Az első forduló után a korábbinál is harsányabban folyik a kampány. A mai megosztottság légkörében milyen esélyét látja a nagy politikai erők közti párbeszédnek?
– Véleményem szerint a közvéleményt formálók legnagyobb része tévedésben él, amikor az ország végletes kettészakadásáról beszél. Erről nincs szó, nem a társadalom szakadt ketté, hanem a politikai struktúra. Látni kell, hogy a nagy részvételi arány ellenére az első fordulóban a több mint 8 millió választójogosult közül csak 4,5 millió voksolt valamelyik nagy pártra. Ráadásul közülük a legtöbben nem gyűlölködnek, az igazi megosztottság véleményem szerint csak mintegy fél-fél millió szavazópolgárra lehet jellemző. Persze a pártoknak érdekük, hogy karakterisztikusan fogalmazzák meg nézeteiket.
– Én inkább arra lettem volna kíváncsi, hogy a választásokat követően Ön szerint milyen párbeszéd alakulhat ki kormány és ellenzéke közt a csatlakozás és a nagy reformok szempontjából szükséges döntéseknél.
– A nyertes politikai erő mindig autoritással rendelkezik a parlamentben. Igaz, Magyarországon sajátságos helyzet alakult ki, mert a rendszerváltás után túl szélesre szabták a kétharmados törvények körét. A szocializmustól való félelem miatt kialakult helyzet ma már inkább akadályozza bizonyos kérdések megoldását, így sok múlik azon, hogy a leendő kormányzó erő miként tudja majd kezelni ezt a kérdést. Nagy probléma, hogy nálunk nem csak az elmúlt 40 évben, hanem az elmúlt 70-80 évben is túlzottan összekapcsolódott a politikai és az emberi kapcsolatrendszer, viszonyrendszer. Nagy-Britanniában például sokkal durvább átkokat, trágárságokat vágnak egymás fejéhez a képviselők a parlamentben, ám az ülés után együtt mennek golfozni, vagy sörözni.
– Azt hiszem ettől még távol állunk, hiszen legutóbb a miniszterelnök azt mondta, ha nyer az MSZP, akkor vele a nagytőke és a pénztőke alakít kormányt, akikre nem szabad rábízni az ország irányítását. Ezt az üzleti szférában sokan joggal érezték sértőnek.
– A választási kampány hevében sok kijelentés elhangzik, de valójában a Fideszt nehéz lenne tőke-ellenességgel vádolni. Véleményem szerint a miniszterelnök arra akart utalni, hogy az MSZP győzelme bizonyos nagytőkés csoportok érdekérvényesítését segítené elő.
– Nem arról van-e szó, hogy Orbán Viktor a MIÉP szavazóinak tett gesztust?
– A választási vereség után a MIÉP már nem parlamenti tényező, nem érdemes ezzel riogatni az embereket. A MIÉP-szavazók, mivel ideológiai elkötelezettségük okán a Fideszt a kisebbik rossznak tekintik, így bármiféle számukra kedves kijelentés nélkül is a polgári erők mellé állnak.
– Mi a véleménye az első fordulót követő heves tőzsdei reagálásról?
– Nekem is van pár részvényem, igaz én több évre vettem ezeket. Azt gondolom, inkább a hosszú távú folyamatokra kell figyelni a tőzsdén. Sajnos azonban a magyar börze gazdaságról adott jelzései közel sem olyan fontosak, mint például Amerikában vagy Németországban, mert idehaza nincs komoly gazdasági szerepe az értékpapírpiacnak. Újra is kellene gondolni a pesti parkett szerepét, hisz ez nem tőkepiaci tényezőként, hanem privatizációs technikaként jött létre.
– Sokan már-már bukást emlegettek a közvélemény-kutatók első fordulót rosszul jósoló eredményei kapcsán. Mer Ön ezek után tippelni a második forduló eredményére?
– Nekünk kötelességünk, hogy amit tudunk azt elmondjuk: ha egy orvosnak nem sikerül egy műtétje, gondolkoznia kell azon, mit rontott el, de nem érdemes visszavonulnia. Véleményem szerint két szcenáriót lehet felállítani. Az egyik szerint ugyanolyan sokan, ugyanolyan struktúrában vesznek majd részt, mint az első fordulóban. Ekkor az MSZP és az SZDSZ 200-220 mandátummal biztos többséget szerez. Én azonban a második forgatókönyvet tartom valószínűbbnek, e szerint a kormánnyal szemben tiltakozók nem mennek el olyan számban, mint legutóbb. Ekkor nagyon szoros küzdelemre kell felkészülni, így pedig nem lehet megjósolni, ki szerez szavazattöbbséget.