Naiv művészet – Éneklőnépek

“A világ tele volt képíróasszonyokkal és faragóemberekkel, népballadákkal, dalokkal, teremtés- és halálmítoszokkal és népmesékkel. Vigyázzunk, hogy ki ne haljanak az éneklőnépek, a mítoszalkotó-népek, a képíróasszonyok és faragóemberek, mert az ember hal ki velük. Őrizzük, gyűjtsük, terjesszük műveiket, tanuljunk tőlük, legyen eleven lelkünk eleven része a nép léttől el nem különült művészete, amely önmagát mondja, mint [...]

“A világ tele volt képíróasszonyokkal és faragóemberekkel, népballadákkal, dalokkal, teremtés- és halálmítoszokkal és népmesékkel. Vigyázzunk, hogy ki ne haljanak az éneklőnépek, a mítoszalkotó-népek, a képíróasszonyok és faragóemberek, mert az ember hal ki velük. Őrizzük, gyűjtsük, terjesszük műveiket, tanuljunk tőlük, legyen eleven lelkünk eleven része a nép léttől el nem különült művészete, amely önmagát mondja, mint a természet. S épp ezért bizonyossága a múltnak és a maradandóságnak” – írta Juhász Ferenc, az Új Írás című folyóiratban, 1966-ban. Az általa megfogalmazott szándék vezérelte a Kempinski Galéria irányítóit, amikor a “Rózsa” Naiv Művészeti Galéria vendégkiállításának adtak tért és időt helyiségeikben. A november 5-ig látható tárlaton Gombkötőné Tóth Ilona, Juhászné Albert Rozália, Homonai Pál, Koday László, Kiss Anna, Makai Hedvig, Pataki Ferenc, Kadarkúti Richárd, Raffainé Hajik Katalin és Török János művei láthatók. Alkotásaik ékes példái a naiv művészetnek, ahogy Juhász Ferenc fogalmazott: bizonyosságai a múltnak és a marandóságnak.

Címkék: Hetilap: Plusz