Mi a valódi jelentősége a keddi római NATO-orosz csúcsnak?
– Bush elnök Berlinben kijelentette: vége a hidegháborúnak. A mostani csúcstalálkozó tehát arra a folyamatra teszi fel a koronát, amely a berlini fal leomlásával vette kezdetét és a demokrácia visszaállításával folytatódott a közép-európai államokban. Ez a folymat a nyugati államok és Oroszország között egyre elmélyítette a megértést, így a Róma melletti Pratica di Maréban formálisan is megerősítik a Nyugat és Oroszország közötti együttműködés szabályrendszerét.
– Itália még a hidegháború éveiben is kiemelt viszonyt ápolt Oroszországgal. Mi az oka eme különleges kapcsolatnak a két ország között?
– Olaszország, mindenekelőtt az európai egyensúly fenntartása érdekében, még a kommunista időkben is igyekezett hídszerepet magára vállalni. Fontos volt, hogy a vasfüggöny ellenére is fennmaradjon legalább a párbeszéd csírája. Emellett nagyon komoly kereskedelmi kapcsolataink is voltak és vannak ebben a térségben.
– Ennek az érdekrendszernek a része az is, hogy az olasz politika erőteljesen szorgalmazza a Barcelonától Dél-Franciaországon, Észak-Itálián át Ukrajna felé vezető, s Budapestet érintő úgynevezett V. számú európai közlekedési folyosó kiépítését?
– Az V. számú folyosó végállomása Kiev, de természetesen az útvonalak kiépülése segítené az Oroszországgal fennálló személy- és árucsereforgalmat is. Úgy gondolom, hogy magyar-olasz közös érdek ez a folyosó, amely megnyitja az utat ezen hatalmas országok és piacaik felé.
– A magyarok olaszokról alkotott véleményét az utóbbi időben kissé megtépázták azok az olasz vadászok, akik védett énekesmadarakat mészároltak le és próbáltak meg kicsempészni Magyarországról. Mit tesznek azért, hogy ilyen többé ne forduljon elő?
– A magyar hatóságok mindig is osztották azt az álláspontunkat, hogy nem elszigetelt olasz vadászokról van szó, hanem egy szervezett vadásztatási rendszerről, amelyben természetesen magyarok is érintettek. Ezzel együtt mindent megteszünk annak érdekében, hogy ilyen gátlástalan mészárlásra többé ne kerüljön sor. Felhívásokat tettünk közzé az olasz vadászati szaklapokban, legutóbb pedig én is adtam egy interjút egy ilyen magazinnak, amelyben elmagyaráztam, hogy milyen szabályokra kell fokozottan odafigyelnie az olasz vadászoknak. Emellett szorgalmazzuk, hogy a vadásztatási szerződésbe kerüljön be egy olyan passzus, amelyben a vadász kifejezetten elismeri: megkapta a jogi felkészítést az érvényben lévő szabályokról.
– A magyar választási kampányban sok szó esett a München-Bécs- Budapest-Róma tengelyről is, amelynél a jobboldali konzervativizmus volna a közös nevező. A világsajtó azonban inkább egy London-Madrid-Róma szövetséget emleget, ahol a közösséget az EU pragmatikus és liberális reformja teremti meg. Ön szerint nelyik tengely a valódi?
– A “tengely” kifejezést rossz történelmi emlékei okán nem szívesen használom. Kétségtelen azonban, hogy Európában a hagyományos francia-német barátságon kívül egy sor, alapvetően érdekközösségen alapuló szövetség jött létre. Szerintem napjainban olyan együttműködéseknek van igazi értelmük, amelyek az európai uniós intézményeket erősítik – bármilyen politikai színezetű kormányok között alakuljanak is ki.
– Milyen szavakkal drukkol majd a foci-világbajnokságon az olasz válogatottnak, tekintettel arra, hogy a “Forza Italia!” (Hajrá, Olaszország!) szóösszetétel politikai tartalmat kapott?
– Nem az a fontos, hogy miként drukkolunk, hanem az, hogy végül ki nyer.