Kiszavazták a hatalomból a magyar választók az eddig kormányzó jobbközép pártokat, és a szocialista-liberális koalíciónak szavaztak bizalmat. Miként értékelhető ez a váltás az Európai Unió szemszögéből?
– Ez a választási eredmény mindenekelőtt annak a bizonyítéka, hogy Magyarország jól működő demokrácia. Örömmel láttuk a nagyarányú szavazói részvételt, ami jelentős legitimitást ad a választási eredményeknek és a leendő kormánynak egyaránt. Ugyancsak örvendetes, hogy – amint az már az első fordulóban eldőlt – egyetlen szélsőséges párt sem került be a parlamentbe. Ami pedig az EU-csatlakozás folyamatát illeti, meggyőződésünk, hogy a leendő új kormány azt ugyanolyan elkötelezetten fogja támogatni, mint a távozó.
– A Fidesz vezette kormányzat előszeretettel hangoztatta, hogy a jobboldai kormányok eltökéltebben képviselik országuk érdekeit az EU-val szemben, mint a baloldali vagy liberális kabinetek. Várható ennek megfelelő változás a magyar tárgyalási magatartásban?
– Ennek a feltételezésnek semmi alapja sincs. Az eddigi kormányzat is nagyon konstruktív és kompromisszumkész tárgyalópartner volt, és sosem lépett fel keményebben a kelleténél. Ugyanígy előreláthatólag a leendő szocialista-szabad demokrata koalíció sem lesz sem engedékenyebb, sem harciasabb, mint azt a helyzet megkívánja.
– A 2002-es választási kampány ezzel szemben példátlanul vad és viharos volt. Ön szerint ez a most tapasztalt harci hevület hosszú távon kihat majd a magyar politikai hangulatra?
– Még kevesebb mint fél éve vagyok Magyarországon, ezért nehéz egyértelmű választ adnom erre a kérdésre. A miniszterelnöki poszt várományosa, Medgyessy Péter mindenesetre legutóbbi nyilatkozataiban igen békülékeny hangot ütött meg. Ez azt sejteti, hogy ő előreláthatólag nem folytat majd olyan politikát, amely az ország megosztásához vezet.
– Az új magyar kormányfőt Bush amerikai elnök már meghívta Washingtonba, illetve van egy meghívás a tarsolyában Blair brit miniszterelnöktől is. Brüsszeli szemmel van annak jelentősége, hogy egy EU-tagjelölt ország új vezetőjének első útja a tengerentúlra vagy valamely uniós tagországba vezet?
– Ennek nincs jelentősége. Annál kevésbé, mert máris bizonyosra vehető, hogy Medgyessy Péter igen hamar találkozni fog Romano Prodi-val, az Európai Bizottság elnökével is. Amikor Medgyessy január végén, még az ellenzék kormányfőjelöltjeként, Brüsszelben járt, már akkor elhangzott, hogy győzelme esetén a lehető leghamarabb találkoznia kell az Európai Bizottság vezetőivel. A bizottság egyébiránt számos más olyan ellenzéki politikussal is igen jó kapcsolatokat ápolt, olyanokkal, akik minden bizonnyal tagjai lesznek a leendő kormánynak, így a majdani tárgyalópartnerek nem ismeretlenek Brüsz-
szelben. Természetesen ugyanilyen jó viszonyra törekszünk a most ellenzékbe kerülő pártokkal is, amelyek reményeink szerint Magyarország EU-csatlakozását illetően ugyanolyan konstruktívak lesznek, mint kormányzó erőként voltak.
– Az új magyar parlamentben nem lesz egyetlen szélsőséges párt sem. A hét végén azonban Franciaországban is szavaztak a polgárok, s ott a jelenlegi államfő, Jacques Chirac mellett a szélsőjobboldali Jean-Marie Le Pent juttatták az elnökválasztás második fordulójába. Miként értékeli ezt?
– Az Európai Bizottság budapesti delegációjának fejeként nem tisztem kommentálni egy tagország demokratikus választásán született eredményt. Ezért csupán egy mondatot mondanék: mindannyian pontosan tisztában vagyunk azzal, hogy nagy valószínűség szerint nem az említett jelölt lesz Franciaország következő államfője.