Lépcsőn hagyott szeretetcsomagok, irodaszerek, néhány csomag A4-es papír, idős emberek nyugdíjából lecsippentett pár ezer forint. Ezek az adományok érkeztek eddig a Rádió C-hez (FM 88,8), mely anyagi természetű gondok miatt április 7-étől ideiglenesen csak zenét sugároz szerkesztett műsorai és az önmaga által vállalt 50 százalékos közszolgálati tartalom helyett. A hír a hallgatókon kívül mást is cselekvésre bírt. A Klub Rádió például gyűjtést kezdeményezett az adó megsegítésére, míg a kormány árverési céllal felajánlotta azon két toll egyikét, amellyel a múlt héten Medgyessy Péter és Kovács László Athénban aláírta az EU-bővítési szerződéseket. Noha Kerényi György, a Rádió C főszerkesztője hálás a segélyekért, az ország vezetőitől komolyabb támogatást várna. Rádiója ugyanis nagymértékben átvállalja az államtól a Budapesten és környékén élő cigány lakosság informálását azzal, hogy napi rendszerességgel közvetít számukra oktatási, szociális témákkal, sporttal, droggal valamint az unióval foglalkozó műsorokat. Ennek ellenére a rádió költségvetésének – amely az elmúlt két évben közel 250 millió forintra rúgott – csupán a 10 százalékát fedezték kormánypénzek.
A Tilos rádió stúdiójában. A műsorvezetők társadalmi munkában dolgoznak.
A működéshez szükséges összeg magasnak tűnik azon nonprofit rádiókhoz képest, amelyekben önkéntesek dolgoznak. Kerényi azonban nem ért egyet az ilyen összehasonlítással. Szerinte lehetne olcsóbb adót csinálni, kevesebb emberrel, közszolgálati műsorok mellőzésével, csak zenét adva, de ők nem a hobbirádiózás műfaját képviselik. A csatornán dolgozó 48 ember munkájáért havonta 6 millió forintot fizetnek ki, ami más budapesti rádiók honoráriumkeretével összehasonlítva egyáltalán nem magas. A rezsi (sugárzási díj, szoftverlízing, archiválás, telefonköltség, portaszolgálat) további 4 millió forintot emészt fel havonta, s ezen sem lehet spórolni, mert e nélkül nincs adás.
Olcsó Jánosok
Példákkal a “filléres” működésre számos non-profit rádió szolgál, így a Tilos (FM 90,3) is. A műsorvezetők társadalmi munkában dolgoznak a reklámot elvből nem sugárzó adón. A hallgatók a műsor folyamatosságáért és a kereskedelmi szempontok figyelmen kívül hagyásáért hálásak. Adóforintjaik 1 százalékából tavaly 5,5 millióval járultak hozzá a működéshez. “A csatorna közönsége szívesen jótékonykodik a Rádió Tilos Maraton nevű direkt adománygyűjtő akciója során. Az egy hétig tartó eseményen, amikor csak az ömlik az éterből, hogyan lehetne készpénzzel segíteni a rádiót, előfordul, hogy 4-5 millió forint érkezik a kasszába” – mondta Nádori Péter, a Tilos Kulturális Alapítvány Kuratóriumának tagja. A működési költségek fedezésére Nádori és csapata emellett folyamatosan pályázik az ORTT-nél, ahonnan havonta pár százezer forintot nyerhetnek el. Az egykor kalózadóként működő Tilos mindezek mellett olyan cégvezetők támogatására támaszkodik, akik amellett, hogy szimpatizálnak a rádió által közvetített értékrenddel, fontosnak érzik a csatorna folyamatos működését.
A FIKSZ Rádió (FM 98,0), noha nem száműzi a reklámokat, kevés hirdetésből származó bevételre tett eddig szert. Ha akad érdeklődő, akkor is általában bartermegállapodással végződik a kapcsolatfelvétel. Mivel őket sem veti fel a pénz, munkatársaik szerelemből, társadalmi munkában rádióznak, míg a technikai tudást igénylő munkakörökre polgári szolgálatosokat alkalmaznak. Havi nem egészen 40 ezer forintos rezsijüket a hallgatók adójának számukra felajánlott 1 százalékából fedezik, – ez legutóbb 298 ezer forintra rúgott -, illetve az ORTT-nél és a Soros Alapítványnál pályáznak kisebb-nagyobb összegekre.
NYOMOR. A non-profit adó – amelynek a Szonda Ipsos kimutatásai szerint a budapesti cigányok 60 százaléka állandó hallgatója – 2001. október 8-i indulása óta nyomorog. A rádióban már többször kikapcsolták a telefont, volt, hogy az áram is veszélybe került, kétszer pedig megesett, hogy több hónapig nem kaptak fizetést az adó alkalmazottai. “Sok helyről halljuk, hogy rosszul készítettük el az üzleti tervet” – mondta Kerényi György. A származását tekintve gádzsó, azaz nem roma vezető előzetes kalkulációi szerint a rádió négy forrásból lett volna működtethető. A mindenkori kormány, alapítványok és követségek, valamint az Európai Unió támogatásából, illetve piaci bevételekből. Kerényi a harmadik évre szerette volna elérni azt, hogy költségvetésük felét piaci bevételek tegyék ki. “A médiatörvény a nem nyereségérdekelt adók számára óránként 3 perc reklám sugárzását engedélyezi. Roma fogyasztókat kínálunk a piacnak. Elfogadásuk nagy lépést jelentene a cigányok emancipációját illetően, de az áttörés nem történt meg. Annak ellenére sem, hogy Magyarország neves távközlési cégei álltak az ügyünk mellé, s a fennállás ideje alatt 25-28 millió forintért hirdettek a rádióban” – mondja Kerényi.
A piaci szereplőkön kívül mélyen a zsebébe nyúlt a rádió legnagyobb támogatója, a Soros György által alapított Nyílt Társadalom Intézet (35 millió forint), a Levis ruházati cég szociális és társadalmi reformokat támogató alapítványa (13 millió forint), továbbá néhány millió forinttal Hollandia, az Egyesült Államok, Kanada, Írország és Svájc nagykövetsége is segítette a működést. Az állam azonban kevéssé állt az ügy mellé. A jelenlegi kormány egy éves működése alatt 9 millióval, míg az előző kabinet utolsó egy évében közel 19 millió forinttal támogatta a csatornát.
A Rádió C maga is tesz lépéseket a források előteremtéséhez. Tavaly áprilisban támogató partit szervezett az Almássy téren, karácsonyra pedig kiadott két lemezt, az egyiket mesékkel, a másikat roma zenével. Mindez nem segített. Az adó a források elégtelensége miatt ez idáig 55 millió forint adósságot halmozott fel. Ebből 30 milliót 2001 nyarán, a több mint 60 milliós beruházás idején szedett össze, amelyet azóta is görget maga előtt. Ehhez az 55 millió forinthoz az idei év fennmaradó 8 hónapjának mintegy 80 milliós kiadása jön még, azt feltételezve, hogy az adó csak egy hónapig kényszerül zenét szolgáltatni, mert az ígért pénzek befolynak. Ez összesen 135 millió forint. Ezzel szemben a rádió mintegy 65 millió forint bevételre számíthat: részben már megítélt támogatásokra, részben igényelt, de még el nem bírált pályázati pénzekre, illetve biztosan prognosztizálható bevételekre. Az év következő 8 hónapjának működésére, illetve az adósság kiegyenlítésére tehát 70 millió forintra lenne szükségük.
KIUTAK. A megoldást az államtól várja Kerényi, aki úgy érzi, költségvetésük eddigi 10 százalékos kormányzati finanszírozása nincs arányban azzal, hogy műsoridejük 50 százalékát közszolgálati adások teszik ki. Szerinte amennyiben a romaügyben érintett négy-öt tárca egyenként legalább 5 millió forinttal támogatná az adót, illetve azok az önkormányzatok is beszállnának, amelyeknél jelentős a roma lakosság, nagymértékben csökkenhetne az adósságállomány. Kerényi már a 30-40 százalékos állami támogatással is kibékülne, erre utaló törekvéseket azonban egyelőre nem nagyon észlelt. Noha Schiffer János főpolgármester-helyettes két hete ígért 3 milliót a főváros nevében, a Romaügyi Államtitkárság által jelzett 6 milliós támogatás január óta nem akar megérkezni. A műsorok felfüggesztése előtt Kerényi levélben tájékoztatta Medgyessy Péter miniszterelnököt, Kiss Péter munkaügyi minisztert, illetve Teleki László romaügyi államtitkárt a világon egyedülálló, 24 órás műsorral jelentkező roma rádió hanyatlásáról, választ azonban egyikőjüktől sem kapott. Ezt követően döntött úgy, hogy az adó április 7-ével leállítja műsorait és kizárólag zenét sugároz. Szabadságolta munkatársait, majd írásban kérte az ORTT-től, hogy két hónap erejéig tekintsenek el a műsorszolgáltatási szerződésben leírtaktól, amíg a rádió vezetése felül nem kerekedik a likviditási gondokon. “Noha az ország 23 non-profit adója közül az ORTT-hez még egyik sem fordult ilyen kéréssel, a testület méltányosságból lehetővé teszi, hogy a kérvényt benyújtó fél május végéig csak zenét sugározzon, időközben pedig módosíthassa vállalásait” – közölte Hild Ágnes, az ORTT pályáztatási osztályának vezetője. A Rádió C ez idő alatt próbál pénzhez jutni és rendezni tartozásait. Kerényi György bízik abban, hogy ez sikerülhet. Amennyiben mégsem, úgy az FM 88,8-on működő frekvenciát 2008 áprilisáig birtokló rádió vezetésének egy gazdaságosabban működő adó tervét kell kidolgoznia.