| Kávéosztás az Európai Parlamentben. Kibővített adagok. |
Az Európai Unió Miniszteri Tanácsának épületében sürgölôdô felszolgálók az elsôk között tapasztalták meg, mivel jár a klub tíz taggal való kibôvülése. A maratoni hosszúságú ülésezések közé beiktatott rövid szünetekben 15 helyett már 25 személy szendvicsérôl és kávéjáról kell gondoskodni abban a közel 200 bizottságban, ahol a jelenlegi és leendô tagállamok diplomatái mostantól együtt „múlatják” az idôt.
PRÓBAIDŐ. Balázs Péter, hazánk új uniós nagykövete próbaházasságnak nevezi ezt az egy hónapja kezdôdött és jövô év májusáig tartó furcsa állapotot, amely egyfajta átmenetet jelent a tagjelöltség és a teljes jogú tagság között. „Ránézésre nincs különbség, semmi jele annak, hogy mások lennénk” – osztotta meg a nagyköveti testületben szerzett elsô benyomásait a Figyelôvel a korábbi integrációs államtitkár, aki amúgy elôkelô társaságban, Németország és az Európai Bizottság képviselôje között foglal helyet.
A 15 birtokon belül lévô ország a külsôségekben valóban nem érzékelteti a különbséget a leendô partnerekkel. A tartalmi kérdésekben már nem ennyire egyszerű a helyzet. Bár az újak a szavazati jog kivételével mindenben egyenlôk, így a vitákhoz is bátran hozzászólhatnak, aktív megfigyelôk helyett egyelôre inkább csak csendes szemlélôi az eseményeknek. Ezt a tisztelettudó visszafogottságot a rutinos partnerek nem csak megértik, hanem kifejezetten helyeslik is. A különbözô tanácsi formációk elôtt lévô ügyek jelentôs része ugyanis már meglehetôsen elôrehaladott állapotban van, így a leendô tagországok diplomatáinak nehéz menetközben felvenni a fonalat. „A folyó ügyekben nem igazán vagyunk érintettek. Eddig ritkán került asztalra olyan tervezet, ahol a magyar érdekeket meg kellett szólaltatni” – ismerte el a magyar nagykövet. Balázs Péter a fiatal ügyvédhez hasonlítja a csatlakozó országok diplomatáit, akiknek idôsebb és rutinos kollégáiktól eltérôen elôbb az egész ügyet meg kell ismerniük, mielôtt érdemben hozzászólhatnának a vitához. EU-diplomaták szerint Finnország is csaknem egy éven keresztül „bölcsen” hallgatott és szorgalmasan ismerkedett a szabályokkal.
A „hallgatni arany” szabályára a Tanács fôtitkárságán is felhívták az uniós döntéshozatal rejtelmeivel csak most ismerkedô közép- és kelet-európai diplomaták figyelmét. „Egy nappal az elsô ülés elôtt behívtak minket és értésünkre adták, hogy csak akkor szóljunk hozzá, ha tényleg fáj valami miatt a fejünk” – emlékszik vissza az indulásra egy magyar diplomata. A jövevényeket valójában arról a viselkedési kódexrôl tájékoztatták, amelyet nemrég éppen a bôvítésre való felkészülés jegyében vezettek be a Tanácsban. A „használati utasítás” idôtakarékosságból maximum 2 percet engedélyez a hozzászólásra, eltörli azt a szokást, mely szerint mindenki kifejtheti véleményét egy adott témáról, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy inkább írásban kommunikáljanak. Az újítások része az is, hogy a hallgatás az elnökség által elôterjesztett javaslatokba való beleegyezést jelent. „Hozzá kell szokni ahhoz, hogy nagyon kevés az idô és nincs helye a felesleges beszédnek” – szögezte le egy illetékes a Tanács fôtitkárságáról, aki maga is részt vett az új szabályok kidolgozásában. Az intelmek, úgy látszik, hatottak: Brüsszelben elismeréssel szólnak arról, hogy az új partnerek eddig fegyelmezetten betartották az idôhatárokat.
SZÓKIMONDÁS. Uniós oldalról úgy látják, hogy a csatlakozók képviselôit érezhetôen meglepte az ülések olykor brutálisan szókimondó stílusa. Mint egy tagállami diplomata megjegyezte, egyes tagjelöltek az ENSZ-nél és az EBESZ-nél megszokott, kissé hímezôs-hámozós stílusban ragadták magukhoz a szót. „Az EU-ban más a módi, itt üzletet kötünk” – tette hozzá okulásul egy, a Tanácsban dolgozó tisztviselô.
Uniós diplomaták szerint új kollégáikat a hirtelen rájuk öntött információ és dokumentumtömeg is szemmel láthatóan sokkolta. Ezt maguk az érintettek is elismerik. „Itt naponta annyi téma szerepel a napirenden, mint a felvételi tárgyalásokon összesen” – jelezte a két munka intenzitása közötti különbséget egy, a csatlakozási folyamatot is Brüsszelbôl végigkísérô magyar diplomata. „Eddig sem voltunk idômilliomosok, de most hétvégén olykor 300–400 oldalt is el kell olvasni” – panaszkodott egy másik. A brüsszeli magyar EU-misszió munkatársai nincsenek irigylésre méltó helyzetben, hiszen a képviselet a tervezett 100 fôs létszám körülbelül felével működik pillanatnyilag.
Az idônként sárdagasztásnak tűnô „bizottságosdinak” gyakran már most is komoly tétje van. Diplomaták szerint eddig vagy háromszor kellett készülô uniós jogszabályoknál olyan adaptációkat kérni, amelyek átmeneti idôszakot jelentenek. Erre a tagságig érvényben lévô interim eljárás ad lehetôséget.
ZAVAROK. A tanácsi munka érdekességérôl és hatékonyságáról diplomatáink véleménye eléggé megoszlik. Egyeseket már most magukkal ragadtak az EU döntéshozó gépezetében működô érdekérvényesítô technikák. „Intellektuálisan érdekes játék. Amikor tényleges döntési helyzet van, az egész folyamat pergôvé válik, már-már izgalmas” – vélekedett az egyik kulcsfontosságú testületben helyet foglaló magyar diplomata. De van, aki már az elsô lépések megtételekor ráismert az uniós döntéshozatal körülményességére, ami 25 taggal még inkább szembetűnôvé válik. Balázs Péter szerint az elsô, huszonötös körben tartott nagyköveti üléseken egyértelműen láthatók voltak azok a működési zavarok, amelyek kiküszöbölése az éppen munkája végéhez közeledô Európai Konvent egyik legfontosabb feladata. „Egy órán keresztül 3 ország vitatkozott, a többi 22 meg csak nézte” – mutatott rá az új magyar nagykövet, aki szerint a kör kibôvülése szinte reflektorként világít rá a menedzselési problémákra.
Egy másik EU-intézményben, az Európai Parlamentben is becsöngettek a leendô tagállamok megfigyelôinek. A magyar színekben „induló” 24 parlamenti képviselô már a bizottsági munka sajátosságaival ismerkedik, de – Kelemen András személyében – olyan is akad közöttük, aki már módosító indítványt is benyújtott a közös agrárpolitika reformjáról szóló parlamenti határozathoz. Hozzá hasonlóan a környezetvédelmi bizottság 4 magyar megfigyelô tagja is repülôrajtot vett a csomagolóanyagok újrahasznosításáról szóló irányelv módosításának vitájában. A csatlakozásig hátralevô 1 évben a bizottságok lesznek az újonnan csatlakozók törvényhozóinak legfontosabb érdekérvényesítési terepei. A házszabályok a plenáris üléseken való felszólalásra nem adnak lehetôséget a „várólistás” országok törvényhozóinak.
A 24 képviselô a múlt héten Brüsszelben megalakította a magyar nemzeti küldöttséget, amely ugyan teljesen egyedi az unió talán leginkább nemzetek feletti intézményében, de bebizonyíthatja, hogy az odahaza egymással szüntelenül marakodó magyarok legalább külföldön képesek közös nyelvet találni, pártszínektôl függetlenül.