Mint a KSH előzetesen közölte, a GDP 2,7 százalékkal nőtt az első negyedévben, ami hatéves negatív csúcs. Igaz, egy hete László Csaba még a német GDP-t 1,5 százalékponttal meghaladó gyarapodásról beszélt, ehhez képest “javulás” történt. Úgy tűnik, nem mindegyik számszerű pénzügyminiszteri bejelentés értendő szó szerint (szám szerint). Valószínűleg az sem, hogy a tárca 3,5-4,0 százalékra szállította le az idei növekedésre vonatkozó előrejelzését (az eddigi 4,0-ről). Az elemzők mindenesetre 3 százalék körüli bővülést várnak.
Becslések mintegy 8 százalékra teszik a lakossági fogyasztás első negyedéves növekedését. Eközben a beruházások volumene 1,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A Világgazdaság számítása szerint ha a korábbi évek ütemének megfelelően, 4,5 százalékkal nőtt volna a fogyasztás, akkor a GDP mindössze 1 százalék körüli ütemben gyarapodott volna a most közölt 2,7 százalék helyett. Még mindig a választási vonalvezetés utóhatásai érezhetők, bár a fogyasztás bővülésében sincs már olyan sok tartalék. A Figyelő adatai szerint a belföldi felhasználás a GDP-nél jóval nagyobb ütemben, több mint 5,5 százalékkal gyarapodhatott az első három hónapban, mivel az áru- és szolgáltatásexport kevesebb mint 1 százalékra tehető növekedése elmaradt az import 5 százalékos erősödésétől. A növekedés összetevőiről egyelőre hivatalosan annyit közöltek: a szolgáltató ágazatokban a GDP továbbra is emelkedett, az iparban termelt hozzáadott érték alig változott, a mezőgazdaságban és az építőiparban viszont csökkent.
Vannak ugyanakkor halvány jelek, amelyek az elmúlt két évnél egészségesebb folyamatokra, a növekedés szerkezetének javulására utalnak. A Központi Statisztikai Hivatal első negyedévi külkereskedelemre vonatkozó részletes adatai azt mutatják: az 1997-2000. évi harmonikus fellendülésben főszerepet játszó gépek, berendezések kivitelének volumene 8,8 százalékkal nőtt, messze meghaladva a teljes áruexport mennyiségének 0,3 százalékos gyarapodását. Eközben csaknem minden árufőcsoportban csökkentek az exportban elérhető árak a múlt év első hónapjaihoz képest (és ezért most már nem hibáztatható az árfolyam, hiszen februártól a forint rendre gyengébb, mint az egy évvel korábbi azonos hónapban volt). A gépek és berendezések kivitele során az exportőrök 6,2 százalékos árcsökkenést szenvedtek el, de a teljes kivitel árvesztesége is 3,6 százalékra rúgott. (Közben az importárak is jelentősen, 3,4 százalékkal mérséklődtek.) Eszerint az exportáló cégek – különösen a gép- és berendezés szegmensben – a zord, deflációs piaci környezet ellenére is növelni tudták kiszállításaikat. A feldolgozóipar 7 százalékkal tornászta följebb exportjának mennyiségét, és e körben az exportárak szintje nem változott (ezen belül viszont a gép- és az élelmiszerexport árai jelentősen estek, és ez a tendencia áprilisban is folytatódott). Összességében tehát, bár a kivitel alig nőtt, a külpiaci pozíciók biztatók, amit megerősítenek a gyarapodó exportrendelések is.
Kétségkívül kedvező jel az is, hogy a növekedés lelassulása és a beruházások visszaesése ellenére az utóbbiakon belül élénkülni kezdtek – mégpedig 4,4 százalékkal – a feldolgozóipari invesztíciók, ami fordulópont lehet a 2001. évi 1,8 és a tavalyi 9,2 százalékos visszaesés után. A beruházások terén a költségvetés visszahúzódott, a közszférán belül csak az egészségügyi, szociális ágazat beruházásai nőttek. Az üzleti szektor viszont némileg megélénkült, legalábbis a pénzügyi társaságok, a mezőgazdaság, a feldolgozóipar fejlesztései növekedésnek indultak, ám az építőipar és a szálláshely-szolgáltatás beruházásai csökkentek. Óvatosságra int ugyanakkor, hogy az első negyedévi beruházások (az idén 472,4 milliárd forint) mindössze a nyolcadát szokták kitenni a teljes évi teljesítménynek.
Biztató az a hír is hogy, a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) feldolgozóipari cégek körében végzett felmérése szerint májusban második hónapja számottevően emelkedett a beszerzési menedzserindex (lásd a grafikont). Közben az angol, a francia, a német, az olasz indexek estek, ami beárnyékolhatja a magyar kilátásokat is. A hazai cégek javulást tapasztaltak a termelés, a vegyipar kivételével a megrendelések, a beszerzési menynyiség terén, miközben továbbra is a létszám csökkentésére számítanak.
László Csaba cáfolja, hogy pótköltségvetést kellene készíteni a lelassult növekedés miatt. Egyébként sem az adóknál, mint inkább a kiadási oldalon lát kockázatokat a gyógyszertámogatások, a bérkifizetések és a jelzáloghitel-támogatások esetleges túllépése miatt, ezek azonban szerinte kormányzati hatáskörben megoldhatók. Mindenesetre az államháztartás pozíciója májusban javult, és a 408,7 milliárd forint öthavi hiány – az egy hónappal korábbi 48,1 százalék helyett – 49,1 százalékát teszi ki a teljes évre engedélyezett összegnek.