Sokkoló ébresztőt fújtak az évekig megszokott sikerjelentésektől elbódított amerikaiak az elmúlt héten. A gazdaság fékeződéséiről tanúskodó statisztikákat, s a közgazdászoknak az átlagember számára igencsak misztikus jövendöléseit a zökkenőmentes vagy éppen rázós földet éréséről (soft or hard landing) a küszöbön álló nagyvállalati elbocsátások mindenki számára fájdalmasan érthetővé tették.
DRASZTIKUS LÉPÉSEK. A leépítéseket ezúttal a Chrysler indította el, a társaság nyilvánosságra hozott tervei szerint a következő három évben 20 százalékos létszámcsökkentéssel próbálnak segíteni egyre súlyosbodó pénzügyi gondjaikon. A döntés szám szerint 26 ezer alkalmazottat érint, közülük 19 ezer kétkezi munkás. Mint azt a DaimlerChrysler-csoport amerikai vállalatának feje, Dieter Zetsche kifejtette, nincs vesztegetni való idő, a leépítések 75 százaléka még az idén megvalósul, a jelenleg Észak-Amerikában működő öt üzemből egyet bezárnak, kettő termelését visszafogják, és 2002-ig további fél tucat, az Egyesült Államokon kívül termelő gyárat zárnak be. És mindez csak a kezdet volt az elmúlt hét fekete krónikájában, amelynek tanúsága szerint összesen több mint százezer amerikai válik rövid időn belül munkanélkülivé.
A vállalatok drasztikus lépését az amerikai gazdaság konjunkturális hullámvölgye, Alan Greenspan, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnökének megfogalmazásában a “nullához közeli” növekedési ütem idézte elő. Az egy éve szinte folyamatosan lassuló amerikai gazdaság 2000 utolsó negyedévében csupán 1,4 százalékkal bővült – alaposan rácáfolva az előzetes, 2,1 százalékos előrejelzésekre. Három hónapos bontásban ilyen alacsony GDP-növekedési ütemet öt esztendeje nem regisztráltak. S különösen alacsony a gazdaság bővülésének mértéke, ha az év utolsó három hónapjának adatát az első félév robusztus, 5 százalékot is meghaladó expanziójával vetjük össze. Szintén nyugtalanító fejlemény, hogy az elmúlt tíz évben a fogyasztói bizalom nem erodálódott olyan nagymértékben, mint 2001 januárjában.
Mi jöhet a leszállás után?
GYORS FELSZÁLLÁS.
Ez a “V” forgatókönyv, az Új Gazdaság – a termelékenységi tartalékok miatt – nem csak le-, de fel is húzza az amerikai gazdaságot.
FOKOZATOS FELEMELKEDÉS. Ez az “U” forgatókönyv, a jelenlegi kivárás utáni fokozatos növekedéssel.
TARTÓS STAGNÁLÁS. Ez az “L” szcenárió: hosszú ideig tartó vergődés, alacsony, 0 közeli növekedési ütemmel, miként az Japánnal történt a kilencvenes években.
A gazdaság lassulásának, egyesek szerint kifulladásának hírére Greenspan azonnal a kamatcsökkentés eszközéhez nyúlt. Tette ezt előbb január 3-án, amikor a piacokat meglepve, két nyíltpiaci bizottsági ülés közötti időszakban 50 bázispontot faragott le az irányadó rátából. A Fed múlt heti, ugyanekkora mértékű kamatcsökkentése már nem volt meglepetés: a piac jó része ezt már “beárazta”. A gazdaságstatisztikusok az egy hónapon belül kétszer 50 bázispontos kamatmérséklést szintén az évtizedes rekordok könyvébe sorolják: az Egyesült Államokban 1984 óta nem vitték lejjebb egy hónap alatt ilyen nagymértékben a kamatlábakat.
A kérdés azért még mindig az, hogy a Fed határozott lépése gátat szabhat-e az amerikai gazdaság további mélyrepülésének. A recesszió veszélye egyáltalán nem hárult el. A Fedből kiszivárgott, s a Business Week által leközölt értékelés szerint nincs semmilyen olyan mutató, amely azt valószínűsítené, hogy a gazdaság már elérte azt a mélypontot, ahonnan csak felfelé vezet az út. Megfigyelők arra is figyelmeztetnek, hogy a monetáris intézkedések késleltetve éreztetik hatásukat: a kereslet fellendülése csak néhány hónap után várható.
KILENGÉSEK. A befektetők a januári második csökkentésre ellentmondásosan reagáltak. Amíg az első, január 3-i vágás után a technológiai papírok tőzsdéjén, a Nasdaqon 20 százalékos indexnövekedést regisztráltak, addig a január utolsó napján végrehajtott lépésre e börze 14 százalékos eséssel reagált; igaz, a következő napon 8 százalékos korrekcióra került sor. A hagyományos részvények piacán a Dow Jones index az év eleji kamatvágásra a Nasdaqnál jóval kevésbé reagált, a második lépcső után viszont ugyancsak 14 százalékot esett, egy nappal később némileg korrigálva ezt.
Az amerikai gazdaság lassulásának egyediségéről vagy általánosíthatóságáról közgazdászkörökben megoszlanak a vélemények. Larry Summers, a Clinton-kormány pénzügyminisztere Davosban azt fejtegette, hogy a jelenlegi amerikai ciklusforduló különbözik a legtöbb hasonló, a második világháború után bekövetkezettől. A recesszió tipikus formája ugyanis szerinte az, amikor a túlkereslet megnöveli az inflációt, ami aztán kamatnövekedést idéz elő, megfojtva ezzel a növekedést. A jelenlegi recesszió-közeli állapot viszont a hitelexpanzió buborék-effektusa révén alakult ki Amerikában. Az alacsony infláció lehetővé tette a hosszan tartó, hitelekből finanszírozott GDP-bővülést. Ez a szcenárió a háború előtti ciklusfordulókra vagy – amint arra az Economist már korábban felhívta a figyelmet – a nyolcvanas évek végi japán gazdaság állapotára emlékeztet.
KIFULLADÁSIG. Az amerikai kilátásokat nagymértékben befolyásolja, hogy a buborékot előidéző Új Gazdaság miként teljesít. Ha gyorsan talpra áll, nem kizárt, hogy a hirtelen hanyatlást látványos expanzió követi majd. Az internetes cégeknek az új körülményekhez való alkalmazkodóképességére mindenesetre nem lehet panasz.
RON SOMMER a Deutsche Telekom vezérigazgatója
“Nem hiszem, hogy az Egyesült Államokra zötyögős landolás vár, de vállalati oldalról ezzel együtt is ajánlatos felkészülni egy ilyen környezetre. Látok lehetőséget a távközlési szektorban végrehajtható bölcs befektetésekre. A nehezén már túlvagyunk. Miután sok eladó vállalat van, vevő viszont kevés, az árak leereszkedése elkerülhetetlen.”
A dotcom cégek körében minden korábbit meghaladta a januári elbocsátások nagyságrendje – áll a Challenger Gray & Christmas felmérésében. Az elemző cég, amelynek munkaerővel kapcsolatos adataira a leggyakrabban hivatkoznak, 1999 decembere óta minden hónapban számszerűsíti az adott iparág munkaerő-piaci jellemzőit. Januárban az elbocsátások majdnem 13 ezer főt érintettek, 23 százalékkal többet, mint a tavalyi utolsó hónapban. Egyébként 1999 decembere óta a cégek 18 százaléka volt kénytelen bezárni kapuit, s emiatt, illetve egyéb létszámleépítések következtében azóta több mint 54 ezer munkahely szűnt meg az iparágban. Az idei januári hullám azt a szegmenset érintette, amelyet korábban szinte szent tehénként tiszteltek: az internet technológiai alapjait nyújtó és működtető cégeket. Az elbocsátások hátterében mindenhol az áll, hogy a tavalyi negyedik negyedéves eredmények messze alulmúlták a terveket.
A januári bejelentések közül említést érdemel például a Lucent Technologiesé, miszerint 16 ezer munkahelyet készül megszüntetni néhány hónap alatt annak érdekében, hogy 2 milliárd dollárral csökkentse költségeit. A jelenlegi tervek szerint a Lucent európai, közel-keleti és afrikai régióiból összesen csupán ezer embert tesznek lapátra, a többi kárvallott amerikai lesz. A szintén hálózati megoldásokra szakosodott Nortel Networks 4 ezer főt kénytelen elbocsátani, főként a távközlési berendezéseket gyártó üzletágából. “Most azok a cégek lesznek soron, amelyek a dotcom vállalkozásoknak nyújtanak szolgáltatásokat” – vélekedik John Challenger, a Challenger, Gray & Christmas elnök-vezérigazgatója. Nem túl meglepő a viszont az a megállapítása, hogy vélhetőleg azok a társaságok élik túl az internetes bumm kifulladását, amelyek több forrásból, s nem csupán a világhálós bizniszből szerzik bevételeiket.
Kétezer főt meghaladó elbocsátást fontolgat a legnagyobbak egyike, az AOL is. A Time Warner másik érdekeltsége, a CNN News Group már decemberben bejelentette, hogy 4 ezer alkalmazottját ereszti szélnek, s a legnagyobb érvágást a CNN interaktív részlege lesz kénytelen elkönyvelni. A versenytárs NYTimes.com (a New York Times online kiadása) sem marad érintetlenül, igaz, ott csak 69 főt, az alkalmazottak 17 százalékát bocsátják el. A keresőprogramok piacán igen népszerű AltaVista 200 embertől, összes alkalmazottjának egynegyedétől válik meg, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy itt tavaly már volt egy ugyanilyen arányú leépítés. A legnépszerűbb, de egyfolytában veszteséges Amazon.com karcsúsítási rátája ehhez képest alacsony: a dolgozók 15 százalékát rúgják ki, viszont ez 1300 embert jelent. A hardverszállítók is összébb húzzák a nadrágszíjat: jelentős megtakarításokba kezd a Hewlett-Packard, amely 88,5 ezres állományának 2 százalékától, 1700 főtől válik meg, főként a kereskedelem és a marketing területéről. A Xerox – amely kiváló márkaneve ellenére sem tud gyökeret ereszteni a digitális korban – 4 ezer alkalmazottjától válik meg, miután tavalyi árbevétele közel 1 milliárd dollárral volt alacsonyabb, mint az egy évvel korábbi.
A folyamat kapcsán elemzők kiemelik a szokatlan gyorsaságot, szemben a kilencvenes évek eleji recesszió idején tanúsított késlekedéssel. A piacvesztéstől fenyegetett társaságok most a gyors gyógyulás reményében azonnal lépnek. A Lucent például az említett 13 százalékos leépítési tervét március vége előtt meg is valósítja.
HÚZÓHATÁS. A recessziót – azaz az éves szintű negatív növekedési ütemet -, a Greenspan által sokszor hivatkozott termelékenységi tartalékok miatt, Amerikában mégsem veszik készpénznek. A Fed abban reménykedik, hogy a gyors vállalati intézkedések hamar megteszik hatásukat, s a beruházások a harmadik negyedév óta tartó csökkenés után új erőre kaphatnak, megpezsdítve aztán az áru- és a munkaerőpiacot. Ha így lesz, a gyors landolás után hamarosan akár ismét meredek felszállás következhet.