Az új kormány megalakulásának első lépcsője – a parlamenti menetrend szerint is – a hivatali struktúra kialakítása.#KREATIVITÁS. Az erős tárcák egyikéről, a Belügyminisz-térium-ról hónapokon át azt lehetett tudni, hogy az új kormány a kettéválasztását tervezi. Most ez csak a hasonló profilú parlamenti bizottsággal történt meg, maga a minisztérium viszont bővült: a gazdasági tárcától elvont lakáspoli-tikával gazdagodott – igaz, külön kormánybiztos felügyelete alatt. A koalíciós tárgyaló felek kreativitását több újszerű, vagy annak látszó intézmény bizonyítja, bár több esetben egyszerűen egy korábban bevált, vagy EU-konformabbnak tekintett megoldás választásáról van szó. Minden országban van munkaügyi vagy foglalkoztatási minisztérium, amely nálunk, újjászervezve most mindkét nevet megkapja, hátha így hathatósabban tud fellépni a foglalkoztatási ráta emeléséért és a béke megőrzéséért a munka világában.
A hírközlési és informatikai minisztérium valódi újdonság. Felállítása nem meglepetés, a vezetés kijelölése viszont az. Az új tárca kialakítását tudvalevőleg az MSZP kezdeményezte, ehhez koncepciót és jelöltet is csatolt (erről a Figyelő is írt korábban). Meglepő fordulattal azonban az új intézmény az SZDSZ-nél kötött ki már jóval azelőtt, hogy a liberális párt miniszterjelöltet tudott volna megnevezni. Ugyanez mondható el persze a környezetvédelemről és a gazdasági tárcáról is, amelyek esetében heteken át két kimagasló SZDSZ-politikus jelöltségéről hallhattunk, mígnem kiderült, hogy egyik sem kíván miniszterséget vállalni. (Helyettük egy-egy jogász juthat most szóhoz.)
Az ISM átmentése – az ezzel ellentétes korábbi híresztelések ellenére – dicsérendő, kibővített neve viszont nyelvészek céltáblájává válhat.
Az ország legtöbbet preparált minisztériuma címet valószínűleg a gazdasági tárca viheti el. A kormányváltással a Honvéd utca nem csak gazdaságpolitikai iránymutató szerepét vesztette el, hanem a területfejlesztési, turisztikai és lakáspolitikai profilját is. Ha tekintetbe vesszük, hogy a minisztériumtól két és fél évvel ezelőtt csoportosították át a nemzetközi gazdasági kapcsolatok és a kutatás-fejlesztés felügyeletét, egy páratlanul gyors ütemű fogyókúrát látunk végbemenni. Nagyon nehéz lenne megindokolni – az eddigiekben nem is tapasztaltunk ilyen jellegű kísérletet -, hogy mitől logikusabb a megcsonkított gazdasági tárca összevonása a közlekedési minisztériummal, amikor a reálgazdaságért felelősséget vállaló Ipari és Kereskedelmi, majd Gazdasági Minisztérium létrehozása és felértékelődése a Horn- és az Orbán-kormány alatti folyamatos és pozitív trend volt.
Mindezek után kénytelenek vagyunk meglepődni azon, hogy a közlekedési minisztérium megszűnése nyomán szabad prédává vált vízügy – a papírformát követve – a környezetvédelemhez került, nem pedig a honvédelemhez, amikor jól tudjuk, hogy Magyarországon a vízügy alapvetően árvízkérdés, azzal pedig a katonák szoktak megbirkózni hóban-fagyban…
HETEN A NEMZETI KÖZÉPBŐL. Nem utolsósorban sajátos megvilágításba állítja az új kormányt az a körülmény, hogy a négy SZDSZ-es és öt MSZP-tag miniszter mellett MSZP-jelöltként hét olyan szakértő-politikus kapott helyet a kormányban (beleértve magát a miniszterelnököt is), akiknek a szocialista párttal az elmúlt négy évben – legalább is jelöltségüket megelőzően – túl sok kapcsolatuk nem volt. E kör tehát a kampány idején sokat emlegetett “nemzeti közép” megtestesülése, amelynek szerepe igazgatási értelemben a szakszerűség, politikai értelemben a stabilitás megteremtése – kérdés azonban, hogy ezt minden érdekelt csoport így értelmezi-e.
Összességében azt mondhatjuk: talány – és egy ideig valószínűleg az is marad -, hogyan lett a Medgyessy-kormány szerkezete ilyen, amilyen. Furcsaságai viszont nem jelentik azt, hogy nem működhet eredményesen a kormányprogram megvalósítása érdekében. Legfeljebb csak fazonja nem lesz. Egyelőre.