Jan Mulder

Az iraki háború legnagyobb kockázata, hogy az inváziót ellenző, illetve támogató országok szembekerültek egymással - vélekedik Jan Mulder, a PanTel Rt. vezérigazgatója.

Ha valakiben voltak is kétségek, a hétvégi népszavazás végleg eldöntötte: Magyarország 2004-ben az Európai Unió tagja lesz. Elképzelhetőnek tartott más forgatókönyvet?

– El sem tudtam volna képzelni, hogy az emberek a csatlakozás ellen voksoljanak. Úgy gondolom, a szavazás igazi jelentősége abban áll, hogy az európai tagság választása mögött most már nem csupán a politikusok állnak.

– Mit gondol, mennyi idő múlva igazolja majd viszsza az üzleti élet a csatlakozásról szóló döntést?

– A döntés helyessége már a csatlakozást megelőzően igazolódott. A várható belépésbe vetett hit is magyarázza a külföldi tőkének az elmúlt években tapasztalt beáramlását. Az, hogy a jövőben menynyire hamar élvezhetik majd a magyarok az EU-tagság előnyeit, csak rajtuk múlik. Mielőtt 2000-ben idejöttem volna, három évig Írországban éltem. A legszembetűnőbb változásokat ott az adórendszer átalakítása hozta. De sokat számított, hogy biztosították a minőségi infrastruktúrát, a közutakat, az ipari parkokat. Magyarország is rendelkezik a siker alapelemeivel, ezért bizonyos vagyok benne, hogy képes lesz a legsikeresebb új taggá válni.

– A PanTel piacán az EU-csatlakozástól függetlenül napirenden vannak a változások. Lehetségesnek tartja, hogy az Informatikai és Hírközlési Minisztérium a hírközlési törvény átalakításával gyökeresen új helyzetet teremt a távközlésben?

– Őszintén remélem, hogy így lesz. Le kell azonban szögeznünk, hogy egy törvény csak a versenypiac alapjait biztosíthatja. Európában valamennyi korábbi monopolszolgáltató igyekszik ellehetetleníteni az új piaci szereplőket. A szabályozó hatóság és a kormány feladata gondoskodni arról, hogy a törvény beváltsa a reményeket.

– Az amerikai és brit csapatok az utolsó ellenálló csoportok felszámolásával foglalkoznak Irakban. Számít kedvezőtlen gazdasági folyamatokra a háború nyomán?

– Szerintem a kedvezőtlen változások jó része már bekövetkezett, amennyiben a cégek tartózkodóbbak lettek a befektetések terén. A legnagyobb kockázatot azonban abban látom, hogy az inváziót ellenző, illetve támogató országok és nemzetek szembekerültek egymással. Ha tovább él az a gyermeteg viselkedés, hogy az amerikai gyorséttermekben nem szolgálnak fel sültburgonyát, mert azt French fries néven ismerik, vagy hogy a franciák bojkottálják a McDonald’s éttermeket, akkor ennek a világkereskedelem egészére nézve kedvezőtlen hatásai lesznek.

– Milyennek látja a háború utáni üzleti lehetőségeket?

– A sajtóban azt olvasom, a britek aggódnak amiatt, mennyire kis részt kapnának Amerikától az újjáépítési üzletből. Ezért valószínűnek tartom, hogy a többiek legföljebb csak morzsákat csíphetnek majd el.

– Ha már építésről beszélünk, mi a véleménye arról, hogy a már évek óta tervezett új budapesti metróvonal építése még mindig várat magára?

– Amikor a belvárosi forgalmi dugóban tehetetlenül ülök az autómban, nem bánnám, ha rögtön tíz metróvonal és öt híd épülne. Ám mivel az infrastruktúra-építés költségei tekintélyesek, dönteni kell a prioritásokról. A magyar gazdaság számára kulcsfontosságú a budapesti forgalmi zsúfoltság megoldása, jó utakkal és megfelelő tömegközlekedéssel.

– Látszólag az idén bevezetett új szabályok miatt a Forma-1-ben semmi nem alakul papírforma szerint. Átmeneti lesz a korábban a versenyeket uraló istállók és versenyzők “gyengélkedése”?

– Ezek a változások csodálatos módon hatottak ránk, nézőkre. Michael Schumacherről kiderült, hogy a pletykák ellenére mégis csak ember, nem pedig robot, és hibázik is. De meggyőződésem, hogy a minőség mindig megmutatkozik, így egy valóban érdekes szezon előtt állunk.