Ami talán újszerű: kicsit markánsabban, kicsit határozottabban, ha úgy tetszik, élesebben fogalmazok meg bizonyos állás-pontokat, véleményeket – mondta el magáról a FigyelőNetnek Draskovics Tibor, a kijelölt pénzügyminiszter.
Draskovics Tibor. Elutasítja a pótköltségvetést.
Meglepő önjellemzés. Bár markáns megfogalmazásaival csupán arra igyekszik rávilágítani, hogy semmi sincs ingyen, és ha az állam ad, akkor ehhez valahonnan el is kell vennie a pénzt. Lám, most is el kell vennie 120 milliárdot a költség-vetésből (a múlt év végén már elhatározott 35 milliárd forint zárolásán felül), hogy betömjék az idei büdzsében támadt lyukakat.
“A költségvetésnek nem a hiány az értelme” – mondta az új pénzügyminiszter a Népszabadságnak. Ám a lefaragásokból eddig csak annak összege derült ki, továbbá az, hogy nem érinti majd az autósztráda- és a metróépítkezést, a helyi önkormányzatok költségvetési támogatását, továbbá azt is kizárták, hogy a szükséges pénzt újabb adószigorítással teremtik elő. Minden másban nyitott a pálya. A Pénzügyminisztérium (PM) zöld vonalat nyitott, hogy a lakosság telefonon megmondhassa a véleményét: miből kellene lefaragni. A kormányfő pedig az Állami Számvevőszéket (ÁSZ) kérte, tegyen javaslatokat kiadáscsökkentésekre, zárolásokra, intézmények, előirányzatok megszüntetésére, illetve ezt célzó jogszabály- módosításokra. Ha az ÁSZ csakugyan eleget tenne a felkérésnek, javaslataival óhatatlanul is részt vállalna a lefaragással járó politikai felelősségből, holott épp’ az ilyen szerepvállalást igyekezett eddig kínosan kerülni a szervezet.
REKORD BUKÁS. “Nem volt még olyan költségvetés, amelyik ilyen hamar megbukott volna” – nyugtázta a bizottság fideszes elnöke, Varga Mihály volt pénzügyminiszter. A bizottságot egyebek mellett “a magyar gazdaságról szóló kiábrándító makrogazdasági adatok, az ennek következtében bizonytalanná vált forintpiac” tárgyában a kormányfő és László Csaba távozó pénzügyminiszter meghallgatására hívták össze, de helyettük persze Veres Jánost, a PM politikai államtitkárát küldték. A bizottság mindazonáltal teljes létszámban megjelent, az ellenzékiek már rég látszottak ilyen frissnek, fiatalosnak, elevennek.
Veres elmondta többek között: a tavaly decemberi, 3 százalékos alapkamat-emelés mintegy 100 milliárddal megnövelte az adósság-szolgálati terheket, a lakáshitel-állomány nem várt felduzzadása – a legújabb adatok szerint 1600 milliárd forintra – pedig 57 milliárd forintos be nem tervezett többlet kamattámogatást okoz a büdzsében. Ebből kitetszett: a múlt héten bejelentett megszorítási csomag nagyságát a váratlan kamatterhek indokolják. A bukás, amit az idei költségvetésben már most el kell könyvelni, valójában nem 155 milliárd, hanem kétszer akkora. Legalábbis az ellenzék 300-ról beszél, és a kormánypárti oldal ezt szó nélkül hagyja.
A matematikát nehéz is volna cáfolni. Draskovics mindjárt miniszternek jelölése után elismerte: a tavalyi tényleges költségvetési folyamatok ismeretében az idei deficit a GDP 4,6 százalékának megfelelően alakulhat az eredetileg célul kitűzött 3,8 százalék helyett. Ez azt jelenti, hogy 165 milliárd forinttal nagyobb deficitet tart reálisnak a tervezett 847,7 milliárdnál (pénzforgalmi szemléletben, önkormányzatok nélkül). Azaz a hiány az idén is 1000 milliárd forint fölé szökhet, és ezt is csak a bejelentett 155 milliárdos megszorító csomaggal lehet tartani. Tehát a törvénybe foglalt költségvetés alighanem tényleg kétszeresen torzít. A PM előrejelzése szerint egyébként már januárban rekordösszegű, 230-250 milliárdos deficit várható, bár ezt azzal magyarázzák, hogy mintegy százmilliárd forint összegben egyszeri extrakiadás várható az autópálya-kifizetések, valamint a Gripen vadászrepülőgépek után fizetendő bérleti díj kapcsán.
MOZGÁSTÉR. Pótköltségvetésre mindazonáltal Draskovics szerint nincs szükség. Az államháztartási törvény 2002. nyári módosítása értelmében ugyanis a kormány mozgástere a kiadások 5 százalékának megfelelő túllépésig (fiaskóig) terjed, ami az idén 474 milliárdos “szabadságot” jelent. Bokros Lajos volt pénzügyminiszter viszont a Klubrádiónak úgy nyilatkozott: a pótköltségvetés elkerülhetetlen, mivel a 2003-as költségvetés érdemi elmozdulást nem hozott a 2002-es, hatalmas deficithez képest, így minden feladat, amit tavaly kellett volna elvégezni az egyensúly helyreállítása érdekében, most összetorlódik ennek az évnek a teendőivel. Bokros bírálta tehát, hogy most engedtek az idei, 3,8 százalékos eredeti költségvetési célkitűzésből.