Exportszempontból különösen érdekes területnek számít mostanság Törökország, ahová például a BorsodChem szállít nagy tételeket, s amely helyszín a Magyar Export-Import Bank (Eximbank) egyik fő célországa is. A pénzintézet tavalyi statisztikái szerint az összesen kihelyezett közel 140 milliárd forintnyi hitel és garancia – azaz kötelezettségvállalás – több mint 30 százaléka landolt a Törökországba szállító exportőröknél, éspedig több ottani erőmű-beruházás következtében. Ugyanez az építkezés hozta egyébként a legutóbbi nagyobb ügyletet is a banknak. A General Electric 37 millió dolláros amerikai-magyar közös szállításának 15 százalékát garantálja, az amerikai Eximbank partnereként.
HELYISMERET. “Ezen egzotikus kockázatoknál érdemes az exporthelyszínt és a helyi szabályozást is jól ismerő, nemzetközi hálózattal rendelkező bankot választani” – mondja Tamás Gábor, a HVB Hungary vállalati ügyfelekért felelős ügyvezető igazgatója. Minthogy pedig a HVB rendelkezik a legnagyobb hálózattal Közép- és Kelet-Európában, a bankcsoport képviselőjének tanácsa egyáltalán nem meglepő.
Előnyös lehet továbbá más intézmények testre szabott termékeit is igénybe venni. Ilyen az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kínálta lehetőség, amelynek keretében, Közép- és Kelet-Európába irányuló export esetén – egy okmányos ügylethez kapcsolódóan – a pénzintézet átvállalja a fizetési kockázatot. Hasonlóképpen alkalmas partner a kockázatok fedezésére a Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib) is.
Vevőerősítés Az exportfinanszírozás egyik nagy találmánya, amikor a bank a magyar exportőr külföldi vevőjét hozza a fizetőképes megrendelő pozíciójába, azaz hitele a külhoni partnercéget erősíti. Az Eximbank ebből a célból először orosz bankokkal, később a térségből más intézményekkel, majd Latin-Amerikában kötött vevőhitel-keret megállapodásokat. Ezek a frappáns ötlet ellenére sem működtek kiugró sikerrel, éspedig a tetemes kockázat miatt. Közvetlenül külföldi cégnek nem is nyújtana kölcsönt az Eximbank, a rizikót külföldi partnerbank révén igyekszik mérsékelni. Azaz a hitelkeret ilyen pénzintézethez kerül, s a potenciális vevőt ott értékelik. Legutóbb Jugoszláviában juthatott néhány importőr helyi bankján keresztül az Eximbank kölcsönéhez, de 2001 legnagyobb szerződése is ehhez a konstrukcióhoz kötődik. Iráni bankokkal írt alá 100 millió dolláros hitelkeret-megállapodást, amelyet az idén várhatóan egy 50 millió dolláros szerződés követ. Feleekkora a brazil pénzügyminisztériummal aláírt szerződés, amelynek keretében oktatási eszközöket szállítanak az óceánon túlra.
Ha már a partnereknél tartunk: több mint 20 kereskedelmi bankon keresztül érhető el az Eximbank refinanszírozása mellett kínált hitel. A konstrukcióban a bank kedvező kondíciókkal biztosít forrást, s ebből a pénzintézetek – saját kockázatukra – devizakölcsönt nyújtanak hitelképes vállalkozásoknak. A hitelt nem csupán az exportőr használhatja fel, az szolgálhat vevőhitelként, avagy lehet az exportálandó árualap előállításának forrása. Az Eximbank egyébként hiteleinek kétharmadát bankoknak nyújtotta, ennek jelentős része – néhány nagy ügylet kivételével – e konstrukción keresztül jutott az ügyfelekhez. A folyósításban főleg a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB), az OTP, a Kereskedelmi és Hitelbank (K&H), a CIB és a HVB Hungary vett részt. Az Eximbank saját kockázatú hitelezésén kívül igénybe vehető továbbá a banki garanciavállalás mellett az exportáló cégeknek biztosított exportfinanszírozás és újdonságként az agrár-exim hitel.
Az árfolyamsáv szélesítésének következményeként, a közepes méretű exportőrök gondjainak enyhítésére jelent meg az úgynevezett “kiterjesztett eximhitel”. Az ősszel elindított és az idén márciusig élő konstrukció a közepes méretű cégek számára is a kisvállalkozásoknak nyújtott kedvezményeket ígérte, amire csak tavaly több mint 4 milliárd forint erejéig “haraptak” az ügyfelek. Ez a mérték különösen annak fényében látványos, hogy a kedvezményes kamatozású, úgynevezett eximhitel keretében egy teljes esztendő alatt kölcsönözték ennek éppen a dupláját.
Singlovics Béla, az Eximbank vezérigazgató-helyettese szerint a banknak a 80 milliárd forintos költségvetési garanciából egyetlen forintot sem kellett tavaly igénybe vennie. Az ügyfélkörön az árfolyamsáv szélesítése mindazonáltal nyomot hagyott: az igen szűk mozgásterű középvállalkozások közül néhányan eltűntek az Eximbank látóköréből. Ezek az egyetlen terméket egyetlen nyugat-európai országba szállító társaságok is késedelem nélkül törlesztették azonban a hitelüket. A változás abban áll, hogy újabb kölcsönért már nem jelentkeztek.
A kereskedelmi bankok mára az árfolyamsáv-szélesítés más hatását emelik ki. A megerősödött forint miatt a vállalkozások azt érzékelik, hogy a devizahiteleknél alacsonyabbak a kamatok, mint a forinthiteleknél. Ebben a helyzetben a devizahitelek iránti érdeklődés növekedése figyelhető meg – hangsúlyozzák a CIB-nél. Ezeket nem csak az exportáló vállalkozások igénylik, hanem olyanok is, akik egyszerűen a finanszírozási költségeket szeretnék csökkenteni. Ez utóbbi esetben különösen fontos, hogy az ügyfelek a potenciális kockázatokkal is tisztában legyenek. A CIB ugyan jelentős árfolyam-ingadozásra jelenleg nem számít, átmeneti gyengülés azonban elvileg előfordulhat. A CIB-es tapasztalatok szerint a kis- és középvállalkozások érdeklődése az exporthitelek iránt összességében visszafogottabb, a nagyvállalatoknál viszont évek óta jelentős.
CSÁBÍTÓ FORRÁS. A HVB Hungary 340 milliárd forint körüli hitelállományából, noha az Eximbank partnerei közé tartozik, csak néhány százalékot tesz ki az utóbbi pénzintézet által refinanszírozott rész. Ugyanakkor e forrást több szempontból is előnyösnek tartják. Nem csupán az ügyfelek jutnak a pénzpiacinál kedvezőbb – a londoni bankközi kamatlábhoz (Libor) közeli – kamatokhoz, hanem az ügyleten elérhető banki kamatfelár is magasabb lehet az átlagosnál.
Mit várhat el bankjától az exportőr?TANÁCSADÁS.
Ez a makrogazdasági adatok értelmezésétől és az ügyfelekhez közvetlenül eljuttatott elemzésektől kezdve az infláció és árfolyam-alakulásra vonatkozó prognózisokon át az adott ügyletre vonatkozó teendőkig, az üzleti döntéseket konkrétan segítő tanácsokig terjedhet. A bank többnyire bemutatja az elérhető lehetőségeket – nem csupán az illető pénzintézet nyújtotta hiteleket, hanem az azokhoz kapcsolható konstrukciókat is.
FINANSZÍROZÁS. Választhatnak az ügyfelek forint- vagy devizahitel (euró vagy dollár), változó vagy a fix kamatozás között. Vehetnek igénybe okmányos ügyleteket, forfetírozást. Tanácsot kaphatnak arra nézve például, hogy befektetéseiket jelenleg forintban érdemes-e tartani, vagy éppen itt az ideje az export árualapot termelő beruházásoknak.
KOCKÁZATKEZELÉS. A banki treasury segít az árfolyamkockázatok fedezésében, határidős és opciós ügyleteket ajánl, de akár tanácsot ad abban is, hogy ezen ügyleteket mikor érdemes megkötni.
Tamás Gábor egyébként is nagyon bizakodó az exportfinanszírozás banki előnyeit illetően. A tavalyi forinthitelek 7, a devizahiteleknek pedig 12 százalékát folyósító bank ügyvezetője többek között azt emeli ki, hogy ez az üzletág jelentős szolgáltatási bevételt generál; kiváltképpen az akkreditíves fizetéseken lehet “keresni”. Ezt csak az hátráltatja, hogy a hazai ügyfelek nemzetközi fizetési forgalmában a kockázatokhoz képest ritka az akkreditíves ügylet. Ilyen inkább a FÁK országaiban, Törökországban, Algériában merül fel, ahol viszont a helyi bank kockázata nagy.
Igazi versenyt a bankok a nagy ügyleteknél vívnak. Ez főképp azért érdekes, mert a nagy hiteleknél – nagyjából 10 millió dollár felett – többek együtt szindikálnak egy-egy kölcsönt. Ilyen projektfinanszírozásban valamennyi, exportőröket hitelező bank szívesen részt vesz; nem kivétel ez alól az Eximbank sem. Sőt, a nagy hazai vállalatok finanszírozása az egyik fő célja, ami ráadásul nagyobb összpontosítást igényel, mint a refinanszírozás révén a bankhoz kerülő standard ügyletek tömege. A múlt év végén 470 millió dollárnyi hitelállomány volt “tárgyalási fázisban” a banknál – ezek azok az ügyletek, amelyekről már elindultak az egyeztetések, de azok még egyik felet sem kötelezik. “Ezek ebből a szakaszból a végső fázisig, azaz a kötelező ajánlat megtételéig, nagyjából egy év alatt jutnak el, s tíz ügyletből ha egy-kettő bejön” – jelzi a majdani megvalósulási arányt Singlovics Béla. Érdemes lehet azonban kiemelni két relációt – Romániát és Szerbiát -, ahová 100-100 millió dollárnyi exportügylet lehetősége futott be. Kötelező ajánlat – ez akkor következik be, ha az ügyfél aláírja, és így az Eximbankra is érvényessé válik az ügylet – tavaly év végén 65 millió dollárnyi szerepelt a pénzintézetnél: ennyi a hitelből rá jutó hányad. Ennek java része egyébként iráni ügyletet finanszíroz majd. A bank ezt az üzletágat különösen erősíteni szándékozik: 2002-ben százmillió dollárnyi hitelt tervez kihelyezni a volt Jugoszláviába. Ekkora igényt lát az Eximbank út-, vasút- és közüzemi felújításokra, fejlesztésekre.