MBA diploma – Kulcs a főnöki irodához

Nyugat-Európában akart elhelyezkedni egy Magyarországon végzett közgazdász, ám pécsi diplomáját nem vették komolyan a külföldi vállalatok. Ezért úgy döntött, hogy tanulmányait megfejeli egy MBA kurzussal, és eme végzettség birtokában már tényleg sikerült menedzseri pozícióba jutnia egy német nagyvállalatnál.

A nemzetközi üzleti diploma sok magyar cégnél is egyre fontosabb. A Molnál például közel 150 dolgozó rendelkezik MBA-vel, jellemzően főmunkatársi, szakértői, középvezetői, menedzseri beosztásban, többen pedig jelenleg végzik a kurzust a vállalat támogatásával. “Az MBA képzésen megszerzett magas szintű üzleti, menedzsment ismeretek az üzleti világban, így cégünknél is szükségesek, bizonyos munkakörökben egyenesen nélkülözhetetlenek. A résztvevők olyan nemzetközileg is elfogadott elméleti és gyakorlati ismeretekhez, vezetői készségekhez jutnak, amelyek más formában nehezen sajátíthatóak el” – fogalmazott Bacsur György, a Mol sajtófelelőse.

Jellemzően nagyvállalatok értékelik az MBA diplomát, és támogatják anyagilag is alkalmazottaik részvételét a programban. Nem akárkiét persze: általában már több éve a cégnél dolgozó, jó teljesítményt nyújtó vezető beosztásúaknak vagy ilyen posztra esélyeseknek ajánlják fel ezt a lehetőséget.

NEM TÁLTOSKÉPZŐ. A Raiffeisen Bank évente négy főt küld el MBA képzésre. Többen külföldön végzik a programot, a banknak hagyományos kapcsolatai vannak a walesi Bangor egyetemmel. “Az MBA nem táltosképző. A több ezer angol fontos tandíjat nem költjük akárkire, előtte a munkatársnak bizonyítania kell, hogy a cég számára megtérül majd a befektetés. Olyan középvezetőknek ajánljuk fel a részvételt, akik már 4-6 éve nálunk dolgoznak, és akiket ilyen módon is ösztönözni, jutalmazni, illetve idekötni akarunk” – magyarázza Rigó Imre humán erőforrás igazgató. Szerinte az MBA haszna nem a lexikális tudás, sokkal inkább az új szemlélet, az ötletek továbbgondolása, valamint az, hogy a vezető aktívabb és lelkesebb lesz a kurzus után.

A Pepsi magyarországi leányvállalatánál, a Fővárosi Ásványvíz- és Üdítőipari Rt.-nél eddig összesen tíz vezető beosztásban dolgozó munkatárs vett részt, illetve tanul jelenleg is valamelyik hazai MBA kurzuson. A képzést a Pepsi csak többéves munkaviszony után támogatja; tanulmányi szerződésben rögzítik a költségtérítés mértékét és a plusz szabadnapok számát, illetve azt, hogy a képzést követően a dolgozó további hány évet köteles a vállalatnál dolgozni. Ha kívülről töltenek be felsővezetői munkakört, az MBA diploma – bár nem feltétel – egyértelmű előnyt jelent. “Az MBA képzési program egyik legfőbb értéke, hogy a gyakorlatban megszerzett tapasztalatokat egységes rendszerbe foglalja, amelyek később tudatosan, ezért hatékonyabban vethetők be ismét a gyakorlatba. Egy adott terület szakemberei rálátást nyernek a vállalat más funkcióinak működésére, azok kapcsolódási pontjaira és az addig rejtett részletekre” – véli Barta Zsolt kommunikációs vezető.

Sok vállalatnál az MBA és az egyéb tanulmányok támogatása, illetve a belső képzések egymás mellett léteznek, s minden esetben egyénileg döntik el, mi a leghasznosabb egy munkatársnak. Ilyen állásponton van a GE Hungary is. “Az MBA gyakorlatorientált üzleti ismereteket nyújt, amire a napi munkában is szükség van. Vezető munkatársaink jelentős számban rendelkeznek ilyen diplomával. Az MBA mellett azonban a cégünk képzésein is megszerezhetők a szükséges készségek, például a kétéves belső vezetőképző akadémián” – teszi hozzá a Szabó Eszter, a GE Hungary Rt. kommunikációs igazgatója. A cég anyagilag is támogatja dolgozói MBA képzését, ha a program elvégzése fontos az egyén előmeneteléhez és a vállalat hoszszú távú terveivel is egybecseng. A programra eleve jó teljesítményt nyújtó vezetőket küldenek el, jellemzően mérnököket, illetve főiskolát végzett közgazdászokat.

ÚJ KULTÚRA KOVÁSZAI. Van olyan hazai vállalat is, amely igazi áttörést vár ettől a képzéstől. A Magyar Villamos Művek például tudatosan vágott bele a munkatársak MBA programjának támogatásába. Az állami tulajdonú vállalat ezzel is készül az energiapiac liberalizációjára, s azt várja, hogy az új szemlélettel felvértezett kollégákat a cég kulcspozícióiban elhelyezve növelheti versenyképességét. A lökést egy korábbi példa adta. Egyik munkatársuk tíz évvel ezelőtt Írországban szerzett MBA diplomát, s hazatérve privatizációs osztályvezető lett. E beosztásában új vezetési gyakorlatot és munkamódszert honosított meg, ami természetesen nem ment konfliktusok nélkül. Ám a példa olyan sikeresnek bizonyult, hogy a vállalat több kollégát is MBA képzésre küldött. “Reméljük, a végzettek egy új kultúra gerjesztői lesznek, és hozzásegítenek, hogy állami vállalatból gyors reagálású, vevőközpontú piaci céggé váljunk” – mondja Kőrösy Attila, az oktatási osztály munkatársa. Jelenleg négyen tanulnak magyarországi MBA kurzuson (az eredeti terv szerint egy 15 fős “ágazati csoportot” hoztak volna létre a Budapesti Vezetőképző Központnál, amelyen az MVM és a Paksi Erőmű munkatársai vettek volna részt).

Következetes és sikeres vállalati álláspont lehet azonban az is, hogy az MBA diplomát nem támogatják, inkább belső képzéseket nyújtanak az alkalmazottaknak. Így a Procter & Gamble-nél az MBA diploma nem jelent előnyt.

Az óriáscég elsősorban a saját kiválasztási és képzési rendszerében bízik, és szinte csak frissen végzetteket ültet a legalsó menedzseri pozíciókba, innen aztán “belülről építkezik” előléptetésekkel. “Mi csak kezdő szintre veszünk fel embereket – mondja Pogány Éda kommunikációs igazgató -, az MBA diplomások általában túlképzettek és a fizetési igényük is magasabb annál, mint amit mi kezdőknek ajánlunk. Természetesen MBA-vel vagy PhD-vel is be lehet kerülni hozzánk, de akkor is ezt az utat kell végigjárni. Kezdő szinten előfordulhat, hogy egy fiatalabb, MBA diplomával nem rendelkező kolléga lesz az új munkatárs főnöke, és ezt nem mindenkinek könnyű elfogadni.” A cég dolgozóit folyamatosan értékelik, teljesítményük alapján léptetik elő, és komoly belső képzéseken vesznek részt.

Kevésbé szigorú álláspontot képvisel a Coca-Cola, bár ott is a saját kiválasztási, előléptetési és képzési rendszert preferálják. “Elsősorban a jelentkező egyéni képességei és tapasztalatai fontosak. Bizonyos pozíciókban elvárunk egyetemi végzettséget, de ez éppúgy lehet MBA, mint jogász vagy bölcsész diploma” – foglalja össze a vállalati hozzáállást Kallós András közkapcsolati és kommunikációs igazgató. “Az MBA-nek nálunk nincs kitüntetett szerepe a felsőoktatáson belül, bár a hosszú távú stratégiánkban akár nagyobb hangsúlyt is kaphat” – teszi hozzá.

TÚLZÁS NÉLKÜL. Az Audi Hungáriánál előnynek tekintik az MBA diplomát, mindazonáltal nem túlozzák el a fontosságát. A vállalatnál jelenleg senkinek nincs MBA-je, de öt munkatársat támogatnak a kurzus elvégzésében. “Közvetlen előléptetést nem ígértünk a továbbtanulóknak, de potenciális vezetőknek tekintjük őket. A vállalat magyar munkatársainak nemzetközi karrierje szempontjából azonban nem feltétel az MBA diploma, hiszen átfogó on-the-job (munka közbeni) képzést kapnak a vállalatnál. Több magyar kollégát küldünk ki a konszern vállalataihoz olyan távoli országokba is, mint az Egyesült Államok vagy Kína” – mondja Czechmeister Mónika pr-munkatárs.

A fejvadász szkeptikusan nyilatkozik az MBA-vel kapcsolatban. “A praxisomban még nem fordult elő, hogy az MBA diploma követelmény lett volna egy vezetői állás betöltésénél. A vállalatoknak fontos, hogy a jelentkezőnek legyen közgazdasági végzettsége és vezetői gyakorlata, de az MBA-vel rendelkezők nem helyezkednek el könnyebben, vagy magasabb fizetésért, mint a többiek” – mondja Bereczky Katalin, a H. Neumann International Vezetői Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója. Mint mondja, sokan a maguk szakállára és költségére végzik az MBA-t, mert tudják, hogy karrierjükhöz még bizonyos ismeretekre és készségekre szükségük lenne; ezt a tudást későbbi munkájuk során kamatoztathatják. Nem tapasztalta viszont, hogy a végzettek irreálisan magas fizetési igényt támasztanának, éppen ellenkezőleg, az MBA diplomások igen reálisan gondolkoznak. Bereczky Katalin szerint egy külföldi MBA jobban hangzik a magyarnál, mivel akkor legalább biztos, hogy beszél angolul a jelentkező. Azoknak ajánlja a program elvégzését, akik műszaki végzettségük mellé közgazdasági ismereteket is szeretnének elsajátítani, illetve akik közgazdászként végeztek ugyan, de 8-10 évvel ezelőtt.

KÉRDÉSES MEGTÉRÜLÉS. Vállalati támogatás nélkül kockázatos, hogyan lesz a jelentkezőnek elegendő pénze, s főleg ideje a kurzusra. Fokozottan igaz ez, ha valaki nem Magyarországon akarja elvégezni a programot.

Annak idején saját szakállára vágott bele egy kétéves MBA programba Rózsa Tamás, aki ma a Roland Berger tanácsadója. Vegyész diplomája mellé üzleti végzettséget is akart szerezni, méghozzá Amerikában. A tanultakkal nagyon elégedett, s napi tanácsadói munkájában is felhasználja a szakdolgozatához kifejlesztett vállalatértékelési metodológiát. “A diplomaosztón Soros Györggyel is kezet foghattam, bár inkább pénzt adott volna…” – jegyzi meg mosolyogva. Hosszas keresgélés után végül Demján Sándortól kapott ösztöndíjat clevelandi tanulmányaihoz, e nélkül azonban igencsak kérdéses lenne a képzés megtérülése, hiszen csupán a tandíj 10 ezer dollár volt félévenként, s ehhez járult még a kétéves munkakiesés. “Munkát vállalni nem lehetett a képzés mellett, hiszen a tanulás heti 60-70 órát is igénybevett, de így legalább nem volt olyan éles a váltás, amikor utána dolgozni kezdtem” – mesél a tapasztalatairól Rózsa. Bár a diploma után Amerikában is kapott állást, ő a hazatérés mellett döntött. “Már másnap felhívtam a három legnagyobb hazai stratégiai tanácsadó céget, és természetes volt, hogy behívnak interjúra. Végül a Roland Bergerhez kerültem be. A tudás mellett az elsajátított szemléletnek is sok hasznát veszem. Magyarországon még ma sem tudják, hol van az a pont, ahol már nem érdemes tovább számolgatni egy új projekt megtérülését, hanem dönteni kell.”

Rózsa Tamás tapasztalatai is megerősítik, hogy az MBA-t különösen a tanácsadó cégek értékelik. A Boston Consulting Group (BCG) nemcsak előnyben részesíti e diplomát, de még válogat is köztük: gyakorlatilag csak a néhány legjobb amerikai és európai intézményt preferálja. Akinek ezekből az iskolákból van diplomája, és sikeresen veszi a felvételi akadályokat, azt rögtön a második tanácsadói szintre, azaz consultant-nek veszik fel, ahová egyébként csak belső előléptetéssel lehet eljutni. A BCG budapesti irodájában a dolgozók közel fele rendelkezik kiemelt MBA-vel. “A legígéretesebb munkatársakat a franciaországi INSEAD-ra küldjük. Az egyéves kurzus alatt az összes felmerülő költséget a cég állja, ennek fejében viszont a kollégának a végzés után legalább két évig nálunk kell dolgoznia. Egy ilyen képzés jelentős beruházást jelent a pénzben és munkakiesésben megjelenő költségek miatt” – húzza alá Kelen Bálint tanácsadó, toborzási koordinátor. A cégnél azonban hisznek a megtérülésben, mondván: a tanulmányokkal felvértezett és már kellő tapasztalattal rendelkező tanácsadók világszínvonalú munkát tudnak nyújtani a hazai ügyfeleknek.

SAJÁT SZAKÁLLÁRA. A vállalati példák alapján könnyen arra lehet következtetni, hogy MBA diplomát csak nagyvállalatok menedzsereinek érdemes szerezniük, holott a tanultakat más területen dolgozók is hasznosíthatják. Jogászdiploma birtokában saját szakállára vágott bele egy MBA kurzusba Radványi Ildikó, a Radványi és Társai Ügyvédi Iroda vezetője. Sok olyan amerikai befektető ügyfelük volt, akik a magyar energiaiparba kívántak beszállni. “Ezek az üzletemberek olyan megtérülési rátákat, üzleti és szerződési rendszereket alkalmaztak, ami Magyarországon akkor még ismeretlen volt” – magyarázza az ügyvéd, mi adott neki ösztönzést a továbbtanulásra. A megfelelő intézményt igen tudatosan választotta ki: felmérte, milyen tudásra lenne szüksége, és ezt összehasonlította az MBA-t nyújtó intézmények és egyéb egyetemi továbbképzések, pénzügyi tanfolyamok tantárgyaival. Ha a tárgyak neve nem sokat mondott a számára, akkor nem habozott az iskolák diákjaival is kapcsolatba lépni és megtudakolni, mit tanítanak az adott intézményben. Végül egy angolszász MBA mellett döntött, amit a munka melletti tanulás nehézségei ellenére sem bánt meg. Jogászként különösen hasznosnak találta a cégfejlesztési, stratégiai és marketingismereteket. Ügyfeleinél remekül tudja hasznosítani a tanultakat, például gyárépítésnél, vagy csőd közeli helyzetben levő vállalatok átszervezésénél. Mint mondja, az MBA olyan összetett üzleti szemléletet adott, ami a magyar gondolkodásból nagyrészt még hiányzik, így mindenképpen megérte a befektetést.