Minthogy két évvel ezelőtt munkanélkülivé vált, “ráadásul” összeállt iegy falujabeli cigánylánnyal, J. Lajost a területi munkaügyi központban a legnagyobb határozottsággal minősítették cigánynak, holott szülei magyar parasztok. Csakhogy környezete “elcigányosodott lumpennek” tekinti, ami jó példa a szegénység “etnicizálódására” – na meg a cigányok számára vonatkozó becslések pontosságára.
A romákra költött költségvetési pénzek legnagyobb tételei 2000-ben* A SZOCIÁLIS ÉS CSALÁDÜGYI MINISZTÉRIUM (SZCSM) ÁLTAL, KIFEJEZETTEN A ROMÁKAT ÉRINTŐ PROGRAMOKRA KÖLTÖTT PÉNZEK:
Közhasznú, illetve közmunka: 1,2 milliárd forint
Ez a szám úgy jön ki, hogy az összesen e célra szánt 3 milliárd forint 40 százalékát vették, hiszen becslések szerint a közmunkaprogramokban 40 százalékban vesznek részt romák.
Szociális földprogram: 200 millió forint
Ebben, a minisztérium által néhány éve indított, sikeresnek tűnő programban a tavalyelőtti 25-30 százalékos cigány részvételi arány tavaly már 40-45 százalékra nőtt. A program lényege, hogy a benne részt vevők számára – ingyen vetőmagot, illetve a föld megműveléséhez segítséget nyújtva – lehetővé tegye az önellátást. Az egyetlen szűk keresztmetszet az, hogy csak olyan településeken lehet pályázni a programban való részvételre, ahol az önkormányzat művelésre alkalmas szabad földterülettel rendelkezik.
Családpolitikai Pályázatok: 600 Millió Forint
Az úgynevezett családpolitikai blokkba tulajdonképpen minden olyan pályázat belefér, amely a család- és gyermekvédelmet szolgálja. Ennek keretében lehet pályázni például családsegítő központok működtetésére, “családi közösséget építő” programokra, “családi kohéziót erősítő szolgáltatások, alkalmi rendezvények támogatására”. Bár ez a 600 millió forint cigányprogramokra fordított forrásként szerepel a táblázatban, amelyet az SZCSM beszámolója alapján a NEKH készített, valójában azonban kiderült, hogy ezeket a pályázatokat nem csupán romáknak hirdették meg.
A G AZD ASÁGI MINISZTÉRIUMNÁL (GM) SZEREPLŐ FORRÁSOK:
Munkaerő-Piaci Programok: 2,6 Milliárd Forint
Ez az összeg a munkaügyi központok decentralizált pénzügyi kereteiből tevődik össze.
A FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM (FVM) ROMÁKR A KÖLTÖTT PÉNZEI:
Területfejlesztési programok: 330 millió forint
Ez az összeg úgy jön össze, hogy 200 millió úgynevezett alapkiegészítő támogatásra ment (magyarul, az FVM ezt a 200 millió forintot átadta az OCÖ területfejlesztési bizottsága számára, amely aztán ezt a pénzt önrészként tette hozzáférhetővé a cigány települések részére, hogy azok indulhassanak az FVM nagyobb pályázatain. E tenderek általában 10-20-30 százalékos önrészt követelnek meg. E konstrukciónak köszönhetően a 200 millió forint tulajdonképpen közel 4 milliárd forintnyi pályázati pénzt mozgósított összesen. A fennmaradó 130 millió pedig abból az 50 millióból áll, amit a minisztérium biztosított az önkormányzatoknak termelői közösségek létrehozására, továbbá abból a 80 millióból, amit még 1999-ben használtak fel, ám 2000-ben számolták el.
Magyarországon az adatvédelmi törvény értelmében nem lehet nyilvántartani senkinek a származását, így nem is állhat rendelkezésre megbízható statisztika arról, hogy például a munkaügyi központoknál foglalkoztatásbővítés címén felhasznált költségvetési forrásokból valójában mennyi jut el a romákhoz. “A becslés tapasztalati adatok alapján működik: azok mondják meg, hány cigány van a programban, akik helyben, az érintettekkel együtt dolgoznak. Ránézésre, merthogy másképpen nem lehet…” – ismertette a prózai megoldást Scheiling Magdolna, a Gazdasági Minisztérium (GM) főtanácsosa.
A cigányokra szánt pénzek az államháztartás bugyraiban szétszórva szerepelnek, ezért az államigazgatás szakembereinek is nehéz összeszedni a pontos számokat: “Folyamatosan küzdünk a tárcákkal, mert hajlamosak egy bizonyos megcélzott rétegre szánt programok teljes összegét bemondani, amikor beszámoltatjuk őket arról, mennyit költöttek romaprogramokra. A nehézséget az okozza, hogy a romák életkörülményeinek javítását szolgáló középtávú intézkedéscsomag kormányzati feladatainak teljesítésére elkülönített költségvetési források sokszor nincsenek cigány címkével ellátva, hanem például a közmunkára fordított összegekben jelennek meg. A tárcák hajlamosak ilyenkor az egész összeget elszámolni cigányprogramként, holott becslések szerint a közmunka-programokban csupán 40 százalékos a cigányok részvétele” – mondja Báthory János, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) elnöke.
Tavaly a cigányság társadalmi integrálását szolgáló középtávú intézkedéscsomag végrehajtására a szaktárcáknál rendelkezésre álló költségvetési forrás 4,8 milliárd forint volt. Az egyéb nevesített, közvetlenül cigányokat érintő, a kisebbségi törvényben meghatározott jogok gyakorlását biztosító forrásokkal együtt a teljes összeg 7,2 milliárdot tett ki – derül ki a Cigányügyi Tárcaközi Bizottság (CTB) legutóbbi, áprilisi ülésén a NEKH által kiadott sajtóközleményből (lásd a táblázatot.) Azt azonban mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy az ebben szereplő számok többnyire hasonló színvonalú becsléseken alapulnak, mint ahogy J. Lajos cigánynak minősíttetett.
A kormányzat által nyilvántartott 7,2 milliárd forint több is, meg kevesebb is, mint amennyit az állam ténylegesen a romákra költ. Több, mert ebben az összegben nincsenek benne például a minden iskoláskorú gyerek után járó normatívák. De kevesebb is, mert benne vannak olyan tételek, amelyek csupán “banktechnikai okokból” kerültek a tavalyi kiadások közé, holott már 1999-ben elköltötték. Ráadásul “az effektív ráfordítás mindig kevesebb, mert ezek az összegek a programok menedzselésének az árát is tartalmazzák” – ismeri el Báthory János.
Ugyanez igaz azonban a cigányok helyzetének javítását szolgáló Phare pályázati pénzekre is: ezekből irodát kell fenntartani, pályázatokat elbíráló külső szakértőket kell fizetni stb. “Soha nem is állítottuk, hogy ebből a 7,2 milliárdból az egyszerű cigány emberekhez jut el minden egyes forint, de hogy minden itt szereplő tétel a cigányság érdekeit szolgálja, az igaz” – megy elébe a kritikának Heizer Antal, a NEKH elnökhelyettese.