egyensúlyhiányok mérséklése, az a besorolás lerontásához vezet.
A Fitch júliusban, a forint éppen kulmináló válsága idején már negatív kilátással látta el a magyar besorolást. Most viszont úgy nyilatkoztak a Magyar Távirati Irodának: akár két évbe is beletelhet, amíg a “negatív kilátásban” rejlő intést valóra is váltják. Amennyiben azonban az új pénzügyminiszter nem képes javítani a közpénzek ellenőrzését, “az nagyban megnövelné a rövid időn belüli lehetséges leminősítés valószínűségét”. Feltűnt a Fitchnek az is, hogy hazánkban az úgynevezett likviditási ráta – a nemzetközi tartalék és az éven belüli kötelezettség aránya – az országok közti összehasonlításban igen alacsony: 81 százalék.
Közben az Európai Parlament külügyi bizottsága elmarasztalni készül Magyarországot. A várhatóan február közepén szavazásra kerülő jelentéstervezet szerint a grémium a magas államháztartási és külkereskedelmi hiány miatt aggódik.