Kiadói nyomás

A nagy lapkiadók saját nyomdaberuházásai jókora átrendeződést hoznak majd a piacon, amelyen már most is öldöklő verseny zajlik.


A napilap-kiadók számára nem csak az alacsonyabb ár, de a hatékonyabb, testre szabott működés miatt is megéri saját nyomdát üzemeltetni.

Rendre számos kora esti eseményről lemaradnak a több mint 300 ezer példányban terjesztett Blikk vidéki olvasói. A legnépszerűbb bulvárlap országos kiadásánál ugyanis délután 6 órakor van lapzárta, annak érdekében, hogy a Szikra Nyomda előállíthassa az újságot, és az időben eljuthasson a vidéki olvasókhoz. Igencsak racionális törekvése tehát a Blikket kiadó Ringier-nek, hogy a termék frissességének javítása érdekében minél előnyösebb pozíciót harcoljon ki a nyomdapiacon. Ha pedig ez másként nem megy, akkor – tanulva a napilapkiadók európai példáiból – kezébe vegye az irányítást, azaz saját nyomdát építsen.

BERUHÁZÁSI HULLÁM. Hirtelen megszakadtak a Ringier, illetve a Láng Kiadó és Holding Rt. tulajdonában álló Szikra Lapnyomda Rt. közötti tárgyalások egy közel évvel ezelőtt, pedig addigra már megtörtént a hosszú távú együttműködési szerződés aláírása is. Sőt, előzőleg – 2003 januárjában – felmerült, hogy a svájci kiadóvállalat megveszi a nyomdát, mivel a Szikrában nyomott, napi 500-600 ezer példányban megjelenő napilapjainak zökkenőmentes előállítása így biztosítható leginkább. A Figyelő információi szerint ugyanakkor nem a nyomda értékesítésének volt reális esélye, a tárgyalások a Szikra bizonyos egységeinek 15 éves bérbeadásáról szóltak, ám a felek erről nem tudtak megegyezni.

Ez az előzménye annak, hogy Papp Béla, a Ringier tavaly kinevezett ügyvezetője tavasszal már saját, a napilapok előállítására alkalmas, úgynevezett cold-set technológiára épülő budapesti nyomda építését jelentette be, ahol terveik szerint kiadványaik nyomtatását sokkal kedvezőbb körülmények között folytathatják. Amennyiben a beruházás megvalósul, a Szikra padlóra kerülhet, hiszen hamarosan az Axel Springer tulajdonában lévő Világgazdaság nyomtatását is elveszti. Ennek oka pedig szintén nem más, mint az Axel döntése: lapjait saját üzemében, a kecskeméti Szilády Nyomdában kívánja előállítani. A Szikrában készülő hét napilap közül így négy (Blikk, Nemzeti Sport, Népszabadság, Világgazdaság) elkerülhet a Szikrától. Ez pedig igen jelentős tétel: a Szikra tavalyi 9,018 milliárd forintos anyaggal növelt műveleti árbevételéből (a nyomtatás és a papír ára együtt) ugyanis 3,17 milliárd forintot a napilapok előállítása tesz ki. “A Ringier, amely magazinjainak egy részét is nálunk nyomja, teljes árbevételünk 20 százalékát adja” – érzékelteti a problémát a Láng Rt. magát megnevezni nem kívánó illetékese, aki szerint ugyanakkor a svájci kiadó saját nyomdaépítési terve nem tekinthető racionális lépésnek. “Új cold-set gépek vásárlása több milliárd forintos beruházást feltételez, használt masinák beszerzése olcsóbb ugyan, de ez a minőség romlásával járhat.”

A Figyelő kérdésére Papp Béla egyelőre nem kívánt válaszolni, így nem tudni, milyen fázisban van a kiadó saját nyomdaberuházásáról szóló döntés. Lapunk információi szerint ugyanakkor ismét megkezdődtek a tárgyalások a Ringier és a Szikra között. Ennek magyarázata a Népszabadság tulajdonlása körüli huzavona lehet. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ugyanis szeptemberben megvétózta a Ringier további, 17 százalékos részesedésszerzését a Népszabadságban, amellyel immár 67 százalékban kerülne a svájci kiadó birtokába a legnagyobb példányszámú politikai napilap (Figyelő, 2003/40. szám). A piaci hírek szerint négy országos napilappal (a negyediket, a Magyar Hírlapot jelenleg a Közlönykiadó nyomdájában állítják elő) a Ringier belevágott volna a saját nyomda építésébe, a GVH ítélete miatt azonban megfontolásra késztette.


A fejlemények azonban a pozícióját féltő Szikrát is cselekvésre bírták: a nyomda új stratégiát dolgozott ki, amelyben a hangsúly a színes magazinok nyomására alkalmas heat-set technológiára helyeződik. “Ezen a területen komoly beruházásokat végeztünk. Így versenyképesek maradhatunk a Ringier távozását követően, ha egy-két használt cold-set gépet eladunk” – részletezi a terveket a Láng illetékese, aki szerint a kieső “svájci” napilapok helyébe már akadtak új jelöltek, így elékerülhetik árbevételük jelentős csökkenését. Piaci szakértők azonban másképpen látják a Láng nyomdájának helyzetét: értékelésük szerint a 2002. december 31-i adatok alapján a maga 1,7 milliárd forintos fejlesztési célú hitelállományával a Szikra értéktelenné válik a napilapok nélkül, így jelenleg mindent megtesz annak érdekében, hogy a svájci céget maradásra bírja. A hosszú távú tendenciát azonban nem kerülheti el: a multinacionális hátterű kiadók ugyanis sorra saját nyomdai fejlesztésbe kezdenek.

MEGTÉRÜL. Így tett az Axel Springer tulajdonában lévő kecskeméti Szilády Nyomda is. “Az 1,7 milliárd forintos beruházás eredményeképpen októbertől a Világgazdaságot és a Heves Megyei Hírlapot is nálunk nyomják” – avat be a fejlesztés részleteibe Boros Gábor ügyvezető, aki jelenleg a kiadó négy vidéki napilapjának nyomását felügyeli, ám elképzelhető, hogy az új kapacitások birtokában az Axel új kiadványok indításába is belefog. A lapkiadás teljes vertikuma feletti kontroll igénye általánosan jellemző a napilapokat kiadó cégek körében: ezzel nemcsak alacsonyabb ár, de hatékonyabb, testre szabott működés is elérhető. A napilapokat nem kell mutálni, és a vidéki, illetve fővárosi kiadás függvényében eltérő időben tartani a lapzártát.

Éppen e fenti okok miatt van saját nyomdája a nemrégiben a HVG 75 százalékát megvásárló német Westdeutsche Allgemeine Zeitung (WAZ) tulajdonában lévő Pannon Lapok Társasága Kiadói Kft.-nek is, amely számos regionális napilappal rendelkezik. “Az 1995-ben megvásárolt West Hungary Nyomdai Centrum Bt. veszprémi üzeme újabb jelentős fejlesztés előtt áll” – tudtuk meg Jens Dänhardt ügyvezetőtől; szeretnének korszerűbb technikával rendelkező, gyorsabb cold-set gépeket beszerezni. A WAZ nyomdavásárlása jó boltnak ígérkezett: az ügyvezető szerint alig három év kellett csak a megtérüléshez, mivel a kiadó lényegesen olcsóbban tudja gyártani lapjait, ha saját nyomdával rendelkezik. A sajtóban megjelent újabb, 8 milliárd forintos fejlesztést Dänhardt ugyanakkor nem kívánta kommentálni, mint mondta, döntés csak január végén várható a 2002-es évet 169 millió forintos üzemi nyereséggel záró cégnél.


A nyomdai beruházás ugyanakkor csak a napilapok esetében éri meg a kiadóknak, szakértők szerint a kapacitások kihasználatlansága és a jóval magasabb költséggel járó heat-set technológia miatt arra nem kell számítani, hogy a kiadók magazinjaik (heti-, illetve havilapok) nyomtatását is saját kézbe veszik. Egy cold-set gépekre épülő nyomdai beruházás is komoly összeg, de 5-7 éves megtérülést ígér, így a kiadóknak annak ellenére megéri a fejlesztés, hogy a nyomdai piacon egyre kedvezőbb árakat tudnak elérni. “Az utóbbi években jelentős többletkapacitások alakultak ki – részben az említett beruházások miatt -, a megrendelésálomány azonban nem követi ezt az ütemet, így óriási árverseny alakult ki” – mondja Peller Katalin, a Magyar Nyomda- és Papíripari Szakmai Szövetség főtitkára. Míg magazinok nyomásánál 10-20 százalékos árbevétel-arányos nyereséggel dolgoznak a nyomdák, napilapok esetében a haszonráta már csak 0 és 8 százalék között van. A túlkínálati piac sajátosságainak megfelelően sok nyomda önköltségi ár alatt is hajlandó elvállalni megrendeléseket, az ilyen lépések azonban hosszabb távon ellehetetlenítik a versenyképesség megőrzését. Nem nehéz megjósolni, hogy amennyiben a nagyobb kiadók sorra saját nyomda építésébe kezdenek, ezzel újabb kapacitásokat szorítanak ki a piacról, és így a Szikrához hasonló helyzetbe kerülve számos cég bezárhatja a boltot.

RÉGIÓS VERSENY. “Magyarországon 17,5 ezer olyan cég van, amely nyomdai tevékenységi körrel rendelkezik, a klasszikus nyomdák száma 1500 körül lehet” – mondja Peller. Szakértők szerint a májusi EU-csatlakozás számos közepes méretű vállalkozás sorsát megpecsételheti, mivel e cégek finanszírozási háttere igen gyenge ahhoz, hogy a fokozódó versenyben helytálljanak. Több hazai, kis példányszámban terjesztett periodikát már jelenleg is a határokon túl (Lengyelországban, Szlovákiában, Szlovéniában) nyomnak. Az alacsonyabb ár és a rugalmasabb gyártás sok kis kiadó számára vonzó: többen személyautóval szállítják haza a kinyomott magazinokat. Az uniós tagsággal ráadásul jelentősen mérséklődnek a kiadványok szállításának adminisztratív nehézségei, így a régiós verseny tovább fokozódhat. A szakértők Portugália példáját említik, ahol két évvel a csatlakozás után a nyomdaipari cégek 20 százaléka tönkrement. Mivel a nagyobb hazai nyomdák korszerűnek mondható gépsorokkal rendelkeznek, nem lesz problémájuk a versenynyel, az árak pedig néhány év alatt beállhatnak egy egyensúlyi szintre. “Amit a magyar nyomdáknak még meg kell tanulni, az a gazdaságos üzemeltetés és az árképzés” – fűzi hozzá Jens Dänhardt.