Hongkong elektronikai szaküzleteiben kis híján hiánycikké váltak az asztali számítógépek, a laptopok és a notebookok. Érthető, hiszen az atípusos tüdőgyulladás-járványtól tartva az emberek lázasan fölvásárolják a különböző komputereket. Gyakran maguk a vállalatok járnak az élen a sietős számítógép-beszerzésben, hiszen mind többször éppen a munkaadók ösztönzik az alkalmazottaikat arra, hogy lehetőség szerint otthonról dolgozzanak. A komputeripar tehát egyelőre hasznot húz a SARS okozta pánikból. Ennek azonban az érintettek aligha mernek örülni. Mára ugyanis bizonyossá vált, hogy a járvány rendkívül súlyos következményekkel fenyegeti Délkelet-Ázsia, azon keresztül pedig akár az egész világ gazdaságát.
Vevőre várva Hongkongban. Recesszió küszöbén.
NEM REPÜLNEK. A legnyilvánvalóbb áldozat a nemzetközi idegenforgalom. A légitársaságok nemzetközi szövetsége (IATA) szerint a SARS – amelynek kórokozóját a CNN például következetesen “légi közlekedési vírusként” emlegeti – nagyobb csapást mérhet a nemzetközi repülésre, mint akár az iraki háború. Az ázsiai légitársaságok az ágazat globális válságával dacolva az elmúlt években rendre jól szerepeltek, hála a kínaiak növekvő utazási kedvének – ennek azonban most vége. A tajvani China Airlines, a Thai Airways, a Singapore Airlines vagy a hongkongi Cathay Pacific járatok sorát kényszerült törölni – miként felfüggesztette több tengerentúli járatát számos nyugati légitársaság, köztük a Malév is -, a japán ANA pedig arról számolt be, hogy a Hongkong-Tokió viszonylatban az utasforgalom mintegy ötödével esett vissza. Pekingtől Sanghajon, Hongkongon és Szingapúron át egészen Hanoiig szigorú ellenőrzést vezettek be a repülőtereken, egyebek mellett mindenkit alaposan kikérdeznek az egészségi állapotáról, és aki a legcsekélyebb jelét is mutatja az esetleges fertőzöttségnek, azt nem engedik gépre szállni. Mi több, immár a kanadai Toronto repülőterén is ugyanerre lehet számítani, miután egy Hongkongból hazatérő idős házaspárnak “köszönhetően” a város a nyugati világ SARS-gócpontjává vált.
A turisták azonban nem csupán a repüléstől riadtak vissza, hanem aki csak teheti, eleve lemond mindenfajta utazási tervéről. A régió szállodáiban ezerszám mondják vissza a foglalásokat. Április elsején a hongkongi Sheraton Kowloon Hotel szobáinak kihasználtsága például mindössze 14 százalékos volt, és a The Wall Street Journal Europe megjegyzése szerint ennyi is csak azért, mert a vendégek többsége nem tudta előrébb tetetni a hazafelé szóló repülőjegyét. Rohamosan csökkennek az üzleti utak: a nyugati anyavállalatok például manapság nem küldik Kínába vagy a térség többi érintett országába azokat a mérnökeiket, akik a komputeripari fejlesztéseket vagy például az új design bevezetését felügyelik. Ha mégis ott jártak, a “veszélyzónából” hazatérő munkatársaknak 10 napos kötelező szabadságot adnak, ők ezalatt be sem tehetik a lábukat a céghez. A WHO utazási figyelmeztetést adott ki, és a legtöbb ország – köztük Magyarország – óva inti polgárait az ázsiai úti célok felkeresésétől. Az Egyesült Államok ezen felül arra is felhívta az utazók figyelmét, hogy például Hongkong vagy Hanoi túlterhelt egészségügyi rendszere már most is rogyadozik, ezért adott esetben kétséges lehet a megfelelő színvonalú ellátás. Washington ingyen hazarepíti a térségben nélkülözhető diplomatáit, illetve a családtagokat.
Ám nem csupán a turistaforgalom visszaesését legközvetlenebbül elszenvedő szállodák vagy az utazási irodák vannak bajban. Legalább annyira joggal keseregnek az éttermek, a különböző szórakozóhelyek, a bevásárló- és a szabadidőközpontok, amelyek ráadásul a külföldiek távolmaradása mellett a belföldi kereslet drámai zuhanását is megélik. A hongkongi étteremtulajdonosok és kereskedők egy része máris arra kérte az ingatlanok bérbeadóit, hogy a válsághelyzetre tekintettel ideiglenesen legalább 50 százalékkal csökkentsék a bérleti díjakat.
Igaz, a Salomon Smith Barney/Citigroup elemzése szerint koránt sincs veszve minden. Ami a magánfogyasztói kiadásokat illeti, az éttermek vagy a mozik talán rosszul járnak, de az egészségügyi szolgáltatók vagy a gyógyszergyártók és -forgalmazók például konjunktúra elé nézhetnek. Megugrik továbbá a kereslet a fertőtlenítőszerek, a légtisztítók vagy a légkondicionálók iránt, s ahogyan az emberek a kockázatos szórakozóhelyek helyett inkább otthon maradnak, úgy fogyhat az eddiginél sokkal több a CD-, video- vagy DVD-lejátszókból.
MÉG KERESKEDNEK. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a Salomon Smith Barney önfeledten ünnepelne. Ellenkezőleg, a bank úgy véli, a SARS akár 1,0 százalékponttal is visszavetheti az idei ázsiai GDP-növekedést. Meglátásuk szerint már csupán az eddigi fejlemények is 1,3 százalékpontnyi visszaesést idéztek elő a 2003-as pénzügyi évben Hongkongban, 0,6 százalékpontnyit Szingapúrban és 0,3 százalékpontnyit Kínában. Csakhogy a járványnak még távolról sincs vége. Ami a külkereskedelmet illeti, a helyzet eszkalálódása esetén a szigorú fertőtlenítő és ellenőrző procedúrák drámaian megnövelhetik a szállítási időket. Ez nagy csapás lenne a tengeri és légi cargovállalatoknak, amelyek azonban még ennél is rosszabbul járhatnak, ha egyes külföldi kormányok netán leállíttatják az importot a térségből. Mindez alighanem még az 1997. évinél is mélyebb válságba taszítaná Délkelet-Ázsiát, aminek a globális következményei szinte beláthatatlanok. Annál is inkább, mert az elmúlt időszakban ez a régió produkálta globálisan a legnagyobb növekedést, és tartotta jobbára lendületben a világgazdaságot. Egyelőre azonban Pokorádi István, a Külügyminisztérium illetékese nem tud olyasfajta kezdeményezésről a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretein belül, amely a délkelet-ázsiai import korlátozását célozná. Ezt véleménye szerint a WTO egyetlen tagországa sem kockáztatja meg, elvégre hivatalosan még csupán gyanú sem merült fel, hogy a betegség tárgyak vagy akár élelmiszerek közvetítésével is terjedne (bár szakértői körökben immár ezzel ellentétes feltételezések is megfogalmazódnak). Sőt a Salomon Smith Barney jelentése is “megnyugtat”: a katasztrófa-szcenárió “fölöttébb valószínűtlen”.
Hazai készültség. A László kórház alkalmas a betegek fogadására.
Kína számára elemzők szerint feltétlenül jó lecke lehet ez a mostani krízis. A veszélyesen sokáig titkolózó Peking iránt nemcsak a turisták, a WHO illetékesei vagy a nyugati politikusok, hanem az üzletemberek is sokkal bizalmatlanabbá váltak. Márpedig a világgazdasághoz immár ezer szállal kötődő ország ezt nem engedheti meg magának. Igaz, Kína a világgazdaságnak is túl fontossá vált ahhoz, hogy hosszas “haragszom rád” időszakra kellene felkészülnie. Magyarországon például semmi jele annak, hogy a kétoldalú kereskedelemben fennakadásokat okozna a járvány. A fölöttébb egyenlőtlen – a múlt évben 2 milliárd 85 millió dollárnyi importtal szemben mindössze 155 millió dollárnyi magyar kivitelt produkáló – forgalom zavartalan. Mégpedig – mint Simon Sándor, a külügyi tárcának a kínai gazdasági relációért felelős illetékese rámutat – többek között azért, mert ebben a viszonylatban szinte kizárólag hosszú távú szerződésekre épülnek az üzleti kapcsolatok, arról nem beszélve, hogy az esetleg kockázatosnak vélt élelmiszerek a behozatal 1 százalékát sem teszik ki. Magyar részről az április 3-a és 6-a között megtartott Pekingi Nemzetközi Vásáron is 8 cég képviseltette magát az élelmiszeripartól a járműalkatrész-gyártásig, sőt, a befektetések reményében jelen volt az ITD Hungary, és az idegenforgalom talpra állásban bízva a Magyar Turizmus Rt. is.
ROSSZ VICC. Nem érződik különösebb pánik a budapesti józsefvárosi piac forgalmán sem, pedig még a morbid humorú helyi kínai kereskedő is a kórral viccelődve riogatja aggódó magyar vevőit: “Te is kapsz, nekem van, adok neked.” A magyar vásárlók, úgy tűnik, nem tartanak attól, hogy az ázsiai szállítmányokkal a fertőzés is bekerülhet az országba.
“Egyelőre a március óta üzemelő AsiaCenter nagykereskedelmi bevásárlóközpont mindennapjaiban sem okoztak változást az atípusos tüdőgyulladás terjedése miatti félelmek” – állítja Koncz Ernő marketingigazgató. Magyarországon nincs ilyen megbetegedés, így az AsiaCenter működése folyamatos. A központ egyébként csak magyar munkaerőt foglalkoztat, akárcsak a bérlői, akik Magyarországon élő kínai és magyar kereskedők. Koncz Ernőnek meggyőződése, hogy a látogatóik nincsenek nagyobb kockázatnak kitéve, mintha bárhol máshol vásárolnának. A járvány ellenére nem is csökkent a vevők száma, sőt, az április 11-én kezdődött Húsvéti Fesztivál rendezvénysorozat jóvoltából még tovább is nőtt. Nincs pánik, amit mi sem mutat jobban, mint hogy az árleszállítással egybekötött fesztiváli hétvégén egyenesen csúcsot döntött a forgalom.