Európai távközlés – Kiábrándulások kora

Európában a befektetők sorozatban kapják a híreket a távközlési szolgáltatók óriási veszteségeiről.

Súlyosabb már nem is nagyon lehetne az európai szolgáltatók adóssághelyzete: a cégek 285 milliárd dollárral tartoznak hitelezőiknek. Három év alatt az adósság a sokszorosára nőtt. Kezdődött az egész 1999-ben, amikor a társaságok milliárdokat fizettek részint más cégek, részint harmadik generációs (3G) mobilszolgáltatási koncessziók megszerzéséért. Bár az aukciókon az árak szédítő magasságokba emelkedtek, a legtöbb vállalat úgy érezte, muszáj részt vennie a versenyben, mert máskülönben a jövőjét kockáztatja. 2001 közepéig a társaságok 13 országban összesen 113 milliárd dollárt adtak ki 3G-engedélyekre, ebből csak Németországban és Nagy-Britanniában 80 milliárdot.

KOCKÁZATOK. Az Enron-csőd ráirányította a figyelmet a számviteli ügyekre és a mérlegen kívüli kötelezettségekből fakadó pénzügyi kockázatokra. A France Télécom adóssága az idén 5 milliárd dollárral nőhet, ha a vállalat rákényszerül arra, hogy egy opciós szerződés értelmében kivásárolja a küszködő német MobilCom szolgáltatót. A tőzsdék továbbra is nyomottak, ami nehézzé teszi az adósságcsökkentés egyébként legolcsóbb módozatát, a részvénykibocsátást. A Deutsche Telekom például 8,8 milliárd dolláros bevételt remélt T-Online International mobilszolgáltató leányvállalatának első nyilvános kibocsátásából, de az akciót egyelőre jegeli, miként az a kísérlete is sikertelennek bizonyult, hogy 4,8 milliárd dollárért eladja kábeltévés érdekeltségeit. Emiatt 2002-ben valószínűleg nem tudja teljesíteni adósságcsökkentési célkitűzését, ami viszont azt vonhatja maga után, hogy a hitelminősítők rontanak a besorolásán. Egy ilyen fejlemény pedig 88 millió dollárral növelheti a társaság éves kamatterhét.

Rövid távon tehát a perspektívák meglehetősen borúsak. A British Telecomnak a vagyoneladások és az érdekeltségleválasztások kombinációjával sikerül felére mérsékelnie adósságát még azelőtt, hogy a piac bezárult volna. A Telecom Italia szintén vagyoneladás útján kívánja 3,5 milliárd dollárral csökkenteni tartozásait. Viszont a France Télécom és a Deutsche Telekom már kimerítette a könnyű lehetőségeket. Néhány érdekeltséget még eladnak ugyan, de döntően arra várnak, hogy a tőzsdéken újra megfelelő étvágy mutatkozzék a részvénykibocsátások iránt. A két társaság árfolyama jelenleg egyaránt több mint 80 százalékkal marad el a két évvel ezelőtti csúcstól. A befektetők ugyanis attól tartanak, hogy az adósságtörlesztés túl sok készpénzt visz el.

Milyen más módon könnyíthetnek a szolgáltatók az adósságterheken? Nos, a Deutsche Telekom például március 19-én bejelentette, hogy a 2001-es osztalék 40 százalékkal kisebb lesz az egy évvel korábbinál, majd másnap azt is közölte, hogy 10 százalékkal visszafogja kiadási terveit. Más vállalatok valószínűleg hasonlóan fognak eljárni. A France Télécom 880 millió dollárra számít ebből az idei első félévben, a Deutsche Telekom 1,8 milliárdra. Hosszabb távon azonban kétségkívül a működési hatékonyság javítása volna a legszerencsésebb megoldás. A Boston Consulting Group szerint az európai telefontársaságok a hálózatok és a szolgáltatások jobb menedzselése révén 30-40 százalékkal többet hozhatnának ki befektetett tőkéjükből. Azzal is fokozhatnák készpénzbevételeiket, ha csökkentenék az alkalmazotti állományt, kevésbé szubvencionálnák a felhasználóknak értékesített mobilkészülékeket, és megválnának a nyereséget nem hozó ügyfelektől. Végül elméletileg szóba jöhetne az állami segítségnyújtás is, de ez Brüsszelben akadályokba ütközne. A német és a francia kormány mindazonáltal tett már bizonyos engedményeket: Németországban a 3G szolgáltatók lehetőséget kapnak a hálózatépítés költségeinek megosztására, Franciaországban pedig visszamenőlegesen 85 százalékkal leszállították a 3G-koncessziók árát.

TÖBBLETKÖLTSÉGEK. A 3G-lázat legfőképpen az a várakozás motiválta, hogy a mobil adatszolgáltatás óriási bevételeket generál majd. Elvileg tehát ez az út egy egyszeri menekülési útvonalként szolgálhat a vállalatok számára. Ám a legtöbb országban 2004-nél hamarabb nem indulnak be a 3G-szolgáltatások. Elemzők szerint a hálózatok kiépítése és a szolgáltatások megteremtése még további 100 milliárd dollárba kerülhet, ráadásul nem biztos, hogy a bevételek meg fognak felelni a reményeknek. Ez az egyik ok, amiért a társaságok leírják a 3G-koncessziók értékét.

Mindent egybevéve, a költségmegtakarítások ötvözése az új adatszolgáltatásokkal az egyetlen lehetőség a cégek számára arra, hogy kilábaljanak az adósságkrízisből.

Címkék: Hetilap: Cég+piac