Magyarország számára az lehet a kitörési pont, ha a magas szellemi hozzáadott értéket tartalmazó termelésre összpontosít; a Pannonplast és a Karsai Holding jövőképének is ezt kell a középpontba állítania – véli Karsai Béla, a műanyagfeldolgozás területén működő Karsai Holding elnök-vezérigazgatója. A cégvezető közös jövőről beszél, holott saját csoportja pillanatnyilag csupán 10,06 százalékos részesedéssel rendelkezik a Pannonplast Rt.-ben (Figyelő, 2001/49. szám).
Karsai részesedését tavaly ősszel, a tőzsdén vásárolta, saját elmondása szerint 2200 és 3200 forint közötti árfolyamon.
A bevásárlás egyelőre nem tűnik jó üzletnek, hiszen a tőzsde fénykorában 10 ezer forint körüli áron is forgó papír árfolyama ma 2000-2200 forint körül mozog. A részesedésszerzés mégsem volt megfontolatlan, hiszen a Pannonplast a pesti parketten ma már azon kivételszámba menő vállalatok közé tartozik, amelyek klasszikus tőzsdei cégként, szórt tulajdonosi struktúrával működnek. Ez tág teret kínál arra, hogy a menedzsment megvalósítsa stratégiai elképzeléseit, hátulütője viszont – legalábbis a Pannonplast vezetése számára -, hogy egy szerényebb részvénycsomaggal is komoly befolyást lehet szerezni a társaságban. (Ezt azonban korlátozza, hogy az alapszabály szerint legfeljebb 12 százalékkal szavazhat egy részvényes.)
A FŐ VITAPONT. Tulajdonszerzése óta Karsai Béla rendkívüli közgyűlést nem szorgalmazott, de az április végi rendes közgyűlésen igencsak forró hangulat alakulhat ki, a két fél ugyanis eltérően közelít a stratégiai kérdésekhez. Vita bontakozott ki a körül is, hogy a recesszióhoz kapcsolódó reorganizáció keretében a Pannonplast elhatározta egy kisebb leánycége, a Dexter Rt. átszervezését, leépítését. Az anyacégnek és más műanyaggyártóknak is fröccsöntő szerszámokat előállító debreceni társasággal kapcsolatos tervekkel azonban Karsai nem ért egyet. A termelést a Pannonplast részben áttelepítené budapesti hasonló profilú gyárába, míg Karsai más megoldást tartana ideálisnak.
A vita lényege, hogy ő a műanyag-feldolgozás szempontjából stratégiai jelentőségűnek tekinti a szerszámgyártást. Úgy véli: a gépek Budapestre telepítésével együtt nem biztos, hogy elköltöztethető az a 36 ember, aki ma a Dexter Rt.-nél dolgozik, s akiknek felhalmozott, a magasabb szintű beszállítói pozíció eléréséhez nélkülözhetetlen szaktudása elveszne. Karsai Béla a Pannonplast szervezeti működését kritizálva még hozzáfűzi: a társaságnál a szerszámgyártást nem fejlesztik, az nem kapcsolódik szervesen a cégcsoport működésébe, amit az is bizonyít, hogy a Dexter tekintélyes hányadban nyugati exportra dolgozott, felszámolásának is egyik indoka a nyugat-európai kereslet visszaesése.
VEGYÉK, VIGYÉK. Fehér Erzsébet szerint ezek a kijelentések nem helytállóak. A Pannonplast elnök-vezérigazgatója hangsúlyozza, hogy a leányvállalataik közötti szinergikus hatásokat maximálisan kihasználják, aminek formája nemcsak a közös beszerzés, hanem a fejlesztés és a szerszámgépgyártás igényeinek csoporton belüli kielégítése. A Dexter csak fölös kapacitásainak erejéig termelt nyugati exportra, most csak ezt az egy üzletágat építik le, az egymilliárdos termelésből 750 millió forint továbbra is megmarad. Természetesen, kérésének megfelelően, adnak egy ajánlatot a Karsai Holdingnak, hogy ha érdekli, megvásárolhassa a Dexter azon eszközeit, amelyekre a Pannonplast-csoportnak már nincs szüksége.
Orosz beruházásA Pannonplast Rt. hétfőn bejelentette, hogy a csoporthoz tartozó Polifoam Kft. 100 százalékos tulajdonú leányvállalataként termelő vállalatot alakít Oroszországban. A Trocellen Rus néven működő leányvállalat Moszkva közelében 4 ezer négyzetméteres üzemcsarnokban évi ezer tonnás kapacitással 2003 első felében kezdi meg a Polifoam Kft. teljes termékválasztékának gyártását.
Réthy Róbert, a CA IB elemzője szerint az 1,2 milliárdos beruházás stratégiailag mindenképpen kedvezően értékelendő fejlemény, igaz, 2003-ban még várhatóan nem fog pozitívan hozzájárulni a Pannonplast eredményéhez. A zöldmezős beruházás jó alapot teremt a későbbi terjeszkedéshez a gyorsan növekvő orosz piacon.
Miközben Karsai Béla folyamatosan a két cég közötti leendő együttműködésről beszél – ennek formája szerinte szindikátusi szerződés, fordított akvizíció, de akár fúzió is lehet -, a Pannonplastnál érezhetően konkurens cégként kezelik a Karsai Holdingot, ki nem mondva, hogy annak részvétele az igazgatóságban esetleg veszélyeztetheti a többi befektető érdekeit. A Pannonplast tavalyi számai egyébként sokszorosan meghaladják a gyorsan növekvő Karsai Holding megfelelő adatait; figyelemre méltó, hogy a cég 7,6 milliárd forintos saját tőkéje kevesebb mint fele a Pannonplasténak.
A Pannonplast kimutatásai szerint a cég termékeinek 5-7 százaléka van jelenleg versenyhelyzetben a Karsai Holding termékeivel – elsősorban a csomagolóipari anyagok -, míg fordítva ez az arány eléri a 20 százalékot. Mivel a holding fejlesztései szintén az információtechnológiai és szórakoztató elektronikai üzletágat célozták meg, a két cég termékeivel ugyan kevéssé válhat közvetlen konkurensé a jövőben, a beszállítói pozíciókért vívott küzdelemben azonban egyre inkább ez a helyzet.
VÁRAKOZÓ ÁLLÁSPONTON. Éppen ezért korántsem mindegy, miként fogadják a részvényesek Karsai Béla javaslatait az áprilisi közgyűlésen, ahol az alapszabály értelmében a jelenlévők maximum 12 százalékos pakettel szavazhatnak. Támogatják-e majd a két cég együttműködését sürgető felszólalást? Írásbeli javaslat ugyanis erről a kérdésről eddig nem érkezett a Pannonplasthoz. A Karsai Holding hivatalosan eddig “csupán” az alapszabály 19., 20. és 31. pontjával kapcsolatban tett írásbeli javaslatokat. Mint Karsai Béla elmondta, ezek a vezérigazgatói és elnöki pozíció szétválasztását, az igazgatóság jogkörének pontosabb szabályozását, valamint a közgyűlés ellenőrző szerepének növelését célozzák. Amennyiben javaslatait elveti a közgyűlés, a befektető kész várni egy évet, ha ugyanis a jelenlegi vezetésnek sikerül újra növelnie az eredményt, a Karsai Holding részvénypakettje is felértékelődhet.