Ötszáz milliárd forint támogatástól eshet el a budapesti régió, ha a kormány nem változtatja meg a kijelölt határokat. Demszky Gábor az RTL Klub európai magazinjának nyilatkozott, és elmondta, hogy nem kapott érdemben választ a javaslatára, hogy alakítsák át a tavaly meghúzott régiós határokat. Az EU normái szerint nem kaphat támogatást az a körzet, amelyben az egy főre jutó nemzeti jövedelem meghaladja az uniós átlag 75 százalékát. Horváth Gábor, a Külügyminisztérium szóvivője az aggódók megnyugtatására azt mondta, hogy Magyarország az írekhez hasonlóan arra törekszik, hogy egyetlen régiónak számítson a csatlakozás után. Vonza András fölművelési- és vidékfejlesztési miniszter szerint most nem ez a legfontosabb “prioritás”, de ha az lesz, akkor foglalkoznak vele. Most vagy a budapestieket büntetik ismét, mert “szadeszes” a főpolgármester vagy hisztis a Demszky, mert kiderült, hogy azt a 250 milliárd forintot se kapja meg a kormányzattól a közlekedés felszíni fejlesztésére, amit két hete majdnem odaadott neki a kormányfő, vagy azt is félrehallotta.
Felrúgtak minden pénzügyi szabályt akkor is a kabinetben, amikor csaknem egymilliárd forintos ajándékot adtak a Magyar Fejlesztési Banknak azzal, hogy nem kértek díjat a felvett hitelhez adott kormánygaranciáért. A Népszabadság beszámolója szerint ez nem törvénytelen, a kabinet indokolt esetben megteheti, ám az MFB egyik – 60 milliárdos – hitelfelvételére adott garanciája miatt a kabinet törvényt sértett: túllépte az erre az évre megszabott egyedi kezességvállalási keretet. A törvény értelmében a garancivállalási keret 90 milliárdra szólhat és az MFB már 111 milliárdnál tart, amihez parlamenti felhatalmazásra lett volna szükség. Meglesz az is, csak utólag. Másrészt viszont az állam bankjért amúgy is felel az állam, akkor miért kérjen külön díjat, amit magától és a fejlesztésektől vonna el. Még az is lehet, hogy a lépés logikus. De sok logikus lépés van, ami nem törvényes – akkor most melyik úton járjon a polgár?
Jé, itt egy jó hír. Szintén a Népszabadságból. A járműipar látványos bővülésére lehet számítani az idén Magyarországon. Új autómodell, az A3-as gyártását kezdte meg a győri Audi Hungária, bővíti kapacitását a Suzuki Esztergomban, a General Motors-Fiat vegyesvállalata Szentgotthárdon, és esély van egy újabb Audi-, BMW- és DaimlerChrysler-autó-, illetve motorgyár felépítésére is.
Amit az MNB elnökének, Surányi Györgynek kétszer egymás után nem engedett meg Járai Zsigmond pénzügyminiszter, azt most megtehette Járai Zsigmond, a jegybank elnöke. A Jegybanktanács a kormánnyal egyetértésben úgy döntött, hogy mától 30 százalékosra szélesíti a forint árfolyamsávját, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy a magyar valuta árfolyamát csak a piac határozza meg. A Magyar Nemzeti Bank pedig csak akkor avatkozik közbe, ha az általa meghatározott középárfolyamtól felfelé vagy lefelé 15 százalékkal eltér az ár – jelentette be tegnap este Járai Zsigmond jegybankelnök és Varga Mihály pénzügyminiszter. A jegybank vezetése, egyetértésben a Jegybanktanáccsal tavaly kétszer is javasolta a kormánynak az árfolyamrendszer megváltoztatását, a csúszó leértékelés eltörlésével és a sávközép áthelyezésével együtt, de a Pénzügyminisztérium az exportérdekek védelmére hivatkozva – a felértékelődéstől félve – elutasította a kezdeményezést. Akkor jobb inflációs helyzetben és valóban váratlanul lehetett volna végrehajtani a váltást. Az MNB azzal érvelt, hogy a monetáris politikának nem maradt más eszköze az infláció elleni küzdelemben, mint a mozgástér kiszélesítése, mert a kamatokat a szűk sávban és a kiszámítható havi leértékelés mellett nem lehet emelni.
A jövő héten – ahogy szinte észrevétlenül eddig is – a legtöbb húsfeldolgozó 8-10 százalékkal emeli a sertéshús és -készítmények árát. Az árak elérték a lélektani határt, már érezhető fogyasztáscsökkenésre kell felkészülni, az olcsóbb baromfiból azonban több fogyhat. Eközben marhavágással foglalkozó szakértők nem tudják, hogyan kellene végrehajtani a BSE-járvány elkerülése miatt bevezetett új vágási előírásokat. A gazdák bizonytalanok, a magas takarmányárak és az európai korlátozások túl kockázatossá teszik a tenyésztést. A Népszava beszámolója szerint pedig a szakmai munka helyett még a rendcsinálás folyik az FVM-ben. Az új miniszter gyorsan megismerte a munkatársakat, tudja, kire nincs szükség. És mégis ügyészségi vizsgálat lesz a Concordiánál, pedig hónapokig tagták az illetékesek, hogy bármi szabálytalanság történt volna a közraktárban. Korábban sem az ügyészség sem a rendőrség nem fogott szimatot. Mostanra lett jó a szaglásuk.
Még sokszor el kell mondani, hogy az üzleti életben elég sokan éljenek a lehetőséggel: a kutatásra és fejlesztésre fordított pénzek nem adókötelesek, és ez a külső megrendelésekre is igaz. A kormány a Széchenyi-terven belül kiemelten kezeli a kutatás-fejlesztés (K+F) területét, és azt kívánja elérni, hogy a jövő évben már a nyugati országokéhoz hasonló arányú ráfordítás jusson erre a fontos tevékenységre – jelentette ki tegnap Stump István kancelláriaminiszter, a francia Sanofi-Synthélabo csoporthoz tartozó újpesti Chinoin új kémiai kutatási épületének átadó ünnepségén. A kormány elkötelezett a tudásalapú társadalom megvalósításában, ezért megállítja az agyelszívást: 2006-ig hatezer fővel többen fognak dolgozni az innovációs területen, akik az uniós kollégáik átlagbérének legalább 60 százalékát fogják Magyarországon keresni. Három esztendeje még 0,7 százaléknyi költséghányad jutott a vállalati szférán belül a K+F-re a GDP-hez viszonyítottan, remélhetőleg 2002-ben már erre kétszázaléknyit tudnak áldozni a hazánkban működő cégek, csakúgy, mint az Európai Unióban.